„Szuha Reka vára” változatai közötti eltérés

jegyzetek
(jegyzetek)
 
 
== Fekvése ==
Sirova Katalena falu templomától délre, azon a termékeny síkságon, melyet Grmulicának neveznek, egy nagyméretű település nyomai vehetők észre. Ennek a közepén bizonyosan egy kör alakú, kettős, de az is lehet, hogy hármas árokkal körülvett erődítmény állt. A várnak azonban manapság már csak az alig kivehető maradványai figyelhetők meg.<ref name="Lovr">{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=173|language=horvát|accessdate=2021-04-10}}</ref>
 
== Története ==
A Katalena elnevezés, mely ma falunévként a Sirova mellett a Suha előtagot is viseli újabb képződmény. Lehetséges, hogy a magyar Katalin névből, vagy a Szent Katalin kápolna nevéből származik. A település ősi neve a Szuha Reka<ref>A szuha reka száraz, vagy kiszáradt folyót jelent</ref> volt, amit először Mosinhe várának (a mai Šandrovac) határleírásánál „Zuha Reka” alakban említettek meg. Ezt [[1293]]-ban Musinai Henrik bán ajándékozta Kristóf fiainak, Péter és Iván ispánoknak. Ennek birtoknak a határai ma is létező dűlőnevek mellett húzódtak. Ilyen dűlőnevek a Meglich, a mai Maglenči, valamint a Katalena, mely akkoriban a Mušinjiakhoz tartozott. Szuha Reka birtokosa ekkor Belus bán fia István volt.<ref>{{cite web|urlname=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević,"Lovr" Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=173|language=horvát|accessdate=2021-04-10}}</ref> A falu régi a nevét gyorsan elfelejtették, a település elpusztult és csak 1581-ben kezdték említeni Katalenaként. Ez a falu is, mint a közeli falvak a török kiűzése után, [[1700]] körül kezdett újratelepülni. [[1789]]-ig a kloštar podravski plébánia része volt, majd Maksimilijan Vrhovac püspök az akkor kozarevaci plébániához csatolta és ma is ennek a filiája. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Szentgyörgyi járásához tartozott. Az 1860-as esztendőben 33 portája és 360 lakosa volt.
 
== A vár mai állapota ==
A várból mára már csak alig kivehető maradványok láthatók. A szántások során [[15. század]]i cseréptöredékeket találtak. Innen keletebbre, a vasútvonal közelében, egy magaslat található, mely bizonyosan valamilyen őrtorony, vagy hasonló maradványa. A völgytől északra haladt el egykor a murvából épített római út.<ref>{{cite web|urlname=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević,"Lovr" Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=173|language=horvát|accessdate=2021-04-10}}</ref>
 
== Jegyzetek ==