„Nagyboldogasszony-templom (Dragotin)” változatai közötti eltérés

A templom története a középkorig nyúlik vissza. Története során számos pusztítást és átalakítást szenvedett ahhoz, hogy jelenlegi formáján ne látszódjanak középkori stílusjegyek. Elődjének, a dragotini Szent János templomnak az első említése [[1332]]-ből származik, amikor az itteni egyház Péter nevű papja szerepel a [[pápai tizedjegyzék]]ben. Ez a régi templom egy a Breznica-patak feletti dombon állt. A [[14. század]] után Dragotint és a dragotini plébániát csak Szlavónia török megszállásakor említik. A törökök [[1538]]-ban alapították meg a mai Požeština meghódított területén az új katonai-közigazgatási egységet, a Pozsgai szandzsákot, amelyet három részre osztottak: pozsegai, bródi és garai kádilukra. A garai kádiluk székhelye Diakovár, míg a mai járásoknak megfelelő náhijék székhelyeinek egyike Dragotin lett.{{refhely|Srsan|9. o.}} Az [[1579]]-es összeírás ugyan nem ad nekünk adatokat a szakrális építményekről, de Dragotint faluként tartják nyilván, melynek vásártartási joga, 11 háza és 4 malma volt.{{refhely|Srsan|209. o.}}

Josip Buturac, a török uralom alatti szlavóniai katolikus egyházról szóló munkájában megemlíti, hogy Nikolić atya több olyan fatemplomot sorol fel, amelyek a régi kőtemplomok romjain vagy romjai közelében épültek fel. Többek között megemlíti a dratotini egyházat is.<ref>{{cite bookrefhely|author=Buturac|180-181. o.}} Bár a törökök nem bontották le a katolikus templomokat, Josip|title=Katolićkaés crkvanem uváltoztatták Slavonijiőket zadzsámikká, turskogaa vladanja|location=Zagreb|year=1970|pages180katolikusokat és a katolikus papokat üldözték. Különféle vádakat hoztak fel ellenük. Az egyik 1664-181ben feljegyzett vád az volt, hogy a katolikusok a Szerémségben pénzt gyűjtenek a keresztény uralkodók javára a törökök ellen. Ezt aztán megtorolták és a megtorlástól Dragotin is szenvedett.{{refhely|language=horvátButurac|189. o}}</ref> [[1683]]-ban a Bécs ellen vonuló török sereg kifosztotta és lerombolta a települést. Ennek következtében a lakosság elmenekült és a falu kihalt.

A templom megújításáról nem maradt fenn írásos feljegyzés, de bizonyára a [[18. század]] első felében történt.<ref>Alexius Jordansky „Kurze Beschreibung der Gnadenbilder der seligsten jungfrau Mutter Gottes Maria” című 1836-ban kiadott könyvében feljegyzi, hogy a templom homlokzatának felirata szerint 1715 és 1741 között épült, majd valaki ezt ceruzával 1749-re javította át.</ref> Ekkor azonban a falu még üres volt, mert csak [[1750]] körül telepítették be főként Boszniából, Plehan és Derventa környékéről érkezett katolikusokkal. Az [[1776]]-os vizitáció szerint a templom a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére van szentelve.<ref>{{cite book|author=Dugalić, Vlatko|title=Štovanje Blažene Djevice Marije u svetištima Ðakovačke i srijemske biskupije|publisher=Vjesnik Biskupije ðakovaèke. 1, 5/1948|page=96|language=horvát}}</ref> A [[19. század]]i latin nyelvű vizitációs jelentések már részletesen beszámolnak a templom állapotáról és felszereltségéről. [[1812]]-ben feljegyzik, hogy a templom mellett temető van. Az [[1833]]-as vizitáció megadja a templom méreteit is, melynek hosszúsága 19, szélessége 7,6 méter. a 19. század végére a templom rossz állapotban volt, ezért megújították, mely a források szerint Strossmayer püspök idejében történt Josip Vancaš építész tervei szerint gótikus stílusban, de hiteles dokumentum nem maradt fenn, ami ezt megerősítené. Az első olyan képeslap, ami a templomot ábrázolja a 20. század elején készült. Ezen a templom lénygében már a mai állapotában látható. [[1964]]. április 13-án egy földrengés megrongálta az épületet, mely után helyre kellett állítani. [[1970]]. december 23-án a Nagyboldogasszony templomot kulturális műemlékként nyilvántartásba vették és 151.32 nyilvántartási szám alatt bejegyezték a védett ingatlanok nyilvántartásába. [[1988]]-ban a belső teret alaposan felújították. <ref>{{cite webrefhely|url=https://hrcak.srce.hr/217337Simicic|author=Šimičić, Andreja – Turkalj, Margareta|title=Kapela Uznesenja Blažene Djevice Marije u Dragotinu|publisher=Zbornik Muzeja Đakovštine, Vol83. 8 Noo. 1, 2007|page=83|language=horvát|accessdate=2021-04-05}}</ref>

[[2005]]-ben a Horvát Restaurátor Intézet Eszéki Restaurátor Osztálya kutató és konzerválási munkákat végzett a templomban. A kutatás célja a kápolna eredeti kinézetének, illetve visszaállítása mértékének meghatározása volt. Továbbá meg kellett állapítani, hogy mennyi volt a barokk átépítés és az újragótizálás terjedelme. <ref>{{cite webrefhely|url=https://hrcak.srce.hr/217337Simicic|author=Šimičić, Andreja – Turkalj, Margareta|title=Kapela Uznesenja Blažene Djevice Marije u Dragotinu|publisher=Zbornik Muzeja Đakovštine, Vol84. 8 Noo. 1, 2007|page=84|language=horvát|accessdate=2021-04-05}}</ref> A levéltári és történeti kutatás kiegészítéseként a templom területén kívül és belül összesen 44 szondát nyitottak. A belső tér vizsgálata arra a következtetésre jutottak, hogy a dongaboltozat a 19. század végén készült. A homlokzat restaurálása során a múlt század nyolcvanas éveinek közepén minden történelmi vakolatot és az építészeti profilalkotást megszüntettek, agy nem ismerjük a külső falak legrégebbi megjelenésének színét. Az apszis és a déli homlokzatának vizsgálata feltárta az eredeti gótikus ablakokat. Az ablakkeretek kőből készültek. A nyugati homlokzaton feltárták a régi portál eredeti kőkeretét. A déli homlokzaton egy csúcsíves ajtót tártak fel, mely szintén az eredeti templomhoz tartozott. A homlokzat külső részén kívül találtak egy darab kőboltozatot, amely a portál része lehetett. A padlószondában, körülbelül 23 cm mélységben, megtalálták az eredeti padlót, melyen kövezésnek nyoma sincs. Ez a padlószint a gótikus és a barokkhoz templomhoz tartozhatott, melyet csak a 19. századi megújításkor emletekemeltek meg. A harangtornynakharangtoronynak legalább két építési fázisát állapították meg. Az első szakasz téglái sötétebbek voltak az egykori égés csalhatatlan nyomaival. Összegzésképpen a templom tipológiai jellemzői nem térnek el a szlavóniai gótikus épületek szokásos kialakításától. Ez az épülettípus a 13. század közepétől a csarnoktemplomok típusából alakult ki.<ref>{{cite webrefhely|url=https://hrcak.srce.hr/217337Simicic|author=Šimičić, Andreja – Turkalj, Margareta|title=Kapela Uznesenja Blažene Djevice Marije u Dragotinu|publisher=Zbornik Muzeja Đakovštine, Vol86. 8 Noo. 1, 2007|pages=85-86|language=horvát|accessdate=2021-04-05}}</ref>

A templom téglából épült, hosszúkás, egyhajós épület, támpillérekkel erősített, sokszögletű szentéllyel. A szentély északi és déli oldalán két, nemrégiben hozzáépített helyiség van, az oratórium és a sekrestye. A templom a középkori előírásnak megfelelően a nyugat (bejárat) - kelet (szentély) irányú tájolású, az apszis tengelyének kisméretű eltérésével. A bejárati részt a hajótól oszlopok választják el, amelyek között három, szabálytalan félkörívű átjáró található. Az előcsarnok boltozatos, a bejárati ajtótól jobbra egy egyszerű fa lépcsőn lehet felmenni a kórusra. A kórus központi része felett emelkedik a harangtorony. <ref>{{cite webrefhely|url=https://hrcak.srce.hr/217337Simicic|author=Šimičić, Andreja – Turkalj, Margareta|title=Kapela Uznesenja Blažene Djevice Marije u Dragotinu|publisher=Zbornik Muzeja Đakovštine, Vol72-73. 8 Noo. 1, 2007|pages=72-73|language=horvát|accessdate=2021-04-05}}</ref>

melytől egy lépcsőfokkal fekszik magasabban. Az egész templom padlója padlólapokkal van burkolva. A hajó északi és déli falát két csúcsos ablak osztja fel, amelyeket a boltozat alakjához igazították, azaz felső részükkel behatolnak a boltozat lekerekítésébe. Az apszis falát is két egyforma ablakkal tagolták. A szentélyből délre nyílik a sekrestye ajtaja. Az ajtó felett van egy ablak, amely a sekrestye tetejére néz. A hajó falait és boltozatát sárgára, míg az apszist fehérre festették. <ref>{{cite webrefhely|url=https://hrcak.srce.hr/217337Simicic|author=Šimičić, Andreja – Turkalj, Margareta|title=Kapela Uznesenja Blažene Djevice Marije u Dragotinu|publisher=Zbornik Muzeja Đakovštine, Vol74. 8 Noo. 1, 2007|page=74|language=horvát|accessdate=2021-04-05}}</ref>

három emeleti részre osztva. Központi tengelyét egy műkővel burkolt portál uralja, amely felett egy nagy rozetta van. Oldalirányban a második emelet szintjén két félköríves ablak van kialakítva. A harmadik emeleten, amely háromszög alakú oromzatként van kialakítva, sekély, félkörívesen zárt fülkék, középen pedig egy azonos alakú ablak látható. A templom homlokzata fehérre festett. <ref>{{cite webrefhely|url=https://hrcak.srce.hr/217337Simicic|author=Šimičić, Andreja – Turkalj, Margareta|title=Kapela Uznesenja Blažene Djevice Marije u Dragotinu|publisher=Zbornik Muzeja Đakovštine, Vol74. 8 Noo. 1, 2007|page=74|language=horvát|accessdate=2021-04-05}}</ref>

*{{hely|Buturac}}{{CitLib|szerző=Buturac, Josip: |cím=Katolièka crkva u Slavoniji za turskoga vladanja. Zagreb: Krščanska sadašnjost, 1970. {{hr}}|kiadó=