„Kőrösi társszékesegyház” változatai közötti eltérés

jegyzetek
(jegyzetek)
 
== Története ==
Egy régi legenda szerint a templom helyén az ókorban kút állt, amelyben egy lány belenézve egy arany keresztet látott a vízen lebegni. Ennek emlékére azon a helyen templomot építettek, melyet természetesen a Szent Keresztnek szenteltek. Azt is mondják, hogy az a kút sokáig látható volt a főoltár mögött. Ez azonban csak egy legenda, vagy inkább népi elbeszélés, amelyben lehetnek némi igazságszemcsék.<ref name="Tkalcic">{{cite book|author=Tkalčić, Ivan Krstitelj|title=Obnova i blagoslov stare župne crkve sv. Križa u Križevcih|publisher=Katolički list 38/1887.|pages=287-300|location=Zagreb|year=1887|language=horvát}}</ref>
Zdenko Balog művészettörténész szerint templomot [[1232]]-ben említik először, II. István zágrábi püspöknek abban az oklevelében, mellyel megalapította a csázmai káptalant.<ref>{{cite book|author=Balog, Zdenko|title=Crkva sv. Križa – svjedok prvih stoljeća Križevaca|publisher=Kaj, 2/1997|page=51|location=Zagreb|year=1997|language=horvát}}</ref> Következő említése [[1326]]-ban történt,<ref>Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae., IX., str. 311.</ref> amikor ''„ecclesia sancte crucis de Crisio”'' alakban említik, de megtalálható a zágrábi egyházmegye plébániáinak Ivan főesperes által [[1334]]-ben készített összeírásában is.<ref>{{cite book|author=Buturac, Josip|title= Popis župa Zagrebačke biskupije 1334. i 1501. godine|publisher=Starine JAZU, 59|page=88|location=Zagreb|year=1984|language=horvát}}</ref> Következő említésekor az egyházmegyék [[1501]]-ből fennmaradt összeírásában Iván plébános mellett többen is, így Péter nevű káplánja, valamint János, Lukács és Pál prebendárok is felsorolásra kerültek.
 
[[1405]]-ben Alsókőrös [[Zsigmond magyar király|Zsigmond királytól]] szabad királyi városi rangot kapott. [[Cillei Borbála|Borbála királyné]] gyakran tartózkodott közeli kemléki váraiban és jelenléte nyomot hagyott a város és a helyi egyház életében.<ref name="Horvat">{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/2604|author=Horvat, Zorislav|title=Križevci - crkva Sv. Križa|publisher=Časopis Povijesnog društva Križevci, Vol. VII. No. 1.|page=30|year=2005|language=horvát}}</ref> A [[15. század]] vége felé, de méginkább a [[16. század]]ban növekedett a török támadások veszélye, mely megmutatta a templom kedvezőtlen helyzetét. A templom ugyanis az akkori városfalakon kívül állt. A templom építésze Podhorski jegyezte fel, hogy a homlokzat felújításakor sok puskagolyót találtak a régi vakolatban.<ref name="Pohr">{{cite book|author=Podhorski, Stjepan|title=Crkva sv. Križa u Križevcima|publisher=Hrvatska prošlost, II./1941.|page=94|location=Zagreb|year=1941|language=horvát}}</ref> A veszélyhelyzetet a templom körül épített falakkal oldották meg. Nicholas Angiellini a 16. század közepén készített vázlata már így ábrázolja a templomot.<ref>{{cite book|author=Krmpotić, Ljudevit|title=Izvještaji o utvrđivanju granica Hrvatskog kraljevstva od 16.-18. st.|location=Hannover-Karlobag-Čakovec|year=1977|language=horvát}}</ref> Ezeket az erődítéseket a 17. század közepére lebontották. Martin Stier egy [[1660]] körüli jelentésében azt írja, hogy a templom veszélyes a kőrösi várra, mert az ellenség magát oda befészkelve onnan is sikeresen megtámadhatja a várat.<ref>{{cite book|author=Krmpotić, Ljudevit|title=Izvještaji o utvrđivanju granica Hrvatskog kraljevstva od 16.-18. st.|page=60|location=Hannover-Karlobag-Čakovec|year=1977|language=horvát}}</ref> A [[18. század]] eleji feljegyzések a templomot még festett famennyezettel írják le.<ref>{{cite book|authorname=Tkalčić,"Tkalcic" Ivan Krstitelj|title=Obnova i blagoslov stare župne crkve sv. Križa u Križevcih|publisher=Katolički list 38/1887.|pages=287-300|location=Zagreb|year=1887|language=horvát}}</ref> [[1714]] és [[1717]] között a templom új, barokk boltozatot kapott.
 
Amikor [[1786]]-ban [[II. József magyar király|II. József]] feloszlatta a szerzetesrendeket a kőrösi pálos kolostor is megszűnt. Ekkor a pálosok Szent Anna temploma lett a plébániatemplom, a Szent Kereszt templomot pedig raktárként, börtönként és tűzoltószertárként használták. [[1876]]-ban, amikor felmerült a templom megújításának ötlete a templom még mindig tűzoltószertárként szolgált. A felújítási munkák végül a [[20. század]] elején kezdődtek el Stjepan Podhorski építész irányításával. A templomot a maga idejében nagyon jó minőségben állították helyre. A régi történelmi rétegeket tiszteletben tartották,
 
== A székesegyház leírása ==
A Szent Kereszt székesegyház hajóból, szentélyből és egy sekrestyéből állt, amelyet valószínűleg védelmi okokból lebontottak. Később a nyugati homlokzat elé építették a harangtornyot, a templomot pedig erődítésekkel vették körül. A 20. század elején, a templom újjáépítése során Stjepan Podhorski építész tervei szerint újjáépítették a sekrestyét, felújították a harangtornyot és új lépcsőzetet építettek mellé. A templom környezetét rendezték. A templom falai a korábbi kutatások szerint nagyon heterogének, rengeteg átépítés nyomával.<ref name="Horvat" />
A templom falai a korábbi kutatások szerint nagyon heterogének, rengeteg átépítés nyomával. <ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/2604|author=Horvat, Zorislav|title=Križevci - crkva Sv. Križa|publisher=Časopis Povijesnog društva Križevci, Vol. VII. No. 1.|page=24|year=2005|language=horvát}}</ref>
 
A templom szentélye sokszögzáródású, gótikus keresztboltozattal. Alaprajza szabálytalan, azaz a szentély végének három oldala egyenlőtlen hosszúságú, szűkülő. Maga a boltozat téglából készült. A szentély négy ablaka gótikus biforáma, mind más keretezéssel. <ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/2604|authorname="Horvat," Zorislav|title=Križevci - crkva Sv. Križa|publisher=Časopis Povijesnog društva Križevci, Vol. VII. No. 1.|page=25|year=2005|language=horvát}}</ref> A késő barokk Szent Kereszt főoltár fekete, sárga és fehér márványból készült [[1756]]-ban, Francesco Robba olasz származású ljubljanai szobrászművész munkája. Az oltárt eredetileg a zágrábi székesegyház számára építették, ahol a 19. század végi helyreállításáig állt. Mivel stílusában eltért az átalakított székesegyház neogótikus stílusától Kőrösre hozták. Szakértők szerint az oltár e vidék késő barokk művészetének egyik legszebb darabja, különleges vonzerő minden turistának, aki a városba látogat. Fő motívuma a megfeszített Krisztus, a bal oldalon [[Mózes]] ábrázolásával, a kígyóval, a jobb oldalon pedig [[Ábrahám (Terah fia)|Ábrahám]] áldozata. Éles kontraszt van a teljesen sima, lekrekített, lágy, és a domborulatban gazdag felületek árny és fényjátáka között. Az oltár tömbjén a menza alatt a purgatórium ábrázolása látható a tisztítótűzben szenvedő lelkekkel.
[[Kép:Krvavi sabor križevački.jpg|400px|bélyegkép|jobbra|A véres szábor ábrázolása a székesegyház diadalívén]]
A szentély boltívén a diadalív felett, [[Oton Iveković]] nagyméretű festménye látható, amely kőrösi véres szábort ábrázolja. A művész 1914-ben festette, szélessége meghaladja a nyolc métert, így ez az egyik legnagyobb alkotása. A festmény megrendelésre készült (ami Ivekovic munkáinál ritka eset volt) a Szent Kereszt templom számára Stjepan Podhorski által 1913-ban elvégzett historizáló-szecessziós felújítás után. Szokatlan formáját a templomtér szabta meg, ezért a festmény alsó széle követi az ív gótikus vonalát, a felső részén pedig a falhoz igazodva félkörívben végződik. A festmény a templomtér leglátványosabb helyén helyezkedik el, amelyre a hívek szeme egyből ráirányul. A festmény témájának helyszíne egyben az esemény helyszíne. Ezért nem csupán egy történelmi témájú festménysorozat újabb alkotása, hanem történelmi és kulturális értelemben emlékmű is. Alapvető feladata emléket állítani egy jelentős és tragikus eseményrnek, amely egyes források szerint éppen itt történt.<ref>Az 1397. február 27-én Kőrösön megtartott horvát országgyűlés, ahol Zsigmond király adott szava ellenére meggyilkoltatta Lackfi István horvát bánt és harminc hívét, tőbbségben horvát nemeseket.</ref>
 
A hajó téglalap alaprajzú, szélessége 10,20 m, hosszúsága 15,70 m. 1714 és 1718 között barokk boltozattal fedték be. A boltozat négy mezőre oszlik és ennek megfelelő a [[pilaszter]]ek elhelyezése. Minden mező egy-egy téglalap alakú, barokk ablakkal van megvilágítva. A barokk átalakítás során a hosszú, keskeny gótikus ablakokat befalazták, felső részük már a padláson, a barokk boltívek fölött található. A középső ablak csak kívülről van befalazva. A hajóba két portálon keresztül lehet belépni. Az egyik a nyugati homlokzaton, ma a harangtorony alatt, míg a másik a déli homlokzaton található. Ivan Srša kutatásai szerint a harangtorony a 17. század közepén épült. Egykor a harangtoronyba, a bejárat feletti részbe az 1643-as évszám volt bevésve. A mai harangtorony második emeletén a padlás bejárata előtt, az északi és a nyugati falba néhány gótikus részlet van beillesztve. A harangtorony építéséhez nyilvánvalóan a régi templom részeinek és erődítéseinek anyagát használták fel. <ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/2604|authorname="Horvat," Zorislav|title=Križevci - crkva Sv. Križa|publisher=Časopis Povijesnog društva Križevci, Vol. VII. No. 1.|year=2005|language=horvát}}</ref>
 
== Jegyzetek ==