„1983 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Átalakítás
Átalakítás, szöveg hozzáadása
172. sor:
|-
| A helyszínhez három, 1752 és 1755 között kialakított tér tartozik [[Nancy (Franciaország)|Nancy]] városban. Az építkezés [[I. Szaniszló lengyel király]] nevéhez fűződik, aki [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] apósa volt és miután elvesztette trónját [[Lotaringia]] grófja lett és Nancy-ben élt 1737-től 1766-ig. Nancy új főtere az [[Emmanuel Hér de Corny]] tervei alapján kialakított Place Stanislas lett, ami kapcsolatot teremtett az óváros és a délebbre kiépült új városrész között. A tér déli oldalán áll a gazdag belső díszítéssel és nagyméretű lépcsőházzal rendelkező városháza. A tértől északra fekszik a Place de Carriére, amit a [[16. század]]ban kezdtek kialakítani, de csak Szaniszló idején fejezték be. Itt található az Igazságügyi palota és a Kereskedelmi Börze, amit szintén Héré tervei alapján építettek. Legutoljára a Place d'Alliance készült el, építését 1753-ban kezdték meg. Az építészcsapat sikeresen hozott létre olyan közösségi tereket, amik nem csak az uralkodó dicsőségét hirdették diadalívekkel, szobrokkal, szökőkutakkal és tekintélyes épületekkel, hanem funkcionálisan is megállták a helyüket.
|-}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép: Ajanta (63).jpg|250px]]
| ''' [[Adzsantai barlangtemplomok]] '''
|-
| '''{{India}}'''
|-
| Kulturális (I)(II)(III)(VI)
|-
| Védett terület: 8 242 ha, puffer zóna: 78 676 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/242 242]
|-
|Az [[adzsantai barlangtemplomok]]at Indiában, [[Mahárástra]] államban, a Vághúra folyó patkó alakú kanyarulatát körbeölelő sziklafalakba vájták az i. e. 2–1. és az i. sz. 5–6. század környékén. A 29 kivájt barlangból 4 buddhista szentélyt (csaitja) és 25 kolostort (vihára) alakítottak ki. A vulkanikus eredetű kőzetbe vájt barlangokat falfestményekkel és szobrokkal díszítették. A klasszikus indiai művészet legkorábbi alkotásai közé tartoznak amelyek jelentős hatást gyakoroltak saját koruk és az utókor művészeire. A falképek nyolc barlangban jó állapotban maradtak fenn. A korábbi alkotások vörös és barna árnyalatú éles körvonalú ábrázolásaikkal a [[Gautama Sziddhártha|Buddha]] életének és korábbi megtestesüléseinek jeleneteit mutatják be. A későbbi, realisztikus falképek az udvari és a mindennapi életből ábrázolnak esetenként erotikus jeleneteket is. A tágas barlangok jellegzetességei az impozáns oszlopsorok és falmélyedésben elhelyezett szobrok. A [[7. század]] közepén a térséget elhagyták és a mintegy 100 kilométerre lévő [[Ellórai-barlangok|Ellórát]] kezdték előnyben részesíteni. A barlangok ezután feledésbe merültek, és a műemlékegyüttest csak a 19. század elején fedezték fel újra.
|}
{|{{széptáblázat}}
183 ⟶ 196 sor:
|-
 
| {{India}} ||[[Adzsantai barlangtemplomok]]|| [[kép:Indischer Maler um 600 001.jpg|150px]] || Az [[adzsantai barlangtemplomok]]at Indiában, [[Mahárástra]] államban, a Vághúra folyó patkó alakú kanyarulatát körbeölelő sziklafalakba vájták az i. e. 2–1. és az i. sz. 5–6. század környékén. A 29 kivájt barlangból 4 buddhista szentélyt (csaitja) és 25 kolostort (vihára) alakítottak ki. ||kulturális
|-
| {{India}} || [[Ellórai-barlangok]] || [[kép:Ellora cave16 003.jpg|150px]] || A ellórai barlangok Indiában, [[Mahárástra]] államban találhatók.Ezek a mesterséges barlangok építészeti hasonlóságot mutatnak a [[Dekkán-fennsík]] más barlangjaival. Harmincnégy temploma és monostora a [[buddhizmus]]hoz, a [[hinduizmus]]hoz és a [[dzsainizmus]]hoz kötődik. A 6. és 9. század között épültek.||kulturális
|-