„1983 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

Átalakítás
(Átalakítás)
(Átalakítás)
|A Comoé Nemzeti park [[Nyugat-Afrika]] legnagyobb védett övezete. Ez Elefántcsontpart legnagyobb és legváltozatosabb állatvilágával rendelkező rezervátuma, az erdő és a [[szavanna]] közötti átmenet egyik példája. Az ország északkeleti részén található és elég nagy kiterjedésű ahhoz, hogy az itt élő fajok [[ökológia]]i integritását biztosítsa. A 11 500 négyzetkilométeres nemzeti park a Comoé és a Volta folyók közötti területen fekszik, tengerszint feletti átlagos magassága néhány száz méter. A [[Comoé folyó]] körülbelül 230 kilométer hosszan halad át a rezervátumon, ennek köszönhetően a parknak olyan a növényzete, ami jellemzően csak sokkal délebbre, csapadékosabb vidéken fordulna elő. A folyó a száraz évszakban sem szárad ki. Az itteni élőhelyek változatosak, van köztük cserjés szavanna, [[trópusi esőerdő]] és [[galériaerdő]] is. Ennek köszönhetően a parkban többek között [[nílusi víziló|vízilovak]], [[krokodilok]], [[kafferbivaly]]ok, [[Szavannai varacskosdisznó|varacskos disznók]] élnek. A déli, erdővel borított terület jellemző állatai az [[Elefántfélék|elefántok]], valamint ragadozók, [[oroszlán]]ok, [[Leopárd|párducok]] és [[Hiénafélék|hiénák]]. A rezervátum ezen kívül [[Majomalkatúak|majmoknak]] és számos [[Madarak|madárfajnak]] is otthont ad. A terület vadállományát orvvadászok fenyegetik, és komoly problémát okoz a haszonállatok legeltetése miatti élettér-csökkenés is, ezért a park 2003 és 2017 között a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáján volt.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Saint-Savin abbaye (1).jpg |250px]]
| '''[[Saint-Savin sur-Gartempe apátsági temploma]] '''
|-
| '''{{Franciaország}}'''
|-
| Kulturális (I)(III)
|-
| Védett terület: 1,61 ha, puffer zóna: 147,77 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/230 230]
|-
| {{Franciaország}} || [[Saint-Savin sur Gartempe temploma]] || [[kép:Abbaye de Saint-Savin DSC 1732.jpg|150px]] ||Saint-Savin sur Gartempe apátsági templomában maradt fenn [[Franciaország]] legjelentősebb [[Romanika|román]] kori falfestményciklusa, ezért a templom a „romanika Sixtus-kápolnája” néven is ismert. Az arányosan tagolt épületet a [[11. század]] végén emelték, a freskók a 11. és a [[12. század]]ból származnak. Az épület egyes részei, köztük a kripta egy korábbi, [[Karoling művészet|Karoling-kori]] templomból valók, amely egy vár mellett állt. Az erődítmény miatt az épületegyüttest elkerülték a [[Vikingek|viking]] támadások, ennek is köszönhető fennmaradása. A festmények a főhajó [[dongaboltozat]]án körülbelül 400 négyzetmétert foglalnak el, ezen kívül az emelt templomi karzatot, az előcsarnokot és a kriptát is [[freskó]]kkal díszítették. A boltozaton jeleneteket ábrázolnak az [[Héber Biblia|Ószövetségből]] a teremtéstől a paradicsomból való kiűzetésig, a karzaton és az előcsarnokban [[Jézus]] életét és [[A jelenések könyve|János jelenéseit]] mutatták be, míg a kriptát a [[szent]]ek kevésbé kidolgozott képmásaival borították. A kiterjedt freskóciklusokkal az írástudatlan hívőknek igyekeztek megismertetni a [[Biblia]] tartalmát. A [[francia forradalom]] után a templom pusztulni kezdett, de nem érte komolyabb fosztogatás és károsodás. A [[19. század]] közepe óta védelem alatt áll, falfestményeit 1970-ben [[Restaurálás (festészet) |restaurálták]]. ||kulturális
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:0 Scandola Osani JPG01.jpg |250px]]
| ''' [[Portói-öböl]] :[[Calanques de Piana]], [[Girolata-öböl]], [[Scandola Természetvédelmi Terület]] '''
|-
|'''{{Franciaország}}'''
|-
| Természeti (VII)(VIII)(X)
|-
| Védett terület: 11,800 ha, puffer zóna: ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/258 258]
|-
| {{Franciaország}} || [[Girolata-fok]], [[Porto-fok]], [[Scandola Nemzeti Rezervátum]] és a [[Piana Calangues]] || [[kép:Corse-04842-Golfe de Girolata.jpg|150px]]|| A [[Korzika]] nyugati partjainál elterülő Scandola Nemzeti Rezervátum két [[öböl]]ből és két [[félsziget]]ből áll. A természetvédelmi terület egy nagyobb korzikai regionális park része. A táj jellegzetes elemei a kis szigetek, a finom homokkal borított tengerparti szakaszok, a nehezen megközelíthető tengeri barlangok és a magas sziklák. A félszigeteket jórészt természetes erdő borítja, valamint nagy terülteken található rajtuk jellegzetes mediterrán bozótos és [[Cserje|cserjés]]. Az itt élők hagyományos módszerekkel történő földművelő és legelőgazdálkodási tevékenységet folytatnak, a környék [[építészet]]ének kiemelkedő darabjai jelentős erődrendszerek. A rezervátum állandóan itt élő és vándorló állatfajoknak egyaránt otthont ad, köztük a [[vándorsólyom]]nak, [[Vészmadár|vészmadaraknak]], [[Sirályfélék|sirályoknak]], [[Kárókatonafélék|kormoránoknak]] és különböző [[Sas|sasfélékneksas]]féléknek. A sárga homokos partot [[eukaliptusz]]erdők szegélyezik, a tiszta tengerben számos halfaj parti és sekély vízi [[Gerinctelenek|gerinctelen]] állat él.||természeti
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:La Place Stanislas de nancy.jpg |250px]]
| ''' [[Place Stanislas, Place de la Carrière és Place d'Alliance Nancyban]] '''
|-
| '''{{Franciaország}}'''
|-
| Kulturális (I)(IV)
|-
| Védett terület: 7 ha, puffer zóna: 159 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/229 229]
|-
| {{Franciaország}} || [[Place Stanislas, Place de la Carrière és Place d'Alliance Nancyban]] || [[kép:Nancy, Place Stanislas, E.Héré, 1752-60.jpg|150px]] || A helyszínhez három, 1752 és 1755 között kialakított tér tartozik [[Nancy (Franciaország)|Nancy]] városban. Az építkezés [[I. Szaniszló lengyel király]] nevéhez fűződik, aki [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] apósa volt és miután elvesztette trónját [[Lotaringia]] grófja lett és Nancy-ben élt 1737-től 1766-ig. Nancy új főtere az [[Emmanuel Hér de Corny]] tervei alapján kialakított Place Stanislas lett, ami kapcsolatot teremtett az óváros és a délebbre kiépült új városrész között. A tér déli oldalán áll a gazdag belső díszítéssel és nagyméretű lépcsőházzal rendelkező városháza. A tértől északra fekszik a Place de Carriére, amit a [[16. század]]ban kezdtek kialakítani, de csak Szaniszló idején fejezték be. Itt található az Igazságügyi palota és a Kereskedelmi Börze, amit szintén Héré tervei alapján építettek. Legutoljára a Place d'Alliance készült el, építését 1753-ban kezdték meg. Az építészcsapat sikeresen hozott létre olyan közösségi tereket, amik nem csak az uralkodó dicsőségét hirdették diadalívekkel, szobrokkal, szökőkutakkal és tekintélyes épületekkel, hanem funkcionálisan is megállták a helyüket. ||kulturális
|}
{|{{széptáblázat}}
|+ align="center" | '''1983 új világörökségi helyszínei'''
!Típus
|-
 
| {{Franciaország}} || [[Place Stanislas, Place de la Carrière és Place d'Alliance Nancyban]] || [[kép:Nancy, Place Stanislas, E.Héré, 1752-60.jpg|150px]] || A helyszínhez három, 1752 és 1755 között kialakított tér tartozik [[Nancy]] városban. Az építkezés [[I. Szaniszló lengyel király]] nevéhez fűződik, aki [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] apósa volt és miután elvesztette trónját [[Lotaringia]] grófja lett és Nancy-ben élt 1737-től 1766-ig. Nancy új főtere az [[Emmanuel Hér de Corny]] tervei alapján kialakított Place Stanislas lett, ami kapcsolatot teremtett az óváros és a délebbre kiépült új városrész között. A tér déli oldalán áll a gazdag belső díszítéssel és nagyméretű lépcsőházzal rendelkező városháza. A tértől északra fekszik a Place de Carriére, amit a [[16. század]]ban kezdtek kialakítani, de csak Szaniszló idején fejezték be. Itt található az Igazságügyi palota és a Kereskedelmi Börze, amit szintén Héré tervei alapján építettek. Legutoljára a Place d'Alliance készült el, építését 1753-ban kezdték meg. Az építészcsapat sikeresen hozott létre olyan közösségi tereket, amik nem csak az uralkodó dicsőségét hirdették diadalívekkel, szobrokkal, szökőkutakkal és tekintélyes épületekkel, hanem funkcionálisan is megállták a helyüket. ||kulturális
|-
| {{Franciaország}} || [[Saint-Savin sur Gartempe temploma]] || [[kép:Abbaye de Saint-Savin DSC 1732.jpg|150px]] ||Saint-Savin sur Gartempe apátsági templomában maradt fenn [[Franciaország]] legjelentősebb [[Romanika|román]] kori falfestményciklusa, ezért a templom a „romanika Sixtus-kápolnája” néven is ismert. Az arányosan tagolt épületet a [[11. század]] végén emelték, a freskók a 11. és a [[12. század]]ból származnak. Az épület egyes részei, köztük a kripta egy korábbi, [[Karoling művészet|Karoling-kori]] templomból valók, amely egy vár mellett állt. Az erődítmény miatt az épületegyüttest elkerülték a [[Vikingek|viking]] támadások, ennek is köszönhető fennmaradása. A festmények a főhajó [[dongaboltozat]]án körülbelül 400 négyzetmétert foglalnak el, ezen kívül az emelt templomi karzatot, az előcsarnokot és a kriptát is [[freskó]]kkal díszítették. A boltozaton jeleneteket ábrázolnak az [[Héber Biblia|Ószövetségből]] a teremtéstől a paradicsomból való kiűzetésig, a karzaton és az előcsarnokban [[Jézus]] életét és [[A jelenések könyve|János jelenéseit]] mutatták be, míg a kriptát a [[szent]]ek kevésbé kidolgozott képmásaival borították. A kiterjedt freskóciklusokkal az írástudatlan hívőknek igyekeztek megismertetni a [[Biblia]] tartalmát. A [[francia forradalom]] után a templom pusztulni kezdett, de nem érte komolyabb fosztogatás és károsodás. A [[19. század]] közepe óta védelem alatt áll, falfestményeit 1970-ben [[Restaurálás (festészet) |restaurálták]]. ||kulturális
|-
| {{Franciaország}} || [[Girolata-fok]], [[Porto-fok]], [[Scandola Nemzeti Rezervátum]] és a [[Piana Calangues]] || [[kép:Corse-04842-Golfe de Girolata.jpg|150px]]|| A [[Korzika]] nyugati partjainál elterülő Scandola Nemzeti Rezervátum két [[öböl]]ből és két [[félsziget]]ből áll. A természetvédelmi terület egy nagyobb korzikai regionális park része. A táj jellegzetes elemei a kis szigetek, a finom homokkal borított tengerparti szakaszok, a nehezen megközelíthető tengeri barlangok és a magas sziklák. A félszigeteket jórészt természetes erdő borítja, valamint nagy terülteken található rajtuk jellegzetes mediterrán bozótos és [[Cserje|cserjés]]. Az itt élők hagyományos módszerekkel történő földművelő és legelőgazdálkodási tevékenységet folytatnak, a környék [[építészet]]ének kiemelkedő darabjai jelentős erődrendszerek. A rezervátum állandóan itt élő és vándorló állatfajoknak egyaránt otthont ad, köztük a [[vándorsólyom]]nak, [[Vészmadár|vészmadaraknak]], [[Sirályfélék|sirályoknak]], [[Kárókatonafélék|kormoránoknak]] és különböző [[Sas|sasféléknek]]. A sárga homokos partot [[eukaliptusz]]erdők szegélyezik, a tiszta tengerben számos halfaj parti és sekély vízi [[Gerinctelenek|gerinctelen]] állat él.||természeti
|-
| {{India}} ||[[Adzsantai barlangtemplomok]]|| [[kép:Indischer Maler um 600 001.jpg|150px]] || Az [[adzsantai barlangtemplomok]]at Indiában, [[Mahárástra]] államban, a Vághúra folyó patkó alakú kanyarulatát körbeölelő sziklafalakba vájták az i. e. 2–1. és az i. sz. 5–6. század környékén. A 29 kivájt barlangból 4 buddhista szentélyt (csaitja) és 25 kolostort (vihára) alakítottak ki. ||kulturális
|-