„1983 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

Átalakítás
(Átalakítás)
(Átalakítás)
|A [[Fekete-tenger]] partjának egyik sziklás félszigetén elterülő Neszebar területe több mint háromezer éve lakott. [[Európa]] egyik legrégebbi települése, a [[trákok]] által Meszembria néven alapított város az [[i. e. 6. század]]ban [[Ókori Görögország|görög]] kolónia lett. Az évszázadok során trák, görög, [[Római Birodalom|római]], [[Szláv népek|szláv]], [[Bizánci Birodalom|bizánci]], [[Bolgárok|bolgár]] és [[Törökök|török]] fennhatóság alatt állt. A védőfallal körülvett kereskedelmi központ a törökök megérkezéséig az egyik legfontosabb bizánci város volt a Fekete-tenger nyugati partján. Fennmaradt műemlékei közül görög eredetű az akropolisz, Apollón temploma, az agora. Városfalainak egy része még a trák időkből származik. A kikötőben görög, bizánci és római korból fennmaradt erődítmények és templomok maradványai láthatók. A kis területen az [[5. század]] óta összezsúfolódó templomok közül tíz maradt fenn nagyrészt romos állapotban. Építészetükre a szláv és a görög ortodox művészet keveredése jellemző. Közülük figyelemre méltó Eleuszi Szűz Mária templomának romjai, valamint a 14. századi Keresztelő Szent János-templom. A [[19. század]]ban Neszebarban számos „plovdivi stílusú”, kőalapra épült faereszes házat emeltek, a fagerendás házak a város sokszínű múltját szemléltetik.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Puerto Viejo de Talamanca, Costa Rica 2012.JPG |250px]]
| ''' [[Talamanca Természetvédelmi Terület]] – [[La Amistad Nemzeti Park]]'''
|-
| '''{{Costa Rica}} és {{Panama}} közös világörökségi helyszíne'''
|-
| Természeti (VII)(VIII)(IX)(X)
|-
| Védett terület: 570 045 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/205 205]
|-
| {{Costa Rica}} és {{Panama}} ||[[Talamanca Természetvédelmi Terület]]|| [[kép:Puerto Viejo de Talamanca, Costa Rica 2012.JPG|150px]] || A Talamanca Természetvédelmi Terület Costa Rica és [[Panama]] közös világörökségi helyszíne. A [[Kordillerák]] részét képező [[Talamanca-hegység]] [[Közép-Amerika]] legmagasabb és legősibb nem [[Tűzhányó|vulkanikus]] eredetű hegyvonulata. A 8000 négyzetkilométeres természetvédelmi terület nagyobbik felét a 25000 évvel ezelőtti utolsó jégkorszak óta [[trópusi esőerdő]] borítja, ami azóta zavartalanul fejlődik. A táj változatos, megtalálható benne síkvidéki trópusi esőerdő, köderdő, szubalpesi bozótos, tölgyerdő, lápvidékek, jégkorszaki tavak, és magaslati mocsarak. Állat- és növényvilága rendkívül változatos, ez köszönhető a többféle éghajlatnak, a változó tengerszint feletti magasságnak (a park legmagasabb pontjai 3800 méter fölött vannak), valamint annak, hogy [[Észak-Amerika|Észak-]] és [[Dél-Amerika]] találkozási pontjánál helyezkedik el. Többféle faj él benne mint a világ bármelyik másik ekkora védett területén. Az [[állatok]] közül 200 emlősfaj megtalálható itt, köztük Amerika összes [[vadmacska]] fajtája többek között a puma, a [[Ocelot|párducmacska]] és a [[jaguarundi]], a puma közeli rokona. A park területe már évezredek óta lakott, de tervszerű [[régészet]]i feltárást eddig keveset végeztek. Jelenleg a Panama és Costa Rica közötti együttműködés eredményeként a bennszülött teribe, guaymi bribi és cabécar törzsek mintegy 10000 tagja él a védett területen őseik hagyományos életmódját folytatva.||természeti
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Tungurahua desde patate.JPG |250px]]
| '''[[Sangay Nemzeti Park]] '''
|-
| '''{{Ecuador}}'''
|-
| Természeti (VII)(VIII)(IX)(X)
|-
| Védett terület: 271 925 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/260 260]
|-
| {{Ecuador}} || [[Sangay Nemzeti Park]] || [[kép:SangayNP2006.jpg|150px]] ||A nemzeti park félreeső, nehezen megközelíthető helyen a [[Andok|Középső-Andok]] [[Kordillerák|Keleti-Kordillerák]] vonulatában fekszik. Területe három jól elkülöníthető zónára oszlik, egy hordalékkúp, a keleti hegylábak (1000–20001000 – 2000 méter), és a vulkanikus eredetű Andok (2000 – 5000 méter). A park két működő [[Tűzhányó|vulkánjáról]] ([[Tugurahua]] 5016 m, [[Sangay]] 5230 m) egy kialudt tűzhányóról (El Altar 5319 m), valamint különleges természeti szépségéről is híres és az [[Ökoszisztéma|ökoszisztémák]] teljes skálája megtalálható benne a [[trópusi esőerdő]]től a hófödte hegyeken át a [[gleccser]]ekig. A növényzeti zónák felfelé haladva váltakoznak, 2000 méter felett a [[Szubtrópusok|szubtrópusi]] esőerdő alacsonyabb hegyi esőerdőbe olvad, ezt 4500 méter magasságban füves térség váltja fel, 4800 méter felett pedig hóborította területek következnek. A park folyói kelet felé, az [[Amazonas-medence]] irányába tartanak, a jelentős szintkülönbségek miatt gyakran vízeséseken keresztül. A terület elszigeteltsége kedvezett a park növény- és állatvilágának, köztük olyan őshonos fajok fennmaradásának mint a [[hegyi tapír]] és az [[andoki kondor]]keselyű. A sokféle vegetációs zónának köszönhetően a parkban többek között [[Puma|pumák]], [[pápaszemes medve|pápaszemes medvék]], [[jaguár]]ok, [[ocelot]]ok, [[Oncilla|tigrismacskák]], [[déli törpeszarvas]]ok és [[Óriásvidra|óriásvidrák]] is élnek. Az itt élő madárfajok száma 400 és 500 közé tehető míg a növényfajok számát 3000 körülire becsülik. ||természeti
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="6"| [[Kép: NationalparkComoe3.jpg|250px]]
| ''' [[Comoé Nemzeti Park]] '''
|-
| '''{{Elefántcsontpart}}'''
|-
| Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáján volt 2003 és 2017 között
|-
| Természeti (IX)(X)
|-
| Védett terület: 1 150 000 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/227 227]
|-
| {{Elefántcsontpart}} || [[Comoé Nemzeti Park]] || [[kép:NationalparkComoe3.jpg|150px]] || A Comoé Nemzeti park [[Nyugat-Afrika]] legnagyobb védett övezete. Ez Elefántcsontpart legnagyobb és legváltozatosabb állatvilágával rendelkező rezervátuma, az erdő és a [[szavanna]] közötti átmenet egyik példája. Az ország északkeleti részén található és elég nagy kiterjedésű ahhoz, hogy az itt élő fajok [[ökológia]]i integritását biztosítsa. A 11 500 négyzetkilométeres nemzeti park a Comoé és a Volta folyók közötti területen fekszik, tengerszint feletti átlagos magassága néhány száz méter. A [[Comoé folyó]] körülbelül 230 kilométer hosszan halad át a rezervátumon, ennek köszönhetően a parknak olyan a növényzete, ami jellemzően csak sokkal délebbre, csapadékosabb vidéken fordulna elő. A folyó a száraz évszakban sem szárad ki. Az itteni élőhelyek változatosak, van köztük cserjés szavanna, [[trópusi esőerdő]] és [[galériaerdő]] is. Ennek köszönhetően a parkban többek között [[nílusi víziló|vízilovak]], [[krokodilok]], [[kafferbivaly]]ok, [[Szavannai varacskosdisznó|varacskos disznók]] élnek. A déli, erdővel borított terület jellemző állatai az [[Elefántfélék|elefántok]], valamint ragadozók, [[oroszlán]]ok, [[Leopárd|párducok]] és [[Hiénafélék|hiénák]]. A rezervátum ezen kívül [[Majomalkatúak|majmoknak]] és számos [[Madarak|madárfajnak]] is otthont ad. A terület vadállományát orvvadászok fenyegetik, és komoly problémát okoz a haszonállatok legeltetése miatti élettér-csökkenés is, ezért a park felkerült2003 és 2017 között a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.listáján ||volt. természeti
|}
{|{{széptáblázat}}
|+ align="center" | '''1983 új világörökségi helyszínei'''
!Típus
|-
 
| {{Costa Rica}} és {{Panama}} ||[[Talamanca Természetvédelmi Terület]]|| [[kép:Puerto Viejo de Talamanca, Costa Rica 2012.JPG|150px]] || A Talamanca Természetvédelmi Terület Costa Rica és [[Panama]] közös világörökségi helyszíne. A [[Kordillerák]] részét képező [[Talamanca-hegység]] [[Közép-Amerika]] legmagasabb és legősibb nem [[Tűzhányó|vulkanikus]] eredetű hegyvonulata. A 8000 négyzetkilométeres természetvédelmi terület nagyobbik felét a 25000 évvel ezelőtti utolsó jégkorszak óta [[trópusi esőerdő]] borítja, ami azóta zavartalanul fejlődik. A táj változatos, megtalálható benne síkvidéki trópusi esőerdő, köderdő, szubalpesi bozótos, tölgyerdő, lápvidékek, jégkorszaki tavak, és magaslati mocsarak. Állat- és növényvilága rendkívül változatos, ez köszönhető a többféle éghajlatnak, a változó tengerszint feletti magasságnak (a park legmagasabb pontjai 3800 méter fölött vannak), valamint annak, hogy [[Észak-Amerika|Észak-]] és [[Dél-Amerika]] találkozási pontjánál helyezkedik el. Többféle faj él benne mint a világ bármelyik másik ekkora védett területén. Az [[állatok]] közül 200 emlősfaj megtalálható itt, köztük Amerika összes [[vadmacska]] fajtája többek között a puma, a [[Ocelot|párducmacska]] és a [[jaguarundi]], a puma közeli rokona. A park területe már évezredek óta lakott, de tervszerű [[régészet]]i feltárást eddig keveset végeztek. Jelenleg a Panama és Costa Rica közötti együttműködés eredményeként a bennszülött teribe, guaymi bribi és cabécar törzsek mintegy 10000 tagja él a védett területen őseik hagyományos életmódját folytatva.||természeti
|-
| {{Ecuador}} || [[Sangay Nemzeti Park]] || [[kép:SangayNP2006.jpg|150px]] ||A nemzeti park félreeső, nehezen megközelíthető helyen a [[Andok|Középső-Andok]] [[Kordillerák|Keleti-Kordillerák]] vonulatában fekszik. Területe három jól elkülöníthető zónára oszlik, egy hordalékkúp, a keleti hegylábak (1000–2000 méter), és a vulkanikus eredetű Andok (2000 – 5000 méter). A park két működő [[Tűzhányó|vulkánjáról]] ([[Tugurahua]] 5016 m, [[Sangay]] 5230 m) egy kialudt tűzhányóról (El Altar 5319 m), valamint különleges természeti szépségéről is híres és az [[Ökoszisztéma|ökoszisztémák]] teljes skálája megtalálható benne a [[trópusi esőerdő]]től a hófödte hegyeken át a [[gleccser]]ekig. A növényzeti zónák felfelé haladva váltakoznak, 2000 méter felett a [[Szubtrópusok|szubtrópusi]] esőerdő alacsonyabb hegyi esőerdőbe olvad, ezt 4500 méter magasságban füves térség váltja fel, 4800 méter felett pedig hóborította területek következnek. A park folyói kelet felé, az [[Amazonas-medence]] irányába tartanak, a jelentős szintkülönbségek miatt gyakran vízeséseken keresztül. A terület elszigeteltsége kedvezett a park növény- és állatvilágának, köztük olyan őshonos fajok fennmaradásának mint a [[hegyi tapír]] és az [[andoki kondor]]keselyű. A sokféle vegetációs zónának köszönhetően a parkban többek között [[Puma|pumák]], [[pápaszemes medve|pápaszemes medvék]], [[jaguár]]ok, [[ocelot]]ok, [[Oncilla|tigrismacskák]], [[déli törpeszarvas]]ok és [[Óriásvidra|óriásvidrák]] is élnek. Az itt élő madárfajok száma 400 és 500 közé tehető míg a növényfajok számát 3000 körülire becsülik. ||természeti
|-
| {{Elefántcsontpart}} || [[Comoé Nemzeti Park]] || [[kép:NationalparkComoe3.jpg|150px]] || A Comoé Nemzeti park [[Nyugat-Afrika]] legnagyobb védett övezete. Ez Elefántcsontpart legnagyobb és legváltozatosabb állatvilágával rendelkező rezervátuma, az erdő és a [[szavanna]] közötti átmenet egyik példája. Az ország északkeleti részén található és elég nagy kiterjedésű ahhoz, hogy az itt élő fajok [[ökológia]]i integritását biztosítsa. A 11 500 négyzetkilométeres nemzeti park a Comoé és a Volta folyók közötti területen fekszik, tengerszint feletti átlagos magassága néhány száz méter. A [[Comoé folyó]] körülbelül 230 kilométer hosszan halad át a rezervátumon, ennek köszönhetően a parknak olyan a növényzete, ami jellemzően csak sokkal délebbre, csapadékosabb vidéken fordulna elő. A folyó a száraz évszakban sem szárad ki. Az itteni élőhelyek változatosak, van köztük cserjés szavanna, [[trópusi esőerdő]] és [[galériaerdő]] is. Ennek köszönhetően a parkban többek között [[nílusi víziló|vízilovak]], [[krokodilok]], [[kafferbivaly]]ok, [[Szavannai varacskosdisznó|varacskos disznók]] élnek. A déli, erdővel borított terület jellemző állatai az [[Elefántfélék|elefántok]], valamint ragadozók, [[oroszlán]]ok, [[Leopárd|párducok]] és [[Hiénafélék|hiénák]]. A rezervátum ezen kívül [[Majomalkatúak|majmoknak]] és számos [[Madarak|madárfajnak]] is otthont ad. A terület vadállományát orvvadászok fenyegetik, és komoly problémát okoz a haszonállatok legeltetése miatti élettér-csökkenés is, ezért a park felkerült a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. || természeti
|-
| {{Franciaország}} || [[Place Stanislas, Place de la Carrière és Place d'Alliance Nancyban]] || [[kép:Nancy, Place Stanislas, E.Héré, 1752-60.jpg|150px]] || A helyszínhez három, 1752 és 1755 között kialakított tér tartozik [[Nancy]] városban. Az építkezés [[I. Szaniszló lengyel király]] nevéhez fűződik, aki [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] apósa volt és miután elvesztette trónját [[Lotaringia]] grófja lett és Nancy-ben élt 1737-től 1766-ig. Nancy új főtere az [[Emmanuel Hér de Corny]] tervei alapján kialakított Place Stanislas lett, ami kapcsolatot teremtett az óváros és a délebbre kiépült új városrész között. A tér déli oldalán áll a gazdag belső díszítéssel és nagyméretű lépcsőházzal rendelkező városháza. A tértől északra fekszik a Place de Carriére, amit a [[16. század]]ban kezdtek kialakítani, de csak Szaniszló idején fejezték be. Itt található az Igazságügyi palota és a Kereskedelmi Börze, amit szintén Héré tervei alapján építettek. Legutoljára a Place d'Alliance készült el, építését 1753-ban kezdték meg. Az építészcsapat sikeresen hozott létre olyan közösségi tereket, amik nem csak az uralkodó dicsőségét hirdették diadalívekkel, szobrokkal, szökőkutakkal és tekintélyes épületekkel, hanem funkcionálisan is megállták a helyüket. ||kulturális
|-