„Bocskai István” változatai közötti eltérés

Fölösleges kettőspontok és linkszörnyek ki
a
Címke: Kézi visszaállítás
(Fölösleges kettőspontok és linkszörnyek ki)
Nevéhez kötik a [[hajdúk]] letelepítését a mai [[Hajdúság]] területére. Tevékenységére árnyékot vet, hogy az úgynevezett [[véres farsang]] során 1596-ban kíméletlenül leverte a közszékelyek lázadását.
 
== Származása: ==
Középbirtokos nemesi családból származott. Édesapja, kismarjai Bocskai György [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] király híve volt. [[Bihar vármegye]]i birtokainak területét jelentősen megnövelte előnyös házasságkötésével: lekcsei Sulyok Krisztinát, lecskei Sulyok Balázs, a királyi főkomornyik és gersei Pethő Erzsébet lányát vette feleségül. Bocskai István anyai dédszülei lecskei Sulyok István és enyingi Török Krisztina voltak; anyai dédanya révén, ükapja, enyingi [[Török Ambrus]], [[Sopron vármegye]] főispánja, a Bosnyák királyság kincstartója, ükanyja, thapsoni Anthymus Ilona volt. Bocskai Györgyné Sulyok Krisztina leánytestvére, gyarmati [[Balassa János (főispán)|Balassa János]] főispánné lekcsei Sulyok Anna, akiknek a gyermeke [[báró]] [[Balassagyarmat|gyarmati]] és [[kékkő]]i [[Balassi Bálint]] ([[1554]]–[[1594]]) magyar költő, törökverő. Egy harmadik leánytestvére Bocskai Györgynénak és Balassa Jánosnénak, báró ruszkai [[Dobó István]]né Sulyok Sára volt.
 
Bocskai György 1570 körül „átpártolt” [[II. János magyar király|János Zsigmondhoz]], Miksa ellenlábasához, aki Szapolyai János és Jagelló Izabella fia volt, és még [[1557]]-ben, Bocskai születésének évében királlyá választották. Nem tudni, hogy György miért fordult Miksa ellen; Nagy László szerint az is lehetséges, hogy „Bocskai György átállása valójában valamilyen titkos megbízást takart.”{{refhely|Nagy 2000|24. old.}} Bocskai István ugyanis [[1573]]/[[1574|74]]-től egészen [[1576]]-ig tagja volt Miksa testőrségének, és valószínűtlen, hogy az uralkodó így megbízott volna egy áruló apa fiában.{{refhely|helikon.ro}}
 
== A Báthoryak mellett: ==
Bocskai István 1576-ban hazatért [[Erdély]]be, és nem ment vissza a Habsburgok udvarába. Itt maradását az is indokolta, hogy miután az erdélyi fejedelmet, [[Báthory István erdélyi fejedelem|Báthory Istvánt]] ekkor [[Lengyelország uralkodóinak listája|lengyel királlyá]] is megválasztották, ő bár nem mondott le [[Erdélyi Fejedelemség|Erdély]] trónjáról, a fejedelemséget azontúl Bocskai sógora, a vajdává kinevezett [[Báthory Kristóf]] kormányozta (akinek felesége Bocskai nővére, [[Bocskai Erzsébet]] volt.)
 
Mivel egyik [[Báthori-család|Báthory]] rokon sem támogatta a fejedelem „irányváltását”, Bocskai viszont igen, jelentős szerepet kapott: Zsigmond a leváltott Báthory István helyére kinevezte őt Várad főkapitányának [[1592]]. [[május 1.|május 1-jén]]. Ezzel lényegében az egész [[Partium]] ura lett, vagyis az ország legfontosabb katonai tisztségét birtokolta. Zsigmond azért választotta éppen őt, mert tudta, hogy nagybátyjára biztosan számíthat az elkövetkező nehéz időkben.
 
== Útja a szultán koronájáig: ==
[[1592]]-től váradi kapitány és a törökellenes párt egyik vezéralakja.
Határ menti kisebb összecsapásokkal már 1591-ben elkezdődött a tizenöt éves háború, ám komolyabb harci cselekményre csak 1593-ban került sor, amikor III. Murád szultán, felrúgva az 1568-as drinápolyi békét, hadat üzent a Habsburgoknak. A szultán felszólította Báthory Zsigmondot a török sereghez való csatlakozásra, ő azonban Bocskai és Alonso Carrillo jezsuita atya tanácsára a törökellenes ligához való csatlakozás mellett döntött. Az erdélyi országgyűlés többsége viszont attól tartott, hogy még a szövetséges keresztény sereg ideérkezése előtt a törökök feldúlják Erdélyt, így a fejedelem tervezetét nem fogadták el. Báthory Zsigmond emiatt 1594 nyarán lemondott a fejedelemségről unokatestvére, Báthory Boldizsár javára, aki a törökpártiakat képviselte. Közben Bocskai a háttérben a dolgok megfordításán kezdett el dolgozni. Miután felkereste a fejedelem bizalmi embereit, katonákat kérve a maga kezébe vette az ügyek irányítását. Előbb csak egy határozatot fogadtatott el a kolozsvári országgyűléssel a török szövetség felbontásáról, illetőleg a császár mellé állásról; ám miután a törökpártiak továbbra is ellene voltak, Zsigmond parancsára(de Bocskai erőteljes ráhatására) az ellenzéki főurakat a hivatalban lévő fejedelemmel, Báthory Boldizsárral együtt elfogták és kivégezték, míg másokat bebörtönöztek.<ref>Az ítélet nélkül kivégzett főnemesek, illetve nemesek [[Báthory Boldizsár]], a fejedelem unokatestvére, [[Kovacsóczy Farkas]] kancellár, [[Kendy Sándor]] tanácsúr (Báthory Boldizsár és Kovacsóczy Farkas apósa), Kendy Ferenc (Kendy Sándor öccse), Kendy Gábor (az említett Kendyek unokatestvére), valamint Bornemissza János, Forró János, Iffjú János, Szentegyedy Literáti Gergely (egyes helyeken György) és branyicskai Szalánczy László voltak. A velük együtt elfogott Gerendi Jánosnak, Lónyai Albertnek, Szalánczi Györgynek és Szilvásy Boldizsárnak a fejedelem megkegyelmezett.
A szabadságharc győzelmeinek kivívóit, a hajdúk zömét Bocskai kiemelte a földesúri fennhatóság alól, és közösségi kiváltságokkal, katonáskodási kötelezettséggel a hajdúvárosokban telepítette le saját birtokán, ahogy a [[székelyek]]nek is biztosította korábbi kiváltságaikat.{{refhely|Magyar életrajzi lexikon}}
 
== Halála: ==
Bocskai súlyosan beteg lett, és betegségének utolsó időszakában az volt a meggyőződése, hogy volt bizalmasa, [[Káthay Mihály]],<ref>{{cite web |author= |url=http://szelence.elte.hu/katai/index.html |title=Ha kérdi Isten, Káthay, tetőled... |accessdate=2014-10-07 |language=magyar |publisher=Szelence}}</ref> megmérgezte őt, és ez okozza testi bajait. Halálát a [[hajdúk]] is mérgezésnek tulajdonították, és az 1606 szeptemberében bebörtönzött Káthayt gyanúsították ők is, ezért a fejedelem halála után felkoncolták. Bocskai halálának oka azonban – az egykorú történetírók tanúsága szerint – [[ödéma|vízibetegség]] volt.<ref>{{cite web |author= |url=http://gyorkos.uw.hu/tizenoteves/1606/1606.htm |title=Az 1606-os év hadiesemények Magyarországon |accessdate=2014-10-07 |language=magyar |publisher=gyorkos.uw.hu}}</ref>
 
{{idézet 2|''Én Bocskai István, Istennek kegyelmességéből Magyarországnak és Erdélynek fejedelme, székelyeknek ispánja… mint nemzetemnek, hazámnak igaz jóakarója, fordítom elmémet a közönséges állapotnak elrendelésére és abból is az én tanácsomat, tetszésemet, igazán és jó lelkiesmérettel (meghagyom) megírom, szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak… Valameddig pedig a magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél a németnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékik javokra, oltalmokra lészen. Ha pedig Isten adná, hogy a magyar korona Magyarországban magyar kézhez kelne egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük: hogy attól nemhogy elszakadnának, vagy abban ellent tartanának, de sőt segéljék tehetségek szerént és egyenlő értelemből azon korona alá, a régi mód szerént, adják magokat.''|Bocskai István politikai végrendelete<ref>{{cite web |author= |url=http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf9831.pdf |title=Bocskai István végrendelete |accessdate=2014-10-07 |format=pdf|language=magyar |publisher=transindex.ro }}</ref> }}
 
== Emlékezete: ==
Haláláról az [[Erdélyi szászok|erdélyi szász]], Habsburg-érzelmű szebeni [[Georg Krauss (történetíró)|Georg Krauss]] így emlékezett meg: ''A jámbor és Istenfélő fejedelem azon igyekezett, hogy minden oldalról békét és nyugalmat biztosítson a megszomorodott Magyarországnak és Erdélynek. A két császárt, a német Rudolfot és a török Mahometet is ki akarta egymással békíteni. Az Istenfélő fejedelem ugyanis jól látta, hogy végül is mi következik az ilyen háborúkból. El is rendezett volna mindent, ha Isten hosszabb életet enged neki. Vagy mi nem érdemeltük őt meg, vagy a gonosz világ nem tűrhette a jámbor fejedelmet.''<ref>Újváry Zsuzsanna: Nagy két császár birodalmi között, Gondolat Kiadó, Budapest, 1984, {{ISBN|963 281 281 6}}, 156. o.</ref>
 
Számos közterületet, utcát, teret neveztek el róla. Az ő emlékére a hajdúk fejfedőjét ''Bocskai-sapkának'' nevezik.
 
== Jegyzetek: ==
{{jegyzetek}}
 
== Források: ==
* {{hely|helikon.ro}} {{cite web |author=Egyed Ákos |url=http://www.helikon.ro/index.php?m_r=343 |title=Bocskai István, az államférfi |accessdate= |date=2010-09-10 |publisher=Helikon - Irodalmi folyóirat XVII. ÉVFOLYAM 2006. 17. (463.) |language=magyar}}
* {{hely|Magyar életrajzi lexikon}} {{MÉL|1|130–132|ABC00523/01887.htm}}
* {{hely|Nagy 2000}} Nagy László: Egy szablyás magyar úr Genfben (A sokarcú Bocskai István). Hajdúsági Múzeum és Hajdúböszörmény Város Polgármesteri Hivatala, Hajdúböszörmény, 2000. ISSN 1585-5155, {{ISBN|9630054280}}
 
== Irodalom: ==
* ''Benda'' Kálmán: Bocskai István. 2. kiad. Bp., 1993. Századvéd. [1942, (1952)]
* ''Nagy'' László: Bocskai István a hadak élén. Bp., 1981. Zrínyi. {{ISBN|963-326-291-7}}
|évek= [[1605]]–[[1606]]|
}}
{{Erdélyi fejedelmek}}
Kapcsolódó képek:https://www.google.com/imgres?imgurl=https%3A%2F%2Fupload.wikimedia.org%2Fwikipedia%2Fcommons%2Fthumb%2Fd%2Fd1%2FBudapest_Heroes_square_Bocskai_Istv%25C3%25A1n.jpg%2F270px-Budapest_Heroes_square_Bocskai_Istv%25C3%25A1n.jpg&imgrefurl=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FBocskai_Istv%25C3%25A1n&tbnid=ZN5fewp8SlB6iM&vet=12ahUKEwj7quiniL_vAhXDx7sIHdyVDLEQMygDegUIARCzAQ..i&docid=Mx52CBi3ZC44jM&w=270&h=405&q=bocskai%20istv%C3%A1n&ved=2ahUKEwj7quiniL_vAhXDx7sIHdyVDLEQMygDegUIARCzAQ
 
https://www.google.com/imgres?imgurl=https%3A%2F%2Fmedia.szekelyhon.ro%2Fpictures%2Ferdelyi-naplo-2019%2Fb_bocskai-istvan-szobra-nagyszalontan.jpg&imgrefurl=https%3A%2F%2Ferdelyinaplo.ro%2Felo-emlekezet%2Fa-fejedelemme-valasztott-bocskai-istvan&tbnid=E88aghqSzzXd6M&vet=12ahUKEwj7quiniL_vAhXDx7sIHdyVDLEQMyhDegQIARBR..i&docid=97A_rQlaAofCwM&w=780&h=585&q=bocskai%20istv%C3%A1n&ved=2ahUKEwj7quiniL_vAhXDx7sIHdyVDLEQMyhDegQIARBR<nowiki/>{{Erdélyi fejedelmek}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Kolozsvár|-|Erdély|-|Történelem}}