„Salamonváry család” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
2. sor:
==Története==
Ez a család a [[Salamon nemzetség]] [[Zala vármegye]]i ága. A mai zalai [[Salomvár]] [[község]]ben élte. Előnevüket Salomvár (akkoriban Salamonvár) egyik külterületéről, Harkályról vették, midőn [[II. András magyar király|II. András]] a Salamon nemzetségbeli Miksa ispán fiának, Salamonnak adományozta e földet. Ez a Salamon minden bizonnyal e család alapítója. A család egyes tagjai nem Salamonváry néven, hanem Harkályi néven szerepelnek régi okiratokban. Ennek a Salamonnak a fia, Demeter (fl. 1254-1278), akinek három fiúgyermekének a nevét ismerjük: "''Vörös''" Salamon (fl. [[1278]]-[[1328]]), Demeter (fl. [[1278]]-[[1321]]), és János (fl. [[1278]]-[[1363]]).
Az [[1366]]-os esztendőben feljegyzett okiratok alapján alaposabban lehet megismerni a Salamonváriak földbirtokait. A család névadó őse az oligarchákkal vívott harcok idején a legnagyobb kiskirályhoz, Csák Mátéhoz állt, majd a harcok befejezte után [[I. Károly magyar király]]tól kegyelmet kapván Salamonvára, Lövő, Ákosfalva stb. birtokot hagyta fiára, Salamonvári Jánosra, melyeket ekkor János (már [[I. Lajos magyar király]]tól) nyert el mint új adományokat.▼
===Idősebb János ága===
Idősebb Salamonvári Jánosnak (fl. [[1278]]-[[1363]]) hét fiúgyermeke született: az egyik fiúgyermeke, Mihály a Girolti / Girothi /Girolthy vezetéknevet használta. Girolthy Mihály (fl. [[1409]]-[[1410]]) három leánygyermeket nemzett: Beseneui Miklósné Girolthy Dorottya, szenterzsébeti Terjék Ferencné Girolthy Katalin és Girolthy Skolasztika. Girolthy Katalin férje a szintén zalai nemesi [[Terjék család|szenterzsébeti Terjék család]]nak a sarja szenterzsébeti Terjék Ferenc földbirtokos volt.<ref>Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001) - I. Legrégibb írott emlékeink</ref><ref>Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 29-30. o.</ref> [[1424]]. július 28-án kelt [[Zsigmond magyar király]] adománylevele, amelyen megerősítette Terjék Ferenc özvegye, Girolthy Katalin és gyermekei számára a birtokrészt Salomváron, miután megállapodtak az ákosházi Sárkány családdal és más atyafiaival is.<ref name="lőveipál">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/en/view/SZAK_KOHI_Mm_04_Horler/?query=terj%C3%A9k%20ferenc&pg=66&layout=s|title=Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet – műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)Valter Ilona: A Salamonvári család és a salomvári római katolikus templom}}</ref> [[1424]]-ben a Terjék család jelent meg a Salamonvári birtokokban, és azokat később is birtokolta. Zsigmond király 1436-os privilégiális oklevele, melyben a zalavári konvent 1424-es iktató levele van átírva, Ákosházi Sárkány Lászlót, testvérét és fiát két tizenketted részben, Kuthasi Terjék Ferenc 112 nejét, gyermekeit és unokáit öt tizenketted részben, végül Salamonvári András leányait és ezek gyermekeit öt tizenketted részben Salamonvára, Ákosfalva stb. nevű birtokokban megerősítette. Az adományozás okaként hűséges szolgálatuk említtetik.
10 ⟶ 12 sor:
[[1402]]. [[november 27.|november 27]]-én országbírói parancsra a vasvári káptalan egyik tagja és a királyi ember három részre osztották Salamonvára, más néven "''Harkai, Zenthmarton''" stb. possessiók egyik felét, amelyek Salamonvári Miklós fiainak, Andrásnak és János győri kanonoknak kezén voltak, és a Salamonváriak tiltakozása ellenére ezek 1/3-ába beiktatták János fia Miklós özvegyét, Ilona nemes asszonyt, valamint fiait és lányait. A Salamonváriak kezén megmaradt a maradék 2/3 rész. Ilona és gyerekei emellett megkapták minden haszonvétel (többek között a Zala folyó, valamint egyes helyeken, így Harkályon is a bányajog) 1/3-át. [[1410]]-ben a Salamonvári-birtokokban Girolti Mihály leányai, "''Katherina, Dorothea és Scolastica''" részesülnek. Az alperesek, Salamonvári András és János nem ellenkeztek, így a Salamonvára, Keresztúr, Szentmárton, Ákosfalva, stb. birtokának felébe való beiktatás rendben zajlott le. A zalavári konvent Garai Miklós nádor ítélete alapján állította ki az erről szóló oklevelet.<ref>Ekler Péter. ZALALÖVŐ TÖRTÉNETE 1178-1490. (In. Szerk: Molnár András. Zalalövő története. Kiadó: Zalalövő és Környéke Közéletéért, Kultúrájáért, Környezetéért Alapítvány. 1998).</ref>
==="Vörös" Salamon ága===
Salamonvári "Vörös" Salamonnak (fl. [[1278]]-[[1328]]) két fiú- és egy leánygyermekének a nevét ismerjük: Sendel (fl. [[1371]]), aki Csatári Miklós hitvese, Kopoz (fl. [[1330]]-[[1335]]), valamint Salomvári János mester ([[1330]]-[[1379]]), csanádi ispán, a királyi udvar katonája (''aulae regiae miles''), aki tovább vitte a családot. Salomvári János mester feleségül vette az ősrégi zalai nemesi Türje nembeli Szentgróti család sarját, Szentgróti Klárát (fl. [[1368]]-[[1391]]), Szentgróti Dezső és Vernerfi Klára lányát. Salomvári János mester és Szentgróti Klára házasságából született három leánygyermeke: Salomvári Ágata (fl. [[1420]]-[[1440]]), akinek a férje asszonyfalvi Ostfy Gergely (fl. [[1440]]), Salomvári Beátka (fl. [[1379]]-[[1425]]), akinek az első férje alsólendvai Bánffy Zsigmond, majd a második pakai Herceg Péter lett, valamint Salomvári Dorkó (fl. [[1427]]), gimesi Fiorgách János (fl. [[1427]]) felesége.<ref>Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 29-30. o.</ref>▼
▲Az [[1366]]-os esztendőben feljegyzett okiratok alapján alaposabban lehet megismerni a Salamonváriak földbirtokait. A család névadó őse az oligarchákkal vívott harcok idején a legnagyobb kiskirályhoz, Csák Mátéhoz állt, majd a harcok befejezte után [[I. Károly magyar király]]tól kegyelmet kapván Salamonvára, Lövő, Ákosfalva stb. birtokot hagyta fiára, Salamonvári Jánosra, melyeket ekkor János (már [[I. Lajos magyar király]]tól) nyert el mint új adományokat.
▲Salamonvári "Vörös" Salamonnak két fiú- és egy leánygyermekének a nevét ismerjük: Sendel (fl. [[1371]]), aki Csatári Miklós hitvese, Kopoz (fl. [[1330]]-[[1335]]), valamint Salomvári János mester ([[1330]]-[[1379]]), csanádi ispán, a királyi udvar katonája (''aulae regiae miles''), aki tovább vitte a családot. Salomvári János mester feleségül vette az ősrégi zalai nemesi Türje nembeli Szentgróti család sarját, Szentgróti Klárát (fl. [[1368]]-[[1391]]), Szentgróti Dezső és Vernerfi Klára lányát. Salomvári János mester és Szentgróti Klára házasságából született három leánygyermeke: Salomvári Ágata (fl. [[1420]]-[[1440]]), akinek a férje asszonyfalvi Ostfy Gergely (fl. [[1440]]), Salomvári Beátka (fl. [[1379]]-[[1425]]), akinek az első férje alsólendvai Bánffy Zsigmond, majd a második pakai Herceg Péter lett, valamint Salomvári Dorkó (fl. [[1427]]), gimesi Fiorgách János (fl. [[1427]]) felesége.<ref>Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 29-30. o.</ref>
[[1421]]-ben a helyi birtokos családon belüli megállapodással találkozunk: János és Miklós Salamonvár birtokuk négy puszta jobbágytelkét a család másik ágból származó "Vörös" Salamon fia, Salamonvári János mester leányainak Agatának, Ostffy Gergely nejének és Beatkának, alsólendvai Bánffy Zsigmond özvegyének engedték át. Döntésükben az vezérelte őket, hogy a fentnevezett hölgyek igen sok segítséget nyújtottak nekik válságos és kedvezőtlen dolgaik közepette, és hálából így emlékeztek meg Agata és Beatka asszonyok jóságáról.<ref>Ekler Péter
| |||