„Liszt Ferenc zenekari művei” változatai közötti eltérés

Visszavontam az utolsó  változtatást (188.157.136.253), visszaállítva ZegzugBot szerkesztésére
(Visszavontam az utolsó  változtatást (188.157.136.253), visszaállítva ZegzugBot szerkesztésére)
Címke: Kézi visszaállítás
 
 
== A szimfonikus művek méltatása ==
Liszt zenekari darabjainak nagy része a weimari időszakból származik. Egységesen jellemző rájuk, hogy mind külső forrás, [[Irodalom|irodalmi]] vagy [[képzőművészet]]i alkotás, [[mitológia]]i vagy magyar hazafias téma ihletésére születtek. Egységes a dramaturgiájuk is abban az értelemben, hogy a hőst ért történések, az események negatív vonulatát követően a vég mindig megdicsőült, győzedelmes, pozitív. Harmóniailag minden szimfonikus művére érvényes az, hogy már ebben zeneszerzői korszakában érezni a tonalitás felbontására való törekvést (ez a kései zongoraművekben teljesedik ki igazán), a sűrű [[Kromatikus hangsor|kromatika]], az enharmónia, a moduláció, a [[hangnem]]eltolás. Az újítások mellett fontos szerepet tulajdonít a régi [[Gregorián ének|gregorián dallamvilágra]] jellemző öt-, hat- és nyolcfokú hangrendszereknek, a [[reneszánsz]] zenét felidéző hétfokú, modális hangnemeknek (eol, dór, mixolíd stb.). Ugyanakkor Liszt teljesen újszerű hangnem-modelleket is használ műveiben: a csupa nagyszekundból álló egészhangú skálát, a kis- és nagyszekundok, tercek újfajta elrendezéséből adódó sorokat. Egyik legfontosabb és talán óllegérdekesebb újítása Lisztnek a két bővített másodlépést magába foglaló,k&| e`€]ädaún. magyar vagy cigányskála használata (előfordul, hogy olyan esetekben is alkalmazza, amikor a téma jellege nem is indokolná).
 
Ú a két bővített másodlépést magába foglaló, ún. magyar vagy cigányskála használata (előfordul, hogy olyan esetekben is alkalmazza, amikor a téma jellege nem is indokolná).
 
== Források ==