„Szentlélek-templom (Hrasztovica)” változatai közötti eltérés

jegyzetek
(jegyzetek)
 
== Története ==
Hrasztovica a középkorban jelentős város volt, mely a [[12. század|12.]] és [[13. század]]ban a Babonićok tulajdonát képezte, a 13. és [[14. század]]ban pedig a zágrábi püspökök kezében volt. <ref>{{cite book|author=Horvat, Zorislav|title=Hrazthowycza|publisher=Vijesti muzealaca i konzervatora|page=5|place=Zagreb|year=1972|language=horvát}}</ref> Vára a 13. században épült, [[1326]]-ban „castrum Hrasztovicza” néven említik először. A püspökök egészen a [[16. század]] közepéig birtokták Hrasztovicát, amikor a török fenyegetés hatására már nem volt erejük fenntartani a vár szükséges katonai létszámát, így a várat a határőrök védelmére bízták. A horvát parlament előtt sokszor szóba került Hrasztovica megerősítése.<ref>{{cite book|title=Zbornik Zrin|editor=M. Filjak|location=Petrinja|year=1942|pages=19-20|language=horvát}}</ref>
Ez idő alatt egy polgárjogokkal rendelkező mezőváros élte életét a vár alatt. Markolinović hrasztovicai bíró csak [[1572]]-ben vitte el a Szentlélek plébániatemplom értékeit a zágrábi székesegyház kincstárába megőrzésre. Soha egyetlen hrastovicai bíró sem tért vissza ezekért a kelyhekért.<ref name="Barle">{{cite book|author=Barlé, Janko|title=Kalezi župne crkve u Hrastovici|publisher=VHAD XII.|location=Zagreb|year=1912|pages=311-312|language=horvát}}</ref> Miután Szlavónia megszabadult a törököktől, Hrasztovicát új plébániáknak rendelték alá.
 
A középkori Hrasztovica nagy területet foglalt el Cepeliš északi lejtőjén, egykori falainak nyomai ma is láthatók. Két várból, az alattuk fekvő, falakkal és tornyokkal körülvett településből, a keleti külvárosból és a településtől nyugatra található ferences kolostorból állt. Meg kell még említeni a Taborištében álló Szent Péter kápolnát, valamint a Hrasztovicától keletre, a mai Hrastovicától keletre, a Jabukovac felé vezető út felett fekvő Varošt.<ref>{{cite book|author=M. Marčinko M. - P. Cvekan|title=Hrastovica|location=Hrastovica|year=1991|language=horvát}}</ref>
== A templom leírása ==
Szentlélek templom egy régebbi templom alapjaira épült, falaiban ma is sok késő gótikus töredék található. A szentségtartó fülke reneszánsz csakúgy, mint a diadalív és a nyugati homlokzat új támpillérei. A régészeket különösen foglalkoztatja az a tény, hogy szentély és a templomhajó közötti diadalív római téglákból van megépítve és az is tudott, hogy a templom padozata is római téglákból volt kikövezve. Mindezek a részletek nagyon jó minőségű
kőművesmunkák voltak. Mindezek alapján a szakemberek szerint a késő gótikus templom valószínűleg a 16. század első és második évtizede között keletkezett. Ezt támasztja alá az is, hogy a templom fennmaradt kelyhébe a „MARTINVS PLEBAN 1526” és az „ECCLESIAE HRASTOVICEN” felirat van bevésve.<ref>{{cite book|authorname=Barlé,"Barle" Janko|title=Kalezi župne crkve u Hrastovici|publisher=VHAD XII.|location=Zagreb|year=1912|pages=311-312|language=horvát}}</ref>
 
A lerombolt Szentlélek templomot [[1735]]-ben Juraj Branjug zágrábi püspök építtette újjá.<ref>{{cite book|author=Krčelić, Baltazar Adam|title=Annuae sive historia ab anno inclusive 1748. et subsequis (1767) ad posteritatis notitiam|page=540|location=Zagreb|year=1901|language=latin}}</ref> Az újjáéptést egyszerűen oldották meg. A falakat a szükséges magasságra emelték, amihez felhasználták a régi templom különböző emeleit, a boltozati bordákat, az ablakok és párkányok részeit, a régebbi profilokat, stb. A keskeny középkori ablakokat szélesebb, téglalap alakú, barokk ablakokra cserélték. A hajó és a szentély felett síkmennyezetet építettek, melyet a régi fényképek tanúsága szerint kifestettek. A nyugati homlokzat előtt előcsarnok állt, felette pedig fából ácsolt harangtorony magasodott. A templomot fazsindely borította, ami sorsdöntő volt a templom sorsának szempontjából [[1917]]-ben, amikor egy Bunjan nevű hrasztovicai lakos felgyújtotta a közeli gyepet, szikra támadt, mely ráesett a fatetőre és meggyújtotta azt.<ref>{{cite book|author=Cvekan, Paškal Vjekoslav|title=Čuntić i Hrastovica|page=69|location=Zagreb|year=1990|language=horvát}}</ref> A száraz fazsindely abban a pillanatban lángra kapott, a templom pedig teljes leégett. Ezután többé már nem építették újjá.