„1983 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

Átalakítás, szöveg hozzáadása
(átalakítás és pár szöveg kiegészítése)
Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve
(Átalakítás, szöveg hozzáadása)
{{Tataroz}}
{{Fő|Világörökség}}
Az [[UNESCO]] Világörökség Bizottsága az 1983. december 5-9. között [[1983Firenze|Firenzében]]-ban amegtartott következő7. ülésszakán az alábbi helyszíneket nyilvánította a [[világörökség]] részévé:
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Sugarlands-bh1.jpg |250px]]
| ''' [[Great Smoky-hegység Nemzeti Park]] '''
|-
| '''{{Amerikai Egyesült Államok}}'''
|-
| Természeti (VII)(VIII)(IX)(X)
|-
| Védett terület: 209 000 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/259 259]
|-
| Great Smoky-hegység Nemzeti Parkot [[Franklin D. Roosevelt]] 1940 szeptemberében alapította meg. A több mint 200.000 hektáros park Tennessee és Észak-Karolina határain fekszik. Sok veszélyeztetett állatfaj él itt, többek között a világ legváltozatosabb [[Szalamandrafélék|szalamandrái]]. Több mint 200 madárfaj, 66 emlősfaj, 50 halfaj, 39 hüllőfaj, 43 kétéltűfaj található a park területén. Ez az USA keleti részének legfontosabb természeti területe, nevét a füsthöz hasonló ködről kapta, ami gyakran belepi a környéket. A magas nedvességtartalom kedvező a növényvilág számára. A térségre a [[Mérsékelt öv|mérsékelt égöv]]i lombhullató erdők amelyekben viszonylagos érintetlenségük miatt tanulmányozható milyen lehetett az emberi beavatkozások előtti erdőterület. A parkban 16, 1800 méternél magasabb hegycsúcs található, ezek kívül hegyi patakok, folyók, vízesések tagolják a tájat. A régészeti ásatások során [[Kolumbusz Kristóf|Kolombusz]] előtti indián kultúrák maradványait tárták fel, és itt találhatók meg az [[Észak-Amerika|észak-amerikai]] szervezett kertművelés eddig ismert legkorábbi bizonyítékai.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:San Felipe del Morro view across bay.jpg |250px]]
| ''' La Fortaleza és [[San Juan (Puerto Rico)|San Juan]] óvárosa '''
|-
| '''{{Amerikai Egyesült Államok}}'''
|-
| Kulturális (VI)
|-
| Védett terület: 33,39 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/266 266]
|-
| {{Amerikai Egyesült Államok}} ||[[San Juan]] óvárosa Puerto Ricóban|| [[kép:LaFortaleza SanJuan PuertoRico.jpg|150px]]|| San Juan [[Puerto Rico]] fővárosa, mintegy 420 ezer lakosával egyben a legnagyobb település a szigeten, amelynek északi partján helyezkedik el. Az 1521-ben alapított település volt a második [[Spanyolország|spanyol]] város a [[Amerika (szuperkontinens)|kontinensen]]. Stratégiailag fontos helyen fekszik a [[Karib-tenger]] térségében, ezért a [[16. század|16.]] és a [[19. század]] között erődítményeket emeltek a település és az öböl védelmére. Az erődrendszer több részből áll, legkorábbi az 1540-ben befejezett La Fortaleza, egy bástyákkal megerősített épületkomplexum, ami 1822-től Puerto Rico kormányzójának székhelye volt. A sziget legnyugatibb pontján áll az El Morro, egy erős falakkal, gondosan elhelyezett lépcsőkkel és rámpákkal ellátott háromszög alakú erődítmény. A San Juan Nemzeti Emlékhely bástyákbólbástyákből, lőporraktárakból, valamint a San Juan de la Cruznak nevezett korábbi erődrendszerből áll. A sziget fennhatósága évszázadokon keresztül vita tárgya volt a gyarmatosító birodalmak között, végül 1898-ban a [[Spanyol–amerikai háború|spanyol-amerikai háború]]ban harc nélkül került az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokhoz]]. ||kulturális
|}
{|{{széptáblázat}}
|+ align="center" | '''1983 új világörökségi helyszínei'''
!Típus
|-
 
|width="100px"|{{Amerikai Egyesült Államok}}||width="100px"| [[Great Smoky-hegység Nemzeti Park]] || [[kép:Blue Ridge Mountain Parkway.jpg|150px]] || A Great Smoky Mountains Nemzeti Parkot [[Franklin D. Roosevelt]] alapította meg 1940 szeptemberében. A több mint 500.000 hektáros park Tennessee és Észak-Karolina határain fekszik. Sok veszélyeztetett állatfajnak ad menedéket, többek között a világ legváltozatosabb [[Szalamandrafélék|szalamandráinak]]. A park területén több mint 200 madárfaj, 66 emlősfaj, 50 halfaj, 39 hüllőfaj, 43 kétéltűfaj él . || természeti
|-
| {{Amerikai Egyesült Államok}} ||[[San Juan]] óvárosa Puerto Ricóban|| [[kép:LaFortaleza SanJuan PuertoRico.jpg|150px]]|| San Juan [[Puerto Rico]] fővárosa, mintegy 420 ezer lakosával egyben a legnagyobb település a szigeten, amelynek északi partján helyezkedik el. Az 1521-ben alapított település volt a második [[Spanyolország|spanyol]] város a [[Amerika (szuperkontinens)|kontinensen]]. Stratégiailag fontos helyen fekszik a [[Karib-tenger]] térségében, ezért a [[16. század|16.]] és a [[19. század]] között erődítményeket emeltek a település és az öböl védelmére. Az erődrendszer több részből áll, legkorábbi az 1540-ben befejezett La Fortaleza, egy bástyákkal megerősített épületkomplexum, ami 1822-től Puerto Rico kormányzójának székhelye volt. A sziget legnyugatibb pontján áll az El Morro, egy erős falakkal, gondosan elhelyezett lépcsőkkel és rámpákkal ellátott háromszög alakú erődítmény. A San Juan Nemzeti Emlékhely bástyákból, lőporraktárakból, valamint a San Juan de la Cruznak nevezett korábbi erődrendszerből áll. A sziget fennhatósága évszázadokon keresztül vita tárgya volt a gyarmatosító birodalmak között, végül 1898-ban a [[Spanyol–amerikai háború|spanyol-amerikai háború]]ban harc nélkül került az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokhoz]]. ||kulturális
|-
|{{Argentína}} <br/> {{Brazília}} ||[[A guaraní indiánok jezsuita missziói]]|| [[kép:Ruinas-saomiguel1.jpg|150px]] || A helyszínhez öt, a [[17. század|17.]] és a [[18. század]]ban épített [[Jézus Társasága|jezsuita]] [[misszió]] maradványai tartoznak Brazília [[Paraná (állam)|Paraná]] szövetségi államában (Saõ Miguel das Missiõnes) és [[Argentína]] [[Misiones tartomány]]ában (San Ignacio Mini, Santa Ana, Nuestra Señora de Loreto, Santa Maria la Mayor). A romok trópusi erdőkben találhatók és kisebb eltérésekkel ugyanazt a mintát követik. Minden misszióhoz tartozott egy templom, egy plébánia, egy kórház, valamint lakóházak és raktárak. A szabályos rendben elhelyezett épületek egy központi teret vettek körül. A bennszülöttek és a hittérítők együtt dolgoztak, hatékony munkamódszereiknek köszönhetően a települések nagyrészt önellátóak voltak. A telepek célja a helyi lakosság [[Hittérítő|megtérítése]] és vallásos nevelése volt, de ezzel egy időben védelmet is nyújtottak az itt élőknek a rabszolga kereskedők és a környélbeli földbirtokosok ellen. A telepek a jezsuiták 1767-1768-as kiűzése után (amikor egész [[Dél-Amerika|Dél-Amerikát]] el kellett hagyniuk) gyorsan elnéptelenedtek, a romok nagy részét benőtte a vegetáció, csak a San Igancio Mini telepet állították részlegesen helyre. ||kulturális
|-