„Keresztelő Szent János-templom (Kloštar Ivanić)” változatai közötti eltérés

jegyzetek
(jegyzetek)
 
falat három biforáma tagolta, az északin pedig csak egy gótikus biforáma volt. A belső falon gótikus féloszlopok voltak profilozott alapppal és a bordákhoz csatlakozó egyszerű oszlopfőkkel. A hajótér négy keresztboltozatos részre volt felosztva, a maga a szentély pedig szokatlanul nagy és hosszúkás volt, sokszögű záródással. <ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/167789|author=Majer, Krasanka|title=Prilog poznavanju crkve sv. Ivana Krstitelja u Kloštar Ivaniću|publisher=Peristil 49/2006|page=66|language=horvát|accessdate=2021-04-03}}</ref> A 16. század közepén (1544-ben) a harcok miatt a ferenceseknek el kellett hagyni.<ref>{{cite book|author=Kruhek, Milan – Kolar-Dimitrijijević, Mira|title=Ivanić Grad – proslost i baština|publisher=Narodno sveučilište u Ivanić Gradu|location=Ivanić Grad|year=1978|language=horvát}}</ref><ref>{{cite book|author=Cvekan, Paškal|title=Franjevci u Ivaniću|location=Kloštar Ivanić|year=1979|language=horvát}}</ref>
 
A templom és a kolostor többször is szenvedett károkat a török támadásoktól, a legnagyobb kár mégis a végvári katonaság vigyázatlanságából keletkezett tűzvészben érte [[1572]]-ben, amikor teljesen leégett. Az épületegyüttest Ergelics Ferenc püspöksége idején, a [[17. század]] első felében az [[1639]]-ben visszahívott ferencesek hozták rendbe. A templom hajóját [[1677]]-ben barokk stílusban építették át és új harangtornyot építettek. Az [[1744]]-ben végzett barokk átépítés és megújítás során öt új oltár, új orgona épült, kicserélték az összes ablakot, az oltárokat újra aranyozták és új harangokat is kapott a templom. A kolostor épülete [[1748]]-ban nyerte el mai formáját. [[1772]] és [[1786]] között a ferencesek általános iskolát, a [[18. század]]ban pedig a ferences rendtartomány filozófiai és teológiai iskoláját vezették. [[1774]]-ben Josip Weinacht zágrábi szobrászművész négy oltárt készített a templomba, melyeket a Rózsafüzér királynője, a 14 segítő szent, Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal tiszteletére szenteltek. [[1728]] és [[1811]] között a kolostorban gyógyszertár, Horvátország egyik legrégebbi gyógyszertára működött, amelyet a kolostor patikus testvére vezetett, míg a betegeket egy gondozó testvér ápolta. 1811 után egy gyógyszertári épületet emeltek a kolostor elé. Ezt az első világháború előtt lebontották és a Szent János temlomtól északra új gyógyszertárat építettek, melyet a rend 1931-ben eladott. <ref name="Zupa">{{cite web|url=http://zupa-klostar-ivanic.hr/povijest-samostana|title=Povijest samostana|publisher=Župa Uznesenja Blažene Djevice Marije|language=horvát|accessdate=2021-04-03}}</ref>
 
[[1817]]-ben a katonai felmérés során a templom 69 méter magas harangtornya háromszögelési pontként szolgált. A második világháború idején [[1944]]-ben egy aknatámadás során a templom újra megsemmisült, és ezt követően sajnos az állam nemtörődömsége miatt nem építették újjá. A javítás lehetetlensége miatt az évek során a tető beomlott, a belső tér megrongálódott, istentisztelet nem volt végezhető benne.<ref>{{cite web|urlname=http://zupa-klostar-ivanic.hr/povijest-samostana|title=Povijest"Zupa" samostana|publisher=Župa Uznesenja Blažene Djevice Marije|language=horvát|accessdate=2021-04-03}}</ref> Sokáig tető nélkül állt. Újjáépítése az 1980-as évek végén kezdődött és lényegében még ma is tart. Berendezésének tárgyait, felszerelését, köztük értékes festményeket, aranyozott és ezüsttárgyakat, kelyheket, úrmutatókat, füstölőket részben a kolostorban, részben a plébániatemplomban megőrizték, így azok megmenekültek a pusztulástól.<ref>{{cite web|url=https://www.locator-tzzz.com/point/39/franjevacki-samostan-i-crkva-sv-ivana-krstitelja|publisher=Turistička zajednica Zagrebačke županije|title=Franjevački samostan i crkva sv. Ivana Krstitelja|language=horvát|accessdate=21-04-03}}</ref>
 
== Leírása ==
Az egyhajós Keresztelő Szent János templom a legnagyobb, aránylag jó állapotban fennmaradt gótikus templom Horvátország kontinentális részén. Belső terének hosszúsága 43,8 méter. A templom a kolostorkomplexum északi oldalán helyezkedik el és egyúttal az épületegyüttes északi szárnyát képezi, míg a másik három szárny a kolostor épületéből áll. Úgy tűnik, hogy a nyugati szárnyat később kibővítették, mert a templom hajójának délnyugati támpillére részben a nyugati szárny új részébe van beépítve. A szentély déli oldalán, a kolostorral való találkozásánál áll a hatalmas harangtorony. A barokk stílusban épült harangtorony eredetileg barokk toronysisakot kapott, amelyet később neogótikus váltott fel. A neogótikus toronysisak tetejét 1968-ban az összeomlás veszélye miatt el távolították.
A templom jól kiégetett középkori téglából épült. A portál- és ablakkeretek, a féloszlopok, a konzolok, a diadalív, a boltozatok bordái és egyéb részletek homokkőből készültek. Az alapokat faragott kőből rakták. <ref name="Horvat">{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/139599|author=Horvat, Zorislav|title=Franjevačka crkva sv. Ivana Krstitelja u Kloštru Ivaniću u svjetlu srednjovjekovnog načina projektiranja|publisher=Peristil zbornik radova za povijest umjetnosti, Vol. 34 No. 1, 1991.|page=43|location=Zagreb|year=1988|language=horvát}}</ref>
 
A templom elég magas. A szentély magassága 16 m, de a hajó még ennél is magasabb. Kívül a szentély és a hajó falai azonos magasságúak. A nagy magasság miatt az ablakok is magasak. Összesen öt van a szentélyzáródásban, és mégegy a szentély déli falában, amely a kolostor területére néz. Egy további ablakot a harangtorony lépcsőjének közvetett megvilágítása miatt, vagy formai okokból helyeztek el. A hajónak a déli falon három ablaka van, olyan magasra állítva, hogy a kolostor folyosójának tetejére nézzen. A hajó északi falán egy másik ablak van
teljes magasságban, mely ma bevan falazva, és egy másik a homlokzat nyugati falában, a portál felett, részben barokkizálva. Minden ablak háromrészes, és csúcsíves szemöldökkel rendelkezik. <ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/139599|authorname="Horvat," Zorislav|title=Franjevačka crkva sv. Ivana Krstitelja u Kloštru Ivaniću u svjetlu srednjovjekovnog načina projektiranja|publisher=Peristil zbornik radova za povijest umjetnosti, Vol. 34 No. 1, 1991.|page=43|location=Zagreb|year=1988|language=horvát}}</ref>
 
A szentély boltozatának két keresztboltozatos mezője van csillag alakú záródással. A szentélyben a konzolokon kör keresztmetszetű féloszlopok vannak, melyek a boltozat bordáit hordozzák. A hajó gótikus boltozatát régebben szintén féloszlopok tartották, de kissé gazdagabb profilúak, mint a szentélyben lévők. A hajó eredeti boltozatáról semmit sem tudunk. A keskeny és magas diadalív folyamatosan ível az aljától a tetejéig, profilozása gyakori a 15. századi kolostorépítészetben. A nyugati homlokzat portálja a cseh reneszánsz jellegzetességeivel kapcsolható össze. A portál négyszögletes keretben félköríves szemöldökben végződik. Profilozása nagyon lapos, közel áll a klasszikus reneszánsz formákhoz. A nyugati portál kőtömbjein csak egy kőfaragó jelét találjuk, ami azt jelentené, hogy a templomnak ezt a fontos elemét egyetlen kőfaragó faragta ki. A nyugati portál felett látható Baratin püspök címere az 1508-as évszámmal. <ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/139599|authorname="Horvat," Zorislav|title=Franjevačka crkva sv. Ivana Krstitelja u Kloštru Ivaniću u svjetlu srednjovjekovnog načina projektiranja|publisher=Peristil zbornik radova za povijest umjetnosti, Vol. 34 No. 1, 1991.|page=46|location=Zagreb|year=1988|language=horvát}}</ref>
 
A harangtorony első emeleti bejárata félkörös szemöldökkel ellátott kerettel és ferde éllel rendelkezik. A harangtorony gótikus falát csúcsíves ablakokkal törték át. A barokk korban a harangtornyot egy második emelettel emelték meg, melyre barokk toronysisakot építettek, amelyet később ismét neogótikus formával váltottak fel. Felső három emeletnek a szokásos téglalap alakú ablaka van. <ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/139599|authorname="Horvat," Zorislav|title=Franjevačka crkva sv. Ivana Krstitelja u Kloštru Ivaniću u svjetlu srednjovjekovnog načina projektiranja|publisher=Peristil zbornik radova za povijest umjetnosti, Vol. 34 No. 1, 1991.|page=46|location=Zagreb|year=1988|language=horvát}}</ref> Tekintettel a gyors török előretörésre valószínűleg ez az utolsó nagy gótikus szakrális épületek egyike Horvátországban, amely úgy-ahogy fennmaradt, és amely helyreállítása után horvát művészettörténet és építészet egyik büszkesége.
 
== A kolostor könyvtára ==