„1983 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

Átalakítás
(Átalakítás)
(Átalakítás)
|A természetvédelmi terület a Seychelle-szigetek második legnagyobb szigetén a Praslin-szigeten található. A Praslin Nemzeti Parkban fekvő Vallée de Mai (Május-völgy) az 1930-as évekig érintetlen volt, majd 1966-ban hozták létre a Vallée de Mai természetvédelmi területet. A szigetcsoport elszigeteltsége miatt számos növényfaj menekült meg a kipusztulástól. A sűrűn lakott szigeten nagy eredmény, hogy sikerült a völgyet természetes állapotában megóvni. A védett terület mindössze 20 [[hektár]] ennek ellenére öt [[Endemikus élőlény|endemikus]] [[Pálmafélék|pálmafajnak]] is otthont ad, amelyek így természetes környezetükben maradhattak fenn. Közéjük tartozik a [[tengerikókusz]] (Lodoicea maldivica) , amely több száz évig is élhet, 18 kilós súlyt is elérő magja a legnagyobb az egész növényvilágban. A növénnyel már [[Ferdinand Magellan|Magellan]] is találkozott aki azt hitte, hogy egy a tengerben növő fa gyümölcse, és az évszázadok során még számtalan, gyakran vallásos színezetű legenda is szövődött köréje. A völgy sokféle állatnak is élőhelyet biztosít, sokféle [[Gekkófélék|gekkó]]- és [[Kaméleonfélék|kaméleonfaj]] él itt, valamint sok madár is, köztük a fekete papagáj.
|}
{| {{széptáblázat}}
|+ align="center" | '''1983 új világörökségi helyszínei'''
|-
|rowspan="5"| [[Kép: Stiftskirche St.Gallen side.JPG|250px]]
!Ország
| ''' [[Sankt Gallen-i kolostor]] '''
!Megnevezés
!Kép
!Leírás
!Típus
|-
| '''{{Svájc}}'''
 
| {{Svájc}} ||[[Sankt Gallen-i kolostor]] || [[kép:Stiftskirche St.Gallen side.JPG|150px]] || A Sankt Gallen-i kolostor évszázadokon át Európa egyik legjelentősebb benedek rendi apátsága volt. A kolostort 613-ban alapították és Szent Gál (Gallus) írországi hittérítőről nevezték el. Szent Gál Szent Kolumbán tanítványa és társa volt, itt hunyt el 646-ban. ||kulturális
|-
| Kulturális (II)(IV)
| {{Svájc}} ||[[Müstairi Szent János-kolostor|Müstairi Szent János benedek-rendi kolostor]] || [[kép:Benediktinerkloster St. Johann.JPG|150px]] || A müstairi Szent János benedek-rendi apácakolostor a karoling korszakból származó templomfreskói okán világörökségi nyilvántartásba vett kolostoregyüttes, a svájci [[Graubünden kanton]]ban, a [[Münster-völgy]]ben ''(Val Müstair)'' fekvő [[Müstair]] település központjában. A kolostort 800 körül [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] közvetlenül, de valószínűbb, hogy az ő megbízásából a churi püspök alapította. ||kulturális
|-
| Hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/268 268]
| {{Svájc}} ||[[Bern óvárosa]] || [[kép:Bern luftaufnahme-2num.jpg|150px]] || [[Bern]] óvárosa a svájci főváros 1983 óta világörökségi védelmet élvező történelmi városrésze, Óváros (Altstadt) vagy Belváros (Innere Stadt) néven I. kerülete, amely az [[Aare]] folyó patkó alakú kanyarulata által közrezárt platón terül el. 12. századi alapítású, középkori hangulatú, városképében a 15–16. század építészetét őrző, festői fekvésű városmagjával Bern az ország egyik legpatinásabb települése. Legjelentősebb műemlékei a 12. századi Óratorony, a 15–16. századi Münster-székesegyház, valamint a 15. századi Városháza. ||kulturális
|-
| A Sankt Gallen-i kolostor évszázadokon át Európa egyik legjelentősebb [[Bencések|benedek rendi]] apátsága volt. A kolostort 613-ban alapították és [[Szent Gál]] (Gallus) [[írország]]i hittérítőről nevezték el. Szent Gál [[Szent Kolumbán]] tanítványa és társa volt, itt hunyt el 646-ban.<ref>{{cite web |url=http://whc.unesco.org/en/list/268 |title=Convent of St Gall |publisher=[[UNESCO]] |accessdate=31 October 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170509200414/http://whc.unesco.org/en/list/268 |archivedate=2017-05-09 }}</ref> Az épületek sorozatos átépítése arra utal, hogy a kolostor vallási és kulturális befolyása folyamatos volt. Már a [[9. század]]ra a nyugati kultúra és tudomány egyik legnagyobb hatású központjává fejlődött. Első virágkorát a 9. és a [[11. század]] között élte. Ma is látható [[barokk]] formáját egy [[18. század]] közepén végrehajtott átalakításnak köszönheti. Legrégebbi megmaradt része [[10. század]]i kriptája. A mostani épület központi elemei a katedrális és a könyvtár. Az apátsági templom jellegzetessége keleti homlokzata, az épület székesegyházi rangját 1824-ben kapta. A kolostor legnagyobb nevezetessége az egyik legrégebben alapított könyvtár a világon, [[rokokó]] könyvtártermét a 18. század közepén építették. A körülbelül 170 000 kötetes könyvtárban négyszáz kötet ezer évnél régebbi, ezen kívül számos kéziratot is őriznek itt, köztük a híres [[Sankt Gallen-i alaprajz]]ot is.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép: Benediktinerkloster St. Johann.JPG|250px]]
| ''' [[Müstairi Szent János-kolostor]] '''
|-
| '''{{Svájc}}'''
|-
| Kulturális (III)
|-
| Védett terület: 2,036 ha, puffer zóna: ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/269 269]
|-
| A müstairi Szent János benedek-rendi apácakolostor a karoling korszakból származó templomfreskói okán világörökségi nyilvántartásba vett kolostoregyüttes, a svájci [[Graubünden kanton]]ban, a [[Münster-völgy]]ben ''(Val Müstair)'' fekvő [[Müstair]] település központjában. A kolostort 800 körül [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] közvetlenül, de valószínűbb, hogy az ő megbízásából a [[Churi egyházmegye]] püspöke alapította.<ref>{{cite web |url=http://whc.unesco.org/en/list/269 |title=Benedictine Convent of St John at Müstair |publisher=[[UNESCO]] |accessdate=29 October 2011}}</ref> A kolostor épületei két belső udvart vesznek körül, az 1200 éves Szent János apátsági templomot a 15. század végén késő [[Gótika|gótikus]] [[csarnoktemplom]]má alakították át. A belsejében látható Karoling-kori freskók egy, a [[20. század]] első felében végzett restaurálás során kerültek elő. Ezt a [[freskó]]ciklust a [[Középkor|kora középkor]]ból fennmaradt legnagyobb festménygyűjteménynek tartják. A képek [[Dávid zsidó király|Dávid király]] és [[Jézus]] életéből ábrázolnak jeleneteket. Jelentős művészi értéket képviselnek, tanulmányozhatóak rajtuk az [[ikonográfia]]i témák fejlődése. Számos 12. századi freskómaradvány is díszíti a templomot, ezen kívül 11. századi [[stukkó]]k és [[dombormű]]vek is láthatók a kolostorban.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép: Bern luftaufnahme.png|250px]]
| ''' [[Bern óvárosa]] '''
|-
| '''{{Svájc}}'''
|-
| Kulturális (III)
|-
| Védett terület: 84,68 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/267 267]
|-
| [[Bern]] óvárosa a svájci főváros 1983 óta világörökségi védelmet élvező történelmi városrésze, Óváros (Altstadt) vagy Belváros (Innere Stadt) néven I. kerülete, amely az [[Aare]] folyó patkó alakú kanyarulata által közrezárt platón terül el. [[12. század]]i alapítású, középkori hangulatú, városképében a 15–16. század építészetét őrző, festői fekvésű városmagjával Bern az ország egyik legpatinásabb települése. Legjelentősebb műemlékei a 12. századi Óratorony, a 15–16. századi Münster-székesegyház, valamint a [[15. század]]i Városháza.<ref>{{cite web |url= http://whc.unesco.org/en/list/267|title= Old City of Berne|publisher=[[UNESCO]] |accessdate= 14 February 2012}}</ref> Az 1729-ben felszentelt [[Szentlélek-templom (Bern)|Szentlélek-templom]] [[Svájc]] legjelentősebb barokk temploma. Bern óvárosának jellegzetes elemei a városkapuk, az árkádsorok és a szobrokkal díszített reneszánsz kutak, amelyek közül több is a híres [[Freiburg im Breisgau|freiburgi]] szobrász [[Hans Gieng]] alkotása. A városközpontban lévő céh-székházakat és a városi palotákat egy hat kilométer hosszú árkádsor-rendszer köti össze. A település évszázadokon keresztül egy kivételesen következetes tervezési koncepció alapján fejlődött. A [[19. század]] közepétől egy újabb építkezési hullámban nagyméretű középületeket emeltek, ekkor épült a szövetségi parlament, a szépművészeti múzeum, az egyetem és a városi színház, amik Bern fővárosi státuszát hangsúlyozzák.
|}
==Jegyzetek==
 
{{Jegyzetek}}
==Források==
* {{cite book|first= |last=UNESCO |title=Világörökség |publisher=Partvonal Kiadó |year=2010 |isbn= 963-991-049-2}}