„1983 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

Átalakítás, szöveg hozzáadása
(Átalakítás, szöveg hozzáadása)
(Átalakítás, szöveg hozzáadása)
|-
|Körülbelül 2,5 kilométerre északnyugatra fekszik India egyik legismertebb [[iszlám]] építészeti emlékétől, a [[Tádzs Mahal]]tól. Ez India legfontosabb erődje, leginkább egy fallal körülvett palotavárosként lehetne jellemezni. A [[Mogul uralkodók listája|nagymogulok]] innen irányították az országot, és itt őrizték az állami vagyont is. Legkorábban 1080-ban említik a források, 1526-ban került a [[Mogul Birodalom|mogulok]] kezébe. Két fő részre magán és a nyilvános épületegyüttesre osztották. A nyilvános kihallgatások csarnoka, a Diván-e-Ám egy fehérre vakolt vörös homokkőből épített pavilon három oszlopsorral és hullámdíszítéses boltívekkel. Ettől a csarnoktól a Gyöngy-mecsetig terjedő területen állt a Minár Bazár, az udvari piac. A császári lakosztály építése [[1637]]-ben fejeződött be. Ennek a része a Muszamman Burdzs, a nyolcszögletű torony, ahol az uralkodó a hagyományokat követve minden reggel megmutatta magát alattvalóinak. A Diván-i-Khász, a magánkihallgatások csarnoka a folyóra néz. Fehér márványból készült, falait a már hagyományosnak számító virágokat ábrázoló domborművekkel és féldrágakő berakásokkal, mennyezetét arannyal és ezüsttel borították. A magánlakosztályok az Anguri Bág (Szőlőskert) körül helyezkednek el, a kétszintes épületben a [[hárem]] nőtagjai laktak.
|-}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép: Taj Mahal, Agra, India.jpg|250px]]
| '''[[Tádzs Mahal]] '''
|-
| '''{{India}} '''
|-
| Kulturális (I)
|-
| Hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/252 252]
|-
|A Tádzs Mahal a [[Mogul művészet|mogul]] síremlék-építészet csúcspontja, az [[Az iszlám művészete|iszlám művészet]] legismertebb alkotása. Sáh Dzsahán emeltette fiatalon elhunyt szeretett felesége, [[Mumtáz Mahal]] számára, aki [[1631]]. június 17-én, tizennegyedik gyermeke születésekor halt meg. A síremlék munkálatai már 1631-ben megkezdődtek, és [[1647]]-ben fejeződtek be. Az uralkodót [[1666]]-ban bekövetkezett halála után szintén ide temették, kenotáfiumának elhelyezkedése az épület egyetlen aszimmetrikus eleme. A Tádzs Mahal ihletője [[Humájun mogul sah|Humájun]] [[Delhi]]ben emelt síremléke lehetett, amelynek szerkezetét itt kisebb változtatásokkal alkalmazták. A nagy méretű hagymakupolát egy magasabb [[kupoladob|dobra]] helyezték, az épület tetején a sarkokban álló pavilonokat a kupolához közelebb vitték, a középső helyiséghez harmonikusabban kapcsolták hozzá a körülvevő nyolcszögletes épületrészeket, és végül négy magas minarettel egészítették ki. Az épület azonban szokatlan módon nem a kert átlóinak metszéspontjában fekszik, hanem a hátsó végében, közvetlenül a [[Jamuna]]-folyó partján. Hatalmas tömegét a vele szemben álló kapu ellensúlyozza. Az egész emlékművet és a teraszt, amin fekszik, fényesre csiszolt makranai fehér [[Márvány|márvánnyal]] borították, ami éles ellentétben áll a kétoldalt emelt vörös [[homokkő]]ből készült melléképületekkel.A központi helyiség belsejét féldrágakőből készült virágokat ábrázoló márványberakás díszíti. A rekesztőfalon belül Mumtáz Mahal és Sáh Dzsahán kenotáfiuma látható, a tényleges sírokat az alagsorban alakították ki.
|}
{|{{széptáblázat}}
!Típus
|-
 
| {{India}} ||[[Tádzs Mahal]] || [[kép:Taj Mahal, Agra, India.jpg|150px]] ||A [[Tádzs Mahal]] az indiai [[Agra|Agrában]], a [[Jamuna]] folyó partján található [[mauzóleum]] elnevezése, amely valójában egy teljes épületkomplexumot takar, ennek része maga a fehér márvány síremlék is. [[Sáh Dzsahán mogul sah]] 1632 és 1647 között építtette 1631-ben, gyermekszülésben elhunyt szeretett felesége, [[Mumtáz Mahal]] emlékére. Őt is itt helyezték örök nyugalomra. ||kulturális
|-
| {{Kanada}} ||[[Wood Buffalo Nemzeti Park]] || [[kép:Wood-Buffalo-NP Gros Beak Lake 2 98-07-02.jpg|150px]] || Kanada legnagyobb természetvédelmi területét, a Wood Buffalo Nemzeti Parkot a világ legnagyobb szabadon vándorló [[Amerikai bölény|észak-amerikai bölénypopulációjának]] megóvására hozták létre 1922-ben. A jelenlegi bölénypopuláció körülbelül hatezer egyedből áll. A park négy jellegzetes élőhelytípusra oszlik, egy [[glaciális]] [[Talajerózió|erózió]] által létrehozott [[fennsík]]ra, egy eljegesedett alföldre, egy édesvízi [[Torkolat|deltavidékre]] és egy folyóhordalék borította alföldre, amelynek része egy egyedülálló sós vizű árapály-[[láp]]. A [[tajga]] éghajlati övben fekvő vidék növényzetét nagyrészt [[Tűlevelűek|tűlevelű erdő]]k alkotják. A területen 47 [[Emlősök|emlősfaj]] él, köztük a [[rénszarvas]], a [[jávorszarvas]], a [[fekete medve]], a [[szürke farkas]], a [[pézsmapocok]], ezen kívül [[Kanadai hód|hódok]], [[Róka|rókák]], [[hiúz]]ok, [[hermelin]]ek és [[Sciurus|mókusok]]. A folyódeltában eddig 227 madárfajt azonosítottak, a térségben több mint egymillió [[Kanadai lúd|vadlúd]], [[Tőkés réce|vadkacsa]] és [[Hattyúk|hattyú]] él és veszélyeztetett madárfajok is mint a [[hóbagoly]] valamint [[lármás daru]] amelynek itt található az egyetlen fészkelőhelye. ||természeti
|-