„Topuszkai ciszterci apátság” változatai közötti eltérés

jegyzetek
(új lap)
 
(jegyzetek)
A topuszkai Boldogságos Szűz Mária cisztercita apátságot [[II. András magyar király|II. András király]] alapította [[1205]]-ben, amikor a franciaországi Clairvaux-ból ciszterci szerzeteseket telepített ide és a monostornak adta a Gora ispánság csaknem egész területét. Az építkezés nem ment zökkenőmentesen, mert [[1211]]-ben András király egy oklevelében arról ír, hogy folytatni kell a kolostor építését, [[1219]]-ben pedig Theobald apát kérvényezi a rendfőnöktől, hogy engedélyezze az apátság székhelyének máshová történő áthelyezését.<ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/980|author=Horvat, Zorislav|title=Neke činjenice o cistercitskom samostanu i crkvi u Topuskom|publisher=Prilozi Instituta za arheologiju u Zagrebu, Vol. 13/14. 1996.|page=128|location=Zagreb|year=1996|accessdate=2021-03-28|language=horvát}}</ref> A szentély fennmaradt kőtöredékei a [[13. század]] elejére jellenző bordás boltozatból származnak, míg a nyugati homlokzat közeléből származó boltozat töredékei az 1300 körüli időszakra utalnak.<ref>{{cite book|Horvat, Zorislav|title=
Katalog gotičkih profilacija| location=Zagreb|year=1992|page=74|language=horvát}}</ref>
A kétféle bordázat nyilvánvalóan az épület két építési szakaszát jelenti. Úgy tűnik, hogy a [[romanika|román stílusú]] szentély és a [[gótika|gótikus]] nyugat homlokzat között olyan esemény történt, ami miatt az épületet részben újjá kellett építeni. Ez az esemény minden bizonnyal az [[1241]]-[[1242]]-ben lezajlott [[tatárjárás]] volt. Nincs világos írásos adatunk arról, hogy a tatárok károsították-e a ciszterci kolostort, de figyelembe kell venni, hogy Topuszka Zágrábtól [[Split]] felé vezető út, a „via magna” mentén található, egyúttal a [[Zengg]] felé vezető út egyik elágazása is itt volt. A topuszkai ciszterci templom építési munkálatairól szól az a tény is, hogy [[1282]]-ben Babonić István szlavón bán egy oklevelében arról beszél, hogy a Szent Kereszt tiszteletére oltárt alapított a topuszkai ciszterci templom szentélyében és a szerzeteseknek a könnyebb megélhetés érdekében földet adományozott.<ref name="Tkalcic">{{cite web|url= https://hrcak.srce.hr/file/75895|author=Tkalčić, Ivan Krstitelj|title=Cistercitski samostan u Topuskom|publisher=Vijesti Hrvatskog arheološkog društva, II./1897.|page=122|location=Zagreb|year=1897|language=horvát}}</ref> [[1342]]. február 5-én a harangtornyot villámcsapás érte, mely emiatt teljesen leégett. .<ref>{{cite web|urlname="Tkalcic" https://hrcak.srce.hr/file/75895|author=Tkalčić,> Ivan Krstitelj|title=Cistercitski samostan u Topuskom|publisher=Vijesti Hrvatskog arheološkog društva, II./1897.|page=123|location=Zagreb|year=1897|language=horvát}}</ref>Valószínű, hogy ez a harangtorony valamilyen fából ácsolt konstrukció volt.
 
A [[15. század]] végén, és még inkább a [[16. század]] folyamán a törökök többször betörtek Topuszka vidékére, ezért a ciszterciek elhagyták a kolostort. Az első betörés 1403 és 1408 között, a második pedig a 15. század közepén történt. A távozó szerzetesek a kolostort a zágrábi püspökségnek adták át. [[1534]]-ben [[I. Ferdinánd magyar király|Ferdinánd király]]