„Laptop” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 91.104.173.63 (vita) szerkesztéséről Crimea szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
87. sor:
=== Processzor ===
2003-ban az [[Intel]], a világ legnagyobb [[processzor]]gyártója úgynevezett platformmegoldást dobott piacra Centrino néven, amelyet külön a mobilitás szem előtt tartásával notebookok számára tervezett és [[pozicionálás|pozicionál]] a piacon. A [[Centrino]] különféle [[Chip (félvezető lapka)|chipek]] együttese, egy processzort, alaplapi lapkakészletet, és vezeték nélküli hálózati vezérlőt, ún. [[Wifi]] chipet tartalmaz. Technikai szemmel a legjelentősebb fejlesztést a csomag Pentium M néven ismert processzora jelentette, amely korábban nem látott, rendkívül fejlett energiagazdálkodási képességeket vonultatott fel, így fogyasztása más termékek töredéke is lehetett. Korábban az Intel és más domináns gyártók is mindössze az asztali gépekbe tervezett processzorok minimálisan igazított változatait kínálták notebookokba. A Centrino, az Intel piaci súlyából kifolyólag, új korszakot nyitott a notebookok történetében.
Nem az Intel volt azonban az első vállalat, amelyik kifejezetten alacsony fogyasztású, notebookokba szánt processzort tervezett. Az amerikai [[Transmeta]] 1995-ben kezdte meg rendkívül energiatakarékos technológiájának tervezését, majd 2000-ben lebbentette fel a fátylat fejlesztéseiről. Első terméke, a Crusoe korát megelőzve néhány wattos fogyasztással büszkélkedhetett az akkoriban is már 30-50 wattokat elemésztő processzorok között, azonban az alacsony teljesítmény, és a gyártási nehézségek keresztülhúzták a piaci sikert. A hibákból tanulva a Transmeta megtervezte az Efficéont, amely már versenyképes teljesítményt nyújtott még alacsonyabb energiafelvétel mellett, azonban az Intel ekkorra már lendületbe jött, és elárasztotta a piacot a Centrinóval és a Pentium M-mel. A Transmeta annak ellenére, hogy úttörője volt a valóban mobil számítógépek megalkotásában, végleg kiszorult a processzorpiacról, és ma szellemi tulajdona licenceléséből, valamint szolgáltatások nyújtásából él.
117. sor:
A notebookok árának folyamatos és meredek zuhanását a technológiai fejlődésen túl a gyártói bázis alacsony költségbázisú térségekbe való telepedése tette lehetővé. A [[Kínai Köztársaság|tajvani]] Market Intelligence Center (MIC) adatai szerint 2005-ben a világ laptopgyártásának 73%-áért tajvani vállalatok felelősek, a fennmaradó részen pedig [[Dél-Korea|dél-koreai]], [[kína]]i és [[japán]] társaságok osztoznak. A termelés ugyanakkor nagy részt már nem Tajvanon, hanem a délkelet-ázsiai térségben, elsősorban Kínában és Malajziában történik.
A világpiacot uraló márkák, mint a [[Dell]], [[Hewlett-Packard|HP]], [[IBM
Az utóbbi években azonban felbukkantak a piacon egy negyedik típushoz tartozó szereplők, amelyek szerződéses gyártás mellett saját márkával is megjelentek. Ezt a mozgást a szerződéses gyártás fojtogatóan vékony profitrátája indokolja. A következő, nem teljes lista tartalmazza a notebookiparban érdekelt vállalatokat.
151. sor:
=== Márkák saját gyártás nélkül ===
* [[Apple Inc.|Apple]]
* [[Acer Inc.|Acer]]
* Albacomp
* [[BenQ]]
158. sor:
* Gericom
* [[Gigabyte]] (G-Style)
* [[Hewlett-Packard|HP]]
* [[Lenovo]] (régebben Lenovo/IBM, de 2005-ben a Lenovo megvette az IBM PC részlegét)
* Packard Bell
| |||