„Cseresnyó vára” változatai közötti eltérés

jegyzetek
(jegyzetek)
 
 
== Fekvése ==
A vár falu közepén található dombon állt, amelyen ma a falu temploma található.<ref name="Lovr">{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=173|language=horvát|accessdate=2021-04-11}}</ref>
 
== Története ==
Az [[1330-as évek]] környékén Moys varasdi ispán fia Sándor volt ennek a várnak és környékbeli földjeinek a tulajdonosa. A csázmai káptalan [[1333]]-ban megerősítette birtokában ennek a helységnek és a körülötte lévő földeknek a birtokosát<ref>Codex diplomaticus X. kötet 182. o.</ref>, melyekkel kapcsolatban akkoriban per volt folyamatban, egyúttal határozott a Hotova patak menti szomszédos nemesek birtokairól is. Egy évvel később arról értesülünk, hogy az említett Sándor és fivérei, befizették elmaradt tizedtartozásaikat. Ugyanebben az évben említi meg Ivan goricai főesperes a zágrábi püspökség statutumában az itteni Szent Márton templomot is, mely valószínűleg a vár közelében, attól valamivel délebbre állt.<ref>{{cite web|urlname=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević,"Lovr" Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=173|language=horvát|accessdate=2021-04-11}}</ref>
 
A csázmai káptalan [[1347]]-ben kiadott oklevelében rendezte Péter fia Corard birtokát<ref>Codex diplomaticus XI. kötet 394-395. o.</ref>, amely ekkor a szomszédos Progóczi család tulajdonában volt. Ekkor említik a „Chresneuch”- nevű birtokot is. Moys fia Sándorról „Cheresnew” birtokosaként az utolsó forrás egy [[1358]]-ban kelt okirat, amikor Moys ispán leszármazottainak birtokhatárait újból megállapították . Ekkor említik a „via magnát” is, mely „Cheresneu” mellett haladt el. A középkori település utolsó említése a plébániák [[1501]]-es összeírásában történik, ahol megemlítik a Szent Márton templomot is. Itt hozzátartozó egyházközséget „Chresno”-nak írják. A vár és a település is, valószínűleg [[1552]]-ben egy török támadásban pusztult el. [[1670]] körül a falu pravoszláv szerbekkel települt újra, új lakói Horvátország különböző területeiről, főként Szlavóniából, Likából jöttek. Ekkor emelték az ősi vár helyén emelték fel a Szent Nedelja tiszteletére szentelt templomukat. <ref>{{cite web|urlname=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević,"Lovr" Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=173|language=horvát|accessdate=2021-04-11}}</ref>
 
== A vár mai állapota ==
A várból mára csak jelentéktelen, de figyelemreméltó nyomok maradtak fenn. A falu közepén egy magányos domb található, melyen a kisméretű pravoszláv templom áll. A templom mellett temetőt is találunk. Az egészet ma is látható kör alakú árkok és sáncok maradványai övezik, de ezek nagy részét már régen betemették. A vár és a régi település maradványai a temetőben láthatók a legjobban. Itt a sírok ásásakor ma is sok középkori edénytöredéket, tégladarabokat és hasonlókat találnak. A vár udvarán a lakosság vízzel való ellátására egy ciszterna, vagy kút állt. A kút fölé építették fel a mai templomot. A kút jelenleg csak 3 méter mély, de valaha sokkal mélyebb lehetett. A vize valaha, amint mesélik gyógyhatású volt hasonlóan mint a benne lévő iszaphoz, mely a kút fenekén ma is megtalálható. Régen mai templom előtt állt egy Szent Márton tiszteletére szentelt templom, melyet Moys mester varasdi ispán fia, Sándor emeltetett.<ref>{{cite web|urlname=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević,"Lovr" Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=173|language=horvát|accessdate=2021-04-11}}</ref>
 
== Jegyzetek ==