„Bakva vára” változatai közötti eltérés

[[Vukosavljevica]] falu közelében, a 238 méteres Radotić-hegytől délre egy hosszú, enyhe lejtésű völgyben egy magányos domb található. A domb déli oldalát egy sor alacsonyabb sánc köti össze egy másik, 245 méteres magaslattal, mely a várhely fölött helyezkedik el. Ezen a ritkás erdővel benőtt dombon, melyet a nép Gradinának nevez, egy hatalmas erődítmény nyomai találhatók, melynek alakja egy földből készített piramist idéz.<ref name="LZ">{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik|location=Zagreb|year=1985|pages=168-199|language=horvát|accessdate=2020-09-25}}</ref>

Az itt talált cseréptöredékek alapján a legősibb rétegek, még az [[illírek]] idejéből származhatnak. A rómaiak idejében egy másik utat is építettek ide, mely a Drávamenti fő kereskedelmi és hadiútról Vukosavljevicánál a Radotić-dombság irányába ágazott le, a völgyet pedig éppen itt, Bakva mellett hagyta el. Ezután innen haladt tovább Brzaji és Zrinski Topolovac felé. Brzajiben ugyancsak állt egy vár az úttól nem messze, éppúgy mint Bakvánál.<ref name="LZ">{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik|location=Zagreb|year=1985|pages=168-199|language=horvát|accessdate=2020-09-25}}</ref>

Bakva középkori várát feltételezhetően Moys mester [[Somogy vármegye|Somogy]] és [[Varasd vármegye]] főispánja építtette a [[13. század]]ban. Bakva ''„Bokoa”'' néven Moys mester [[1267]]-es vagyonmegosztási okiratában is szerepel.<ref name="LZ">{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik|location=Zagreb|year=1985|pages=168-199|language=horvát|accessdate=2020-09-25}}</ref> Magát a várat [[1347]]-ben említik először, amikor a Raholcai család birtokába került. Ezután, de még [[1375]] előtt a Raholcaiakkal rokonságban álló [[Újlaki család]] kezére került. A [[15. század]] közepén még mindig az Újlakiak birtoka volt. [[1445]]-ben castrumként szerepel abban az örökösödési szerződésben, amit a Cilleiekkel kötöttek, majd később újra castellumként találjuk. [[1495]]. február 2-án az [[Újlaki Lőrinc]] ellen vezetett királyi hadjárat során Geréb Péter vette be. Újlaki Lőrinc és apjuk, [[Szapolyai István]] között megkötött örökösödési szerződés alapján [[1525]]-ben iktatta be a csázmai káptalan [[I. János magyar király|Szapolyai János]]t és [[Szapolyai György]]öt a várkastély és tartozékai birtokába. Később Bencsik László, Szapolyai János rokonának tulajdonába került, aki még 1529 novemberében is birtokolta. [[1529]]-ben királyi adományként [[Krusics Péter]] kapta meg. Valószínűleg a török időkben [[1552]] körül pusztult el. Ma mind az egykori vár, mind az alatta feküdt mezőváros helyét erdő borítja.