Névtelen felhasználó
Az új, történeti földrajzi szemléletű lokalizáció területi változásokat tett szükségessé.
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
(Az új, történeti földrajzi szemléletű lokalizáció területi változásokat tett szükségessé.) |
|||
|
E latin adománylevél szövegében számos olyan magyar nyelvű helymegjelölés fordul elő, amely a [[11. század]]i hazai nyelvállapotról árulkodik.
Az okirat nemcsak [[tulajdonnév|tulajdonneveket]], hanem [[köznév|közneveket]], szószerkezeteket – köztük egy terjedelmesebbet – is tartalmaz a latin mellett magyarul: »INDE AD CASTELIC & FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA POST HEC PETRE ZENAIA HEL REA«, vagyis
Összesen 58 magyar szó található az alapítólevélben, amely az első eredeti formában fennmaradt magyarországi oklevél (vagy egykorú másolat). Egyesek szerint a [[toldalék]]ok fejlődése szempontjából érdekes az idézett híres részlet, amelyben az értelmezések szerint mai határozórag helyén [[névutó]] olvasható (-ra, -re = ''REA''). A különírás azonban semmilyen bizonyító erővel nem bír, tekintve hogy a latin elöljárókat viszont rendszeresen egybeírja (például ''adfekete kumuc'' = fekete homokig), illetve az ''oluphelrea, iturea'' és ''bukurea'' helynevek esetén egybeírták a ragot. A másik érdekesség, hogy a főnevek töveinek végét itt [[magánhangzó]], sőt mindenhol ''u'' zárja. Fehérvár = ''FEHERU'', fehér, ''UARU'', vár, út = ''UTU'', hadi = ''HODU''.
* Zelliger Erzsébet: A Tihanyi Alapítólevél Bencés kiadó
* Hoffmann István: A Tihanyi alapítólevél három szórványáról: Huluoodi, Turku, Ursa
A fenti szerzők tanulmányait figyelembe véve, de a lokalizációs problémákat megoldva a hadiút helye a "királyi központ" pilisi helyszínére tevődik át.
Golarits Miklós: Hol volt és hol van a Fehérvárra vezető hadi út? In: Történeti Földrajzi Közlemények, 7. évfolyam, 3-4. szám, p. 1-27. 2019.
== További információk ==
| |||