„Budrovac vára” változatai közötti eltérés

1 126 bájt törölve ,  19 nappal ezelőtt
jegyzetek
(jegyzetek)
 
== Fekvése ==
Budrovactól északkeletre a Topolik, és a Pesak településrészek, valamint a Katalena-patak közötti síkságon állt Budrovac ősi vára, melyre ma már csak terepalakzatok emlékeztetnek.
<ref name="Lovr">{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=173|language=horvát|accessdate=2021-04-10}}</ref>
 
== Története ==
A Bodor, vagy Budor nemzetséget először a [[13. század]]ban említik a [[Bilo-hegység]] délkeleti lejtőin. Tagjai egy Zaguda nevű nemes leszármazottai voltak. <ref>{{cite web|urlname=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević,"Lovr" Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=173|language=horvát|accessdate=2021-04-10}}</ref> A család birtokai keleten az [[Ilova (Száva)|Ilova]] és a [[Csázma (folyó)|Csázma]] folyók forrásvidékéig terjedtek. A Budor fivéreket [[1237]]-ben úgy említik, hogy birtokaik határosak Marcel fia, Ábrahámnak a birtokaival, melyek köztudottan az Ilova-folyó mentén terültek el. Ezen a vidéken haladt át az ősi drávamenti kereskedelmi út „magna via” is Verőce irányába. Az [[1246]]-ban említett Budor testvérek földjei a Supplonci-patak vidékén voltak. A Budor fiakat, Pétert és Istvánt [[1331]]-ben említik ismét, amikor egymás között felosztották a Gorbonok-patak menti földjeiket. Ezek a birtokok a Chopoy, vagy Chopou nemzetség birtokaival voltak határosak. [[1370]]-ben, a már említett István és fia, György bepanaszolta Zudor Péter bán előtt a Beke nembeli István fia, Lászlót azon erőszakos cselekedeteiért, melyeket ellenük vitt végbe. Két évvel később György újabb panaszt tett a közeli Csepelovac nemesei, György és Péter által kezdett erőszakos cselekmények miatt. Ezután nagyon megritkultak a Budor családról szóló korabeli források. Csak [[1477]]-ben, Streza falu urbáriumában tesznek említést Budor Istvánról (Stephanus de Bwdrowcz).<ref>{{cite web|urlname=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević,"Lovr" Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=173|language=horvát|accessdate=2021-04-10}}</ref>
 
A [[I. János magyar király|Szapolyai János]] és [[I. Ferdinánd magyar király|Ferdinánd]] közötti trónviszályban a Budorok Szapolyai János pártján álltak. Az [[1529]]-es esztendőben Budróczi Budor András és István (Stephanus et Andreas Bwdor de Bwdrowcz) Szapolyaitól megkapták az írástudó Mykethynci Pál minden vagyonát, [[1530]]. június 26-án pedig Thybonyncy és Bogacsevo nevű birtokait is. <ref>{{cite web|urlname=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević,"Lovr" Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=173|language=horvát|accessdate=2021-04-10}}</ref> Még ez év szeptemberében, Ferdinánd király megtorlásul Budrovacba küldte Caspar de Kharschan nevű kapitányát, aki az egész birtokot feldúlta. [[1542]]-ben Budor Vid [[Nádasdy Tamás]] nádorral együtt szállt hadba Pestnél, valamivel később pedig Keglevich Mátyás bánnal Monoszlónál. Budor Vid [[1564]]-ben halt meg. Leszármazottja, Budor Iván [[1607]]-ben ott volt [[Varasd]]on, amikor [[Erdődy Tamás]]t báni tisztségébe beiktatták. [[1620]]-ban Budor Miklóst ennek az ősi családnak az utolsó leszármazottjaként említették meg. Ő még [[1628]]-ban is azért pereskedett, hogy visszaadják családjának minden vagyonát.<ref>{{cite web|urlname=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević,"Lovr" Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=173|language=horvát|accessdate=2021-04-10}}</ref>
A török háborúk idején a középkori Budrovác átmenetileg eltűnt a történelem színpadáról, [[1700]] körül azonban új helyen, az ősi vártól valamivel nyugatabbra, Čepelovactól nem messze újratelepült.
 
== Leírása ==
Budrovac várát téglalap alaprajzúra építették, amit földsánccal öveztek, mely mára már sokat veszített magasságából. A várhely közepén két földhalom található, melyek közül az egyik téglalap, a másik kör alakú. A vár nyugati oldalán, a földsánc külső részénél még egy kör alakú földhalom vehető észre, mely talán valamilyen torony, vagy kaputorony lehetett. Egy régészeti próbaásatás során 1976-ban kialakított az egyik sekély szondázó árokban, sötétszürke, majdnem fekete felületű cserépmaradványokra, egy edény felső részére találtak, mely a 15. századból származhat.<ref>{{cite web|urlname=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević,"Lovr" Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=173|language=horvát|accessdate=2021-04-10}}</ref>
 
== Jegyzetek ==