„Jégeső” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
26. sor:
Kutatások alapján jégeső legnagyobb eséllyel akkor keletkezik, ha az ún. nedves hőmérséklet nulla fokos izotermájának magassága 2200 és 2800 méter közé esik.<ref name="wd">[http://www.islandnet.com/~see/weather/elements/hailform.htm The Weather Doctor: Hail Formation]</ref><ref name="wc">{{Cite web |url=http://www.weather.com/encyclopedia/thunder/hail.html# |title=The Weather Channel (www.weather.com): Storm Encyclopedia - Hail |accessdate=2012-12-29 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20121227220841/http://www.weather.com/encyclopedia/thunder/hail.html# |archivedate=2012-12-27 }}</ref> A csapadékhullás esetén a jég olvadáspontjának magasságát a 0 fokos nedves hőmérséklet szintje adja meg, mivel ilyenkor a csapadék bepárolgásának következtében a levegő a nedves hőmérsékletére hűl le.
Fontos, hogy a nulla fokos nedves hőmérséklet szintje ebbe a keskeny magassági tartományba essen. Ha a szint magassága ezen a tartományon kívül van, jelentősen csökken annak az esélye, hogy a jégszem szilárd halmazállapotban éri el a talajt. Ha a 0 fokos nedves hőmérséklet szintje túl magas, a legtöbb jégszem elolvad, mielőtt eléri a talajt. Jó példa erre [[Florida]] térsége. Annak ellenére, hogy Florida a zivatartevékenység melegágya, a 0 fokos nedves hőmérséklet szintje túl magas, így a jégeső ritka - a legtöbb jégszem elolvad földetérés előtt. Hozzá kell tenni, hogy a [[szélnyírás]] megjelenése - különösen [[szupercella]] esetében - lazítja a fenti kritériumot, mivel ekkor a jégszem növekedését nagy mértékben segítik a jóval erősebb feláramlások és a jégszem hosszabb tartózkodási ideje a felhőben.<ref name="ve"/><ref name="wd">[http://www.islandnet.com/~see/weather/elements/hailform.htm The Weather Doctor: Hail Formation]</ref>
Ha a 0 fokos nedves hőmérséklet magassága túl alacsonyan van - 2200 m alatt, akkor az általában viszonylag hideg légtömeget jelez alacsony szinteken. Ebben az esetben a körülmények nem megfelelőek erős feláramlások kialakulásához, így igazán nagy jégszem sem tud megjelenni a felhőben, mindez csökkenti a jégeső kialakulásának esélyeit.
53. sor:
[[Fájl:Hail storm along Fleckney Road - geograph.org.uk - 734043.jpg|thumb|left|Jégeső Angliában]]
Azonban nem mindegyik jégtömb éli túl a lefele tartó utat. Néhány közülük ütközés közben kisebb darabokra törik szét, ezek aztán elolvadnak földetérés előtt, a többi a zivatar alatti melegebb (fagypont feletti) légrétegen keresztülhullva olvad el. Becslések szerint a zivatarfelhőben keletkezett jégszemek
Ugyanakkor a [[Konvektív felhő|konvektív]] cellák belsejében uralkodó kaotikus körülmények között különböző méretű jégszemek ütközhetnek. Mint ahogy az ütközés ereje a szemeket kisebbekre törheti szét, ugyanúgy össze is forraszthatja őket. Az ilyen heves kölcsönhatások szabálytalan, nagy méretű jégszemeket eredményezhetnek, amelyek gyakran megfigyelhetők intenzív zivatarokban.
A jég általában sávokban hull a felszínre, ezeket jégsávoknak nevezzük. Ezek többnyire kis - legfeljebb néhány hektár - kiterjedésűek, ugyanakkor a [[zivatarlánc]]okhoz (squall line-okhoz) igen nagy területű (több tíz km széles és 100-200 km hosszú) jégsávok is tartozhatnak.<ref name="ve"/>
98. sor:
==== Az 1987. július 25-i jégverés ====
Az utóbbi évtizedek legnagyobb jégverése 1987. július 25-én érte az országot, a legjelentősebb károk Baranya, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Veszprém és Szolnok megyékben alakultak ki. A 3, helyenként 5 cm átmérőjű jégszemek letarolták a gyümölcsösöket és a zöldséges kerteket, a szélvihar gyökerestől csavarta ki a fákat.
[[Fájl:Veldenz-.Maisfeld-nach-Hagel.jpg|thumb|left|Jégeső okozta károk egy kukoricaföldön]]
Nemcsak a növényzetben, az épületekben és gépkocsikban is komoly károkat okozott a jég. A leginkább sújtott településeken gyakorlatilag nem maradt olyan épület, amelynek tetőzete vagy ablakai megúszták volna épségben az elemi csapást. A jégeső és az orkán erejű szél következtében Siklóson a várat, Harkányban pedig a strandot több napra be kellett zárni. Az Állami Biztosító kárfelmérése szerint a károk Baranyában elérték a 700 millió Ft-ot.
A jelenségért egy Észak-Európa felett örvénylő ciklon volt felelős, mely egész Európára kiterjesztette hatását, melynek következtében heves zivatarláncok sorozata alakult ki az országban. A rendszerhez tartozó első zivatarhullámban két, egymással párhuzamosan mozgó, egymástól mintegy 50 km-re lévő szupercella alakult ki, melyek nyugat-keleti irányba mintegy 100 km/h sebességgel haladtak. Az északabbi Veszprém, Fejér, Pest, Bács-Kiskun és Szolnok megyéket érintette, jelentős károkat okozva. A délebbi szupercella még intenzívebbnek bizonyult, Zala, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyékben több száz kilométeren keresztül közel állandó intenzitású heves jégesőt és szélvihart eredményezett. Mintegy két órával később egy harmadik szupercella is fejlődött, mely intenzitását tekintve a legerősebbnek mutatkozott. Somogy megye déli részét és Baranyát érintette; az általa okozott pusztítás mértéke meghaladta az előző kettőét is.<ref name="BKT">[http://fejlesztes.bacskiskun.hu/doksik/helyzetelemzes.pdf A korábbi magyarországi jégelhárítási rendszer tapasztalatai]{{Halott link|url=http://fejlesztes.bacskiskun.hu/doksik/helyzetelemzes.pdf |date=2018-11 }} (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által a HUSRB/1002/213/017 „Hailnet” projekt keretében elkészíttetett helyzetelemző tanulmány - 2012)</ref>
==== Jelentős agrárkár a 2012. június 9-i jégverés nyomán ====
2012. június 9-én a délutáni órákban rendkívül heves zivatarcellák érték el a Dunántúl délnyugati részét. A legerősebb cellák 18:45 körül lépték át az országhatárt [[Barcs]] környékén, melyek ezután Pécs (Baranya)– Baja (Bács-Kiskun)– Szeged (Csongrád-Csanád)– Békéscsaba (Békés) vonalában rendkívül intenzív csapadékot, viharos szelet és 3-4 cm átmérőjű jeget eredményeztek. A pusztítás zömét egyetlen, különösen erős és hosszú életű örvénylő zivatarcella, egy szupercella okozta. A diónál nagyobb jég fél órán keresztül hullott.
Az őszi árpa és az őszi búza sérült a legnagyobb mértékben, a jég kiverte a szemeket a kalászokból. Nagy veszteségeket okozott továbbá a napraforgó, kukorica és dinnye állományokban, a gyümölcsfákon, a szőlő egy részénél és a zöldséges kertekben is. A jégverés erősségét jelzi, hogy a fóliasátrakon 1 négyzetméteres területen 120-150 körüli jégverés nyomot találtak.<ref name="BKT"/>
115. sor:
=== Korai kísérletek a jégeső elhárítására ===
[[Fájl:International congress on hail shooting.jpg|thumb|right|Jégágyú vásár a 3. Nemzetközi Jéglövő Konferencián, [[Lyon]] 1901]]
Már nagyon régen megfigyelték az emberek, hogy csaták közelében megnövekszik a csapadékképződés lehetősége. Ma már tudjuk, hogy ennek oka a levegőbe kerülő nagy mennyiségű füst és por volt, amelyek természetes kondenzációs magvakként szolgálva elősegítették a felhő- és csapadékképződést. Akkoriban azonban ezt a hatást az ágyúk hangerejének tulajdonították. A viharágyús módszert egy osztrák szőlősgazda, Albert Stiger találta fel, 1896-ban. A berendezés egy felfelé irányuló ágyú (tölcsér) volt, amely felerősítette az acetilén robbanás hangját, amely így a 120 dB-t is meghaladta. A viharágyúk használata divatossá vált, főleg Ausztriában és Olaszországban. A viharágyú nagy és hatásosnak tűnő gépezet volt, de a hosszú évek gyakorlati alkalmazása során kiderült, hogy nem sokkal hatékonyabb, mint a [[hettiták]] felhők felé kilőtt nyilainak felhőoszlató próbálkozásai az ókorban, vagy a 15. századi [[viharharang|zivatar elé harangozás]] módszere.<ref name="BKT"/> A [[Meteorológiai Világszervezet]] (WMO) hivatalos állásfoglalásában tudományosan megalapozatlannak nevezte<ref>„4.4 Anti-hail activities using cannons to produce loud noises (acoustic waves) have neither scientific basis nor credible physical hypotheses.”</ref> a viharágyuk alkalmazását.<ref name="WMO_Statement">[http://www.wmo.int/pages/prog/arep/wwrp/new/documents/WMR_documents.final_27_April_1.FINAL.pdf WMO STATEMENT ON WEATHER MODIFICATION] {{Wayback|url=http://www.wmo.int/pages/prog/arep/wwrp/new/documents/WMR_documents.final_27_April_1.FINAL.pdf |date=20131004212648 }} (Updated in the meeting of the Expert Team on Weather Modification Research - Abu Dhabi, 22-24 March 2010)</ref>
124. sor:
=== A jégeső-elhárítás modern módszerei ===
Az összes, jelenleg használt, bizonyítottan hatásos jégeső-elhárítási módszer alapja ugyanaz: reagens anyagot juttatnak a felső légrétegekbe, hogy ezzel befolyásolják a jégképződést. A jégeső-elhárítás legfőbb célja a jégszemek méretének csökkentése a légtér reagens anyaggal való telítésével. A felhőbe juttatott, jégkristály szerkezetéhez nagyon hasonló mikron méretű [[Ezüst-jodid|ezüstjodid]] (AgI) molekulák elősegítik a túlhűlt vízcseppek fagyását. Így több jégszemkezdemény alakul ki és ezek egymással versenyezve gyűjtik össze a még folyékony halmazállapotú vízcseppeket. A jégképződésbe való mesterséges beavatkozás nyomán ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz. Ezek a jégszemek lassabban esnek a föld felé, ezért hosszabb időt töltenek a pozitív hőmérsékleti tartományban. Az így bekövetkezett olvadás nyomán méretük jelentősen csökken. Így az ilyen védelemben részesülő védett területen a jég által okozott kár is kisebb lesz.<ref name="BKT"/><ref name="Grabant"/><ref name="Nefela_1">NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés: [http://www.nefela.hu/index.php?fid=2 A talajgenerátoros jégeső-elhárítás elvi alapjai]</ref>
Napjainkban a magvasító anyagoknak a kívánt helyre, a megfelelő időben és szükséges mennyiségben történő bejuttatására lényegében háromféle eljárás használatos:<ref name="BKT"/>
131. sor:
* a direkt injektálási technika.
[[Fájl:Cessna 210 Hagelflieger Detail.jpg|thumb|right|[[Cessna 208 Caravan|Cessna 210]] repülőgépre szerelt ezüstjodid generátor]]
A '''háttérmagvasítás''' célja, hogy a magvasító anyag részecskéi már a zivatarfelhő kialakulása előtt és a szükséges koncentrációban jelen legyenek a jégeső képződés szempontjából fontos teljes légtérfogatban. Ez óriási mennyiségű jégképző mag egyenletes és folyamatos légkörbe juttatását igényli. A mesterséges jégképző magvak létrehozásának legrégibb és ma is leggyakrabban használt eszközei az úgynevezett generátorok. Ezek stabil és hordozható (például repülőgépre szerelhető) változatát az 1950-es évektől kezdődően dolgozták ki.
149. sor:
Hazánkban a jégesők elleni védekezés szinte egy időben indult meg a környező országok ilyen irányú tevékenységével. Így először az osztrákoktól átvett viharágyúzás technikáját, majd a szovjetek által kifejlesztett rakétás elhárítási módszert kezdtük alkalmazni azokon a területeken, ahol a jégesők kialakulása a leggyakoribb volt. A rakétás módszert szervezetten elsőként 1976-ban kezdték nagyobb területen használni az országban. A rakétás jégeső-elhárítás módszerét az 1960-as évektől egészen 1990-ig sikeresen alkalmazták a védett területeken. A rendszer akkor kényszerült feloszlani, amikor az Állami Biztosító 1990-ben megszüntette a folyósított támogatás összegét a magas működési költségekre hivatkozással.<ref name="Grabant"/>
Mivel egyre kiterjedtebb területen, egyre nagyobb igény mutatkozott a gazdálkodó mezőgazdasági termelők részéről egy hatásos, a jégveréssel szemben védelmet biztosító rendszer iránt, 1991-ben megalakult az alacsonyabb költségekkel járó talajgenerátoros módszert alkalmazó NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés, amelynek tevékenysége [[Baranya megye|Baranya]]-, [[Somogy megye|Somogy]]- és [[Tolna megye|Tolna]] megyére terjed ki. Alapító tagjai között volt több mint 100 mezőgazdasági nagyüzem, két biztosító társaság ([[Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.|ÁB-Aegon Rt.]], Hungária Biztosító Rt.), az állam és az [[Országos Meteorológiai Szolgálat]]. A három megyére kiterjedő talajgenerátor hálózatot a társaság 4 főállásban dolgozó munkatársa és 141 kezelő üzemelteti, akik munkáját a nyári időszakban még 8 fő meteorológus segíti.<ref name="Nefela_2">NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés: [http://www.nefela.hu/index.php?fid=1 Az Egyesülés megalakulásának előzményei, megalakulása]</ref> Az Egyesülés radarközpontja a [[Mecsek|Mecsekben]], a [[Hármashegy|Hármas-hegyen]] ([[Hosszúhetény]] mellett) található. A megfigyeléseket minden évben május 1-jén kezdik és egészen szeptember 30-ig végzik. A Vortex típusú talajgenerátorokat a francia, ANELFA jégeső-elhárítási egyesülés eszközeinek mintája alapján gyártatták le, és így egy már 30 éve tesztelt és jó tapasztalatokkal bevált módszert sikerült meghonosítani Magyarországon is. Évente általában 40–50 beavatkozásra kerül sor, a generátorok alkalmanként 2–10 órán keresztül működnek, így éves szinten egy generátor 200–250 órát üzemel. Általában az összes (141 db) generátort bekapcsolják, de az időjárási helyzetet figyelembe véve, szakaszos üzemeltetést is alkalmaznak.<ref name="Grabant"/>
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) 2008-as adatai szerint ma már az Egyesülésben részt vevő három megye az egyik legkedvezőbb terület hazánkban a jégesők által okozott károk szempontjából. Amíg a nem védett megyében a kárarány átlagosan 2,5–3% körül mozog, addig védekezésben részt vevő területeken jóval 1% alatt marad ez az érték.<ref name="Grabant"/>
| |||