„1983 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

Átalakítás, szöveg hozzáadása
(Átalakítás, szöveg hozzáadása)
(Átalakítás, szöveg hozzáadása)
|-
|A Tádzs Mahal a [[Mogul művészet|mogul]] síremlék-építészet csúcspontja, az [[Az iszlám művészete|iszlám művészet]] legismertebb alkotása. Sáh Dzsahán emeltette fiatalon elhunyt szeretett felesége, [[Mumtáz Mahal]] számára, aki [[1631]]. június 17-én, tizennegyedik gyermeke születésekor halt meg. A síremlék munkálatai már 1631-ben megkezdődtek, és [[1647]]-ben fejeződtek be. Az uralkodót [[1666]]-ban bekövetkezett halála után szintén ide temették, kenotáfiumának elhelyezkedése az épület egyetlen aszimmetrikus eleme. A Tádzs Mahal ihletője [[Humájun mogul sah|Humájun]] [[Delhi]]ben emelt síremléke lehetett, amelynek szerkezetét itt kisebb változtatásokkal alkalmazták. A nagy méretű hagymakupolát egy magasabb [[kupoladob|dobra]] helyezték, az épület tetején a sarkokban álló pavilonokat a kupolához közelebb vitték, a középső helyiséghez harmonikusabban kapcsolták hozzá a körülvevő nyolcszögletes épületrészeket, és végül négy magas minarettel egészítették ki. Az épület azonban szokatlan módon nem a kert átlóinak metszéspontjában fekszik, hanem a hátsó végében, közvetlenül a [[Jamuna]]-folyó partján. Hatalmas tömegét a vele szemben álló kapu ellensúlyozza. Az egész emlékművet és a teraszt, amin fekszik, fényesre csiszolt makranai fehér [[Márvány|márvánnyal]] borították, ami éles ellentétben áll a kétoldalt emelt vörös [[homokkő]]ből készült melléképületekkel.A központi helyiség belsejét féldrágakőből készült virágokat ábrázoló márványberakás díszíti. A rekesztőfalon belül Mumtáz Mahal és Sáh Dzsahán kenotáfiuma látható, a tényleges sírokat az alagsorban alakították ki.
|-}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Wood-Buffalo-NP Gros Beak Lake 2 98-07-02.jpg|250px]]
| ''' [[Wood Buffalo Nemzeti Park]] '''
|-
| '''{{Kanada}}'''
|-
| Természeti (VII)(IX)(X)
|-
| Védett terület: 4 480 000 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/256 256]
|-
| {{Kanada}} ||[[Wood Buffalo Nemzeti Park]] || [[kép:Wood-Buffalo-NP Gros Beak Lake 2 98-07-02.jpg|150px]] || Kanada legnagyobb természetvédelmi területét, a Wood Buffalo Nemzeti Parkot a világ legnagyobb szabadon vándorló [[Amerikai bölény|észak-amerikai bölénypopulációjának]] megóvására hozták létre 1922-ben. A jelenlegi bölénypopuláció körülbelül hatezer egyedből áll. A park négy jellegzetes élőhelytípusra oszlik, egy [[glaciális]] [[Talajerózió|erózió]] által létrehozott [[fennsík]]ra, egy eljegesedett alföldre, egy édesvízi [[Torkolat|deltavidékre]] és egy folyóhordalék borította alföldre, amelynek része egy egyedülálló sós vizű árapály-[[láp]]. A [[tajga]] éghajlati övben fekvő vidék növényzetét nagyrészt [[Tűlevelűek|tűlevelű erdő]]k alkotják. A területen 47 [[Emlősök|emlősfaj]] él, köztük a [[rénszarvas]], a [[jávorszarvas]], a [[fekete medve]], a [[szürke farkas]], a [[pézsmapocok]], ezen kívül [[Kanadai hód|hódok]], [[Róka|rókák]], [[hiúz]]ok, [[hermelin]]ek és [[Sciurus|mókusok]]. A folyódeltában eddig 227 madárfajt azonosítottak, a térségben több mint egymillió [[Kanadai lúd|vadlúd]], [[Tőkés réce|vadkacsa]] és [[Hattyúk|hattyú]] él és veszélyeztetett madárfajok is mint a [[hóbagoly]] valamint [[lármás daru]] amelynek itt található az egyetlen fészkelőhelye. ||természeti
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép: Baviera. Iglesia de Wies (Wieskirche), interior.jpg|250px]]
| ''' [[Wieskirche]] '''
|-
| '''{{Németország}}'''
|-
| Kulturális (I)(III)
|-
| Védett terület: 0,1 ha, puffer zóna: 8,4 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/271 271]
|-
| Wies temploma rokokó zarándoktemplom [[Bajorország]]ban, az [[Alpok]] lábainál, a Steingaden községhez tartozó Wies faluban. 1738-ban néhány hívő könnyeket látott a megkorbácsolt Krisztust ábrázoló, 1730-ban a nagypénteki körmenethez faragott szobron, ezután építették fel Németország egyik legszebb [[rokokó]] templomát. A templom 1745-54 között készült el Johann Baptist és Dominikus Zimmermann testvérpár tervei alapján. A zarándoktemplomban szerencsésen ötvözték az épületszerkezetet és a díszítőelemeket, így harmonikus összhatás jött létre. Az építkezést Steingaden apátja rendelte el miután egyre több [[Zarándoklat|zarándok]] érkezett a korábban egy fakápolnában elhelyezett szoborhoz. A szobrot egy két emelet magasságú oltárra helyezték, a belső teret gazdag stukkódíszítéssel borították és freskókkal díszítették. A látványos természeti környezetben álló templom kórusát 1749-ben szentelték fel, többi része 1754-re készült el.
|}
{|{{széptáblázat}}
!Típus
|-
 
| {{Kanada}} ||[[Wood Buffalo Nemzeti Park]] || [[kép:Wood-Buffalo-NP Gros Beak Lake 2 98-07-02.jpg|150px]] || Kanada legnagyobb természetvédelmi területét, a Wood Buffalo Nemzeti Parkot a világ legnagyobb szabadon vándorló [[Amerikai bölény|észak-amerikai bölénypopulációjának]] megóvására hozták létre 1922-ben. A jelenlegi bölénypopuláció körülbelül hatezer egyedből áll. A park négy jellegzetes élőhelytípusra oszlik, egy [[glaciális]] [[Talajerózió|erózió]] által létrehozott [[fennsík]]ra, egy eljegesedett alföldre, egy édesvízi [[Torkolat|deltavidékre]] és egy folyóhordalék borította alföldre, amelynek része egy egyedülálló sós vizű árapály-[[láp]]. A [[tajga]] éghajlati övben fekvő vidék növényzetét nagyrészt [[Tűlevelűek|tűlevelű erdő]]k alkotják. A területen 47 [[Emlősök|emlősfaj]] él, köztük a [[rénszarvas]], a [[jávorszarvas]], a [[fekete medve]], a [[szürke farkas]], a [[pézsmapocok]], ezen kívül [[Kanadai hód|hódok]], [[Róka|rókák]], [[hiúz]]ok, [[hermelin]]ek és [[Sciurus|mókusok]]. A folyódeltában eddig 227 madárfajt azonosítottak, a térségben több mint egymillió [[Kanadai lúd|vadlúd]], [[Tőkés réce|vadkacsa]] és [[Hattyúk|hattyú]] él és veszélyeztetett madárfajok is mint a [[hóbagoly]] valamint [[lármás daru]] amelynek itt található az egyetlen fészkelőhelye. ||természeti
|-
| {{Németország}} ||[[Wieskirche]] zarándoktemplom || [[kép:Wieskirche boenisch okt 2003.jpg|150px]] || Wies temploma rokokó zarándoktemplom [[Bajorország]]ban, az [[Alpok]] lábainál, a Steingaden községhez tartozó Wies faluban. A templomot 1745-54 között építette a Johann Baptist és Dominikus Zimmermann testvérpár. ||kulturális
|-
| {{Peru}} ||[[Cuzco]]|| [[kép:Compañía de Jesus Décembre 2007 - Vue de Côté.jpg|150px]] || A perui [[Andok]] egyik termékeny völgyében 3400 méter magasan elterülő Cuzco az Újvilág egyik legrégebbi ma is lakott városa, az [[Inka Birodalom]] egykori fővárosa. A hagyomány szerint ez első mitikus [[Inkák|inka]] uralkodó alapította 1200 körül, majd a következő 300 év folyamán politikai, vallási, adminisztrációs és kulturális központ lett belőle. A [[Spanyolország|spanyol]] hódítók 1533-ban foglalták el, akik bár megőrizték a város alapvető szerkezetét átépítették politikai és vallási épületeit, majd [[Katolicizmus|katolikus]] templomokat és kolostorokat emeltek azért, hogy a bennszülött hagyományokat amennyire lehet eltöröljék. A városban található legfontosabb hódítás előtt emlékek a [[gránit]] vagy [[andezit]] tömbökből aprólékos gonddal megépített falak és a Naptemplom romjai, amely régi templomkörzet központi szentélye volt. A spanyolok e fölé építették a Santo Domingo zárdát, míg a [[Jézus Társasága|jezsuita]] templomot Peru egyik legszebb [[barokk]] templomát az inka uralkodó [[Huayna Capac]] palotájának maradványaira emelték. ||kulturális
|-