„Bakva vára” változatai közötti eltérés

936 bájt hozzáadva ,  1 hónappal ezelőtt
bővítés
(bővítés)
 
 
== Fekvése ==
[[Vukosavljevica]] falu közelében, a 238 méteres Radotić-hegytől délre egy hosszú, enyhe lejtésű völgyben egy magányos domb található. A domb déli oldalát egy sor alacsonyabb sánc köti össze egy másik, 245 méteres magaslattal, mely a várhely fölött helyezkedik el. Ezen a ritkás erdővel benőtt dombon, melyet a nép Gradinának nevez, egy hatalmas erődítmény nyomai találhatók, melynek alakja egy földből készített piramist idéz.<ref name="LZ">{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik|location=Zagreb|year=1985|pages=168-199|language=horvát|accessdate=2020-09-25}}</ref>
 
== Története ==
Az itt talált cseréptöredékek alapján a legősibb rétegek, még az [[illírek]] idejéből származhatnak. A rómaiak idejében egy másik utat is építettek ide, mely a Drávamenti fő kereskedelmi és hadiútról Vukosavljevicánál a Radotić-dombság irányába ágazott le, a völgyet pedig éppen itt, Bakva mellett hagyta el. Ezután innen haladt tovább Brzaji és Zrinski Topolovac felé. Brzajiben ugyancsak állt egy vár az úttól nem messze, éppúgy mint Bakvánál.<ref name="LZ">{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik|location=Zagreb|year=1985|pages=168-199|language=horvát|accessdate=2020-09-25}}</ref>
 
Bakva középkori várát feltételezhetően Moys mester [[Somogy vármegye|Somogy]] és [[Varasd vármegye]] főispánja építtette a [[13. század]]ban. Bakva ''„Bokoa”'' néven Moys mester [[1267]]-es vagyonmegosztási okiratában is szerepel.<ref name="LZ">{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik|location=Zagreb|year=1985|pages=168-199|language=horvát|accessdate=2020-09-25}}</ref> Magát a várat [[1347]]-ben említik először, amikor a Raholcai család birtokába került. Ezután, de még [[1375]] előtt a Raholcaiakkal rokonságban álló [[Újlaki család]] kezére került. A [[15. század]] közepén még mindig az Újlakiak birtoka volt. [[1445]]-ben castrumként szerepel abban az örökösödési szerződésben, amit a Cilleiekkel kötöttek, majd később újra castellumként találjuk. [[1495]]. február 2-án az [[Újlaki Lőrinc]] ellen vezetett királyi hadjárat során Geréb Péter vette be. Újlaki Lőrinc és apjuk, [[Szapolyai István]] között megkötött örökösödési szerződés alapján [[1525]]-ben iktatta be a csázmai káptalan [[I. János magyar király|Szapolyai János]]t és [[Szapolyai György]]öt a várkastély és tartozékai birtokába. Később Bencsik László, Szapolyai János rokonának tulajdonába került, aki még 1529 novemberében is birtokolta. [[1529]]-ben királyi adományként [[Krusics Péter]] kapta meg. Valószínűleg a török időkben [[1552]] körül pusztult el. Ma mind az egykori vár, mind az alatta feküdt mezőváros helyét erdő borítja.
 
== A vár mai állapota ==
A vár legrégebbi részét Moys ispán emeltette a 13. század közepe táján. Ez alatt található a védelmi vonal első része, melyet egy széles árok és az előtte húzódó sánc képez. A sáncnak az északkeleti oldalán egy nagyobb kiugrás van. Utána és alatta még két védővonal van két árokkal és két sánccal. A legalsó sánc a völgy aljánál mintegy 10 méterrel magasabban látható. A felső vár alakja ellipszis, 30 méteres hosszanti átmérővel. A valódi méretet nehéz megállapítani, mivel az alapjai a kincskeresők által ásott gödrök miatt eléggé tönkrementek. A várban építőanyagmaradvány nem található. A környékbeli lakosság mindent széthordott. A terepen sok 15. és 16. századi cserépmaradvány található, a mélyebb rétegekben levők még régebbiek. Az építmény látványa így is impozáns.
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
*[https://www.varak.hu/latnivalo/index/1878-SpisicBukovica-Bakva/ Bakva a Varak.hu oldalán]
*[https://hrcak.srce.hr/232940 Zvonko Lovrenčević:Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji], Podravski zbornik, Zagreb, 1985, 168-199 o. {{hr}}
*[https://www.academia.edu/35192975/A_kir%C3%A1ly_%C3%A9s_a_l%C3%A1zad%C3%B3_herceg._Az_%C3%9Ajlaki_L%C5%91rinc_%C3%A9s_sz%C3%B6vets%C3%A9gesei_elleni_kir%C3%A1lyi_hadj%C3%A1rat_1494-1495_._Szeged_2012._Szegedi_K%C3%B6z%C3%A9pkort%C3%B6rt%C3%A9neti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_27._The_King_and_the_rebellious_Prince._Royal_Military_Expedition_Against_L%C5%91rinc_%C3%9Ajlaki_and_his_Allied_Forces_1494_1495_ Fedeles Tamás: A király és a lázadó herceg. Az Újlaki Lőrinc és szövetségesei elleni királyi hadjárat (1494-1495). Szeged, 2012.]