„Nagycseresnyó vára” változatai közötti eltérés

jegyzetek
(jegyzetek)
 
== Fekvése ==
A vár maradványai Velika Črešnjevicától délnyugatra 1,5 km-re, a Bilo-hegységben, egy meredek hegyoldalon találhatók, melyet egy hegyi patak és néhány kavicsbánya övez.
<ref name="Lovr">{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=176|language=horvát|accessdate=2021-04-11}}</ref>
 
== Története ==
A vár neve, valószínűleg cseresznye jelentésű horvát trešnje, illetve annak kaj nyelvjárású változatából, a črešnje szóból ered. Más magyarázat szerint egy ősi kultikus hely lehetett itt ahol az ószláv Chur, vagy Chres istenséget dicsőítették és róla kapta a nevét.<ref name="Lovr" /> A vár alatti települést többször említik a Dursiuo, vagy Dersiuo nemzetség tulajdonaként. Így [[1251]]-ben a Dersiuo nemzetség birtokának a határleírásánál<ref>{{cite webbook|urlauthor=https://hrcakSmičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus IV.srce.hr kötet|page=475|language=horvát}}</232940ref>, majd [[1266]]-ban, amikor András ispán tulajdona lett, aki Péter mester, csázmai prépost fivére volt<ref>{{cite book|author=LovrenčevićSmičiklas, ZvonkoTadija|title=SrednjovjekovneCodex gradinediplomaticus uV. Podravskoj regijikötet|publisherpage=Podravski263|language=horvát}}</ref>. zbornikA NoCheresneuycha patak [[1277]]-ben birtokhatárként volt ismert. 11András ispán nem sokkal [[1286]] előtt, eladta ezt a birtokát akkori szomszédjának, a Moys nembeli Péternek.<ref>{{cite book|locationauthor=ZagrebSmičiklas, Tadija|yeartitle=1985Codex diplomaticus VI. kötet|page=176545|language=horvát}}</ref> A birtokot [[1347]]-ben, Péter fia Corrado vette meg. <ref>{{cite book|accessdateauthor=2021Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus XI. kötet|page=394|language=horvát}}</ref> Ezután a korabeli források az időközben meggazdagodott Moys ispán leszármazottjait, [[1358]]-04-11ban például Moys fia Mihály fia Jánost említik meg a vár tulajdonosaként.<ref>{{cite book|author=Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus XII. kötet|page=537|language=horvát}}</ref> Jánost még ezután is megemlítik, de Csresnyevica vára többé már nem tűnik fel az okiratokban, feltehetően lerombolták. Velika Črešnjevica falu, melyhez a vár területe ma tartozik, meglehetősen távol alakult ki tőle. <ref name="Lovr" />
A vár alatti települést többször említik a Dursiuo, vagy Dersiuo nemzetség tulajdonaként. Így [[1251]]-ben a Dersiuo nemzetség birtokának a határleírásánál<ref>{{cite book|author=Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus IV. kötet|page=475|language=horvát}}</ref>, majd [[1266]]-ban, amikor András ispán tulajdona lett, aki Péter mester, csázmai prépost fivére volt<ref>{{cite book|author=Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus V. kötet|page=263|language=horvát}}</ref>. A Cheresneuycha patak [[1277]]-ben birtokhatárként volt ismert. András ispán nem sokkal [[1286]] előtt, eladta ezt a birtokát akkori szomszédjának, a Moys nembeli Péternek.<ref>{{cite book|author=Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus VI. kötet|page=545|language=horvát}}</ref> A birtokot [[1347]]-ben, Péter fia Corrado vette meg. <ref>{{cite book|author=Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus XI. kötet|page=394|language=horvát}}</ref> Ezután a korabeli források az időközben meggazdagodott Moys ispán leszármazottjait, [[1358]]-ban például Moys fia Mihály fia Jánost említik meg a vár tulajdonosaként.<ref>{{cite book|author=Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus XII. kötet|page=537|language=horvát}}</ref> Jánost még ezután is megemlítik, de Csresnyevica vára többé már nem tűnik fel az okiratokban, feltehetően lerombolták. Velika Črešnjevica falu, melyhez a vár területe ma tartozik, meglehetősen távol alakult ki tőle. <ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=176|language=horvát|accessdate=2021-04-11}}</ref>
 
== A vár mai állapota ==
A vár feltételezhetően egy ellipszis alakú földhalomból állt, melyet egy széles árokkal és valamivel alacsonyabban egy földsánccal öveztek, melynek északi vége beleomlott az alatta fekvő völgybe. A vár déli oldalán lévő sánc valamivel magasabban áll. Egyéb erődítéseknek nyoma ma már nem található.<ref>{{cite web|urlname=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević,"Lovr" Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=176|language=horvát|accessdate=2021-04-11}}</ref>
 
== Jegyzetek ==