Wikipédia

„Henry Ford” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam 94.21.30.65 (vita) szerkesztését (oldid: 23797442) Durva vandál
Címke: Visszavonás
15. sor:
|becenév=
|aláírás=Henry Ford Signature.svg
}}
}}sakk matt buzikáim kurvaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa
'''Henry Ford''' ([[Wayne megye (Michigan)|Wayne megye]], [[Michigan]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], [[1863]]. [[július 30.]] – [[Dearborn]], Michigan, [[1947]]. [[április 7.]]) amerikai üzletember, a [[Ford Motor Company]] alapítója, az [[autóipar]], a [[futószalag]]os gyártósor és a modern [[tömeggyártás]] egyik úttörője. A nevét viselő, gépkocsikat gyártó céget máig leszármazottai vezetik.
 
Termékeny feltalálónak számított, nevéhez 161 amerikai [[szabadalom]] fűződik. A Ford Company tulajdonosaként a világ leggazdagabb és leghíresebb emberei között volt. A nevéhez fűződő [[fordizmus]] nemcsak az autógyártást, de az Egyesült Államok közlekedését és iparát is forradalmasította.
 
Híres mondata: "Vevőink minden színigényét ki tudjuk elégíteni, ha fekete kocsit rendelnek."
 
== Élete ==
[[Fájl:Henry Ford 1888.jpg|left|thumb|200px|Henry Ford 1888-ban]]
Nagyapja és apja, John és William Ford az [[1850-es évek]]ben vándorolt be Írországból Amerikába és [[Michigan]] államban, a [[Detroit (Michigan)|Detroit]] melletti [[Greenfield Village]]-ben telepedtek le, hogy farmjukon gazdálkodjanak. William és a belga származású Mary Litogot itt házasodtak össze [[1861]]. [[április 25.|április 25]]-én.{{refhely|Kovács 2012/7-8. Autósélet|38. o.}} Hat gyermekük született, közöttük Henry volt az elsőszülött.{{refhely|ford.hu}} Az édesanya ezután korán, már 1876-ban elhunyt.{{refhely|Kovács 2012/7-8. Autósélet|38. o.}}
 
Henry Ford 1863. július 30-án, az amerikai polgárháború idején született dearborni farmjukon. Mechanikus tehetsége korán megmutatkozott, az apjától kapott zsebórát újra meg újra szétszedve és összerakva kiismerte működését annyira, hogy végül maga is készített egyet. 15 éves korában a környék lakói már hozzá hordták elromlott óráikat javításra.{{refhely|Kovács 2012/7-8. Autósélet|38. o.}} Ford 17 éves korára inas lett egy detroiti gépjavítóban, ugyanakkor saját gépjavító műhelye is volt, ahol aratómunkásoknak javította a hordozható mezőgazdasági gépeket.
 
Eddig azonban csak gőzgépekben gondolkodott. A fordulat számára 1885-ben, 22 éves korában, jött el, amikor elromlott a környék egyetlen gázmotorja és őt kérték meg, nézze meg, mit lehetne tenni vele. Ő, bár először látott ilyet, hamar átlátta a működését, és megjavította. Ekkor határozta el, hogy maga is épít egyet.{{refhely|Kovács 2012/7-8. Autósélet|38. o.}} Ráébredt arra, hogy a közönséget jobban érdekli a közúti jármű, mint a traktor, és tanulmányozni kezdte a benzinmotor elvét, hogy legyőzze a gőzgép súlyát. Első benzinmotorját 1887-ben szerkesztette, majd készített többet is.
 
[[Fájl:Ford Edison Firestone1.jpg|180px|thumb|left|Ford, [[Thomas Edison|Edison]] és [[Harvey Samuel Firestone|Firestone]]: nagy amerikai feltaláló-triász ([[1929]]-ben)]]
 
1891-ben sikerült elhelyezkednie a ''Detroit Edison Electric Company''nál mérnökként, majd 1893-tól főmérnökként dolgozott. Ekkor már eleget keresett ahhoz, hogy saját fejlesztéseit finanszírozza. Első járművét a Quadricycle névre keresztelte, amelyet egy kéthengeres, négy [[lóerő]]s, etanolhajtású motor működtetett. Nyilvános bemutatójára 1896. június 4-én került sor.{{refhely|Kovács 2012/7-8. Autósélet|39. o.}} A jármű 25 mérföldes sebességet ért el.
 
Ezután befektető után nézett, akit ''William H. Murphy'' fakereskedő személyében talált meg. 1899. augusztus 5-én közösen létrehozták a ''Detroit Automobile Company''t. Az első modellek megbízhatatlanok voltak, ezért Murphy 1901-ben kihátrált az üzletből. 1903-ban Alexander Y. Malcolmsonnal társult, akivel a ''Ford & Malcolmson Ltd.''-et hozták létre. A Dodge testvérektől – John és Horace – rendeltek alkatrészeket, de amikor azok sürgették a fizetést, Ford rábeszélte őket, hogy társuljanak. Végül még 10 másik embert is bevonva 1903. június 7-én hozták létre a [[Ford Motor Company]]t. Az első típus, az [[A-modell]] prototípusának elkészültéig mintegy 28 ezer dollárt fektettek be.{{refhely|Kovács 2012/7-8. Autósélet|39. o.}}
 
1920-ban napi 1000 darabot gyártott a világhírű Ford automobilból. 1924-ben a Ford Művek évi termelése elérte a toronymagas 2 millió autót, teherautót és traktort. Sikerének titka a tömegtermelés módszerében és a magas bérekben rejlett. Szerény eredeténél fogva mély érzéssel volt dolgozói iránt, és vázlatos alapelveket dolgozott ki a munkásokat illetően, amiket állandóan alkalmazott is. Az egyik ilyen az volt, hogy a lehető legmagasabb béreket fizette, és ebben igazi reformer volt. Egy másik az volt, hogy a jelentkezőket kérdés és referencia nélkül vette fel. Sok európai szocialistára nagy hatással volt Ford demonstrációja, mellyel idejétmúlttá nyilvánította a marxizmust, továbbá, hogy a kapitalizmus észszerűsíthető és moralizálható. 1918-ban Ford, aki támogatója volt Wilson elnöknek, sikertelenül indult egy szenátusi helyért folyó választáson, és később szó volt arról, hogy indulni fog az elnökválasztáson is. Ez riadalmat keltett a hivatásos politikusok között, de végül bejelentette, hogy visszalép Coolidge-dzsal szemben. Ford az első világháborúban nagy erőfeszítéseket tett arra, hogy béketárgyalásokat kezdeményezzen Európa hadban álló nemzetei között, ezért elhatározta, hogy békezarándok útra megy Európába,<ref>{{Cite web |url=http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/vasvary/newsletter/15jun/bekehajo.html |title=Csizmadia Edit: A Ford békehajó legendája |accessdate=2016-01-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170409203434/http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/vasvary/newsletter/15jun/bekehajo.html |archivedate=2017-04-09 }}</ref> de erőfeszítései nem vezettek célra.
A gyáros komoly ellensége volt az amerikai szakszervezeti mozgalmaknak. 1937-ben kijelentette, hogy sohasem ismeri el az amerikai "Autóipari Munkások Szakszervezetét". Azonban az USA hadba lépését követően politikai könyveit bezúzatta és gyáraival kizárólag az amerikai hadsereg szükségleteinek kielégítését szolgálta.<ref>[http://www.hetek.hu/sport/200203/ki_volt_henry_ford Ki volt Henry Ford?]</ref>
[[Fájl:Timehenryford.jpg|bélyegkép|balra|180px|[[Time (magazin)|Time]] Magazin, 1935. január 14.]]
 
== Lapkiadás, könyvek ==
[[Kép:19200522 Dearborn Independent-Intl Jew.jpg|jobbra|bélyegkép|A ''Dearborn Independent'' címlapja, 1920]]
1918-ban egyik legközelebbi munkatársa megvette a Dearborn Independent című helyi lapot, amely antiszemita írásokat jelentetett meg. E lap révén került kiadásra a [[Cion bölcseinek jegyzőkönyvei]] című pamflet, valamint a Henry Ford által írt ''A nemzetközi zsidó – a világ legfőbb problémája'' című négy kötetes antiszemita írásgyűjtemény is. A Dearborn Independent 1927-ig működött, akkor Ford a közfelháborodás miatt bocsánatot kért és megszüntette a lap megjelenését.
 
1938 júliusában, a háború kitörése előtt megkapta a Német Sas-rend nagykeresztjét.
 
== Családja ==
 
1886 decemberében a greenfieldi újévi mulatságon ismerkedett meg feleségével ''Clara Jane Bryant''tel. Három évig udvarolt neki, mire sikerült jövendő anyósát is annyira megpuhítania, hogy már ne tartsa korainak a házasságot, amit 1888. április 11-én megkötöttek. 1893-ban született egyetlen gyermekük, [[Edsel Ford]]. {{refhely|Kovács 2012/7-8. Autósélet|38. o.}}
 
== Magyarul megjelent művei ==
*''Életem és működésem''; átdolg., bev. Balla Mihály; Légrády, Bp., 1926
*''A nemzetközi zsidó, 1-2 köt.''; ford. Kiss P. Zoltán; Stádium, Bp., 1926
*''Ma és holnap''; közrem. Samuel Crowther, ford. ifj. kendi Finály István; Légrády, Bp., 1928
*''A nemzetközi zsidó''; bev. Bosnyák Zoltán; Stádium, Bp., 1943
* ''A nemzetközi zsidó. A világ legfőbb problémája''; ford. Kiss P. Zoltán; Új Kékszalag, Békéscsaba, 2000
*''A nemzetközi zsidó. Avilág legfőbb problémája, 1-2.''; közrem. Dearborn Independent szerkesztői, bev. Gerald L. K. Smith, ford. Molnár Ferenc; Gede, Bp., 2011
** 1-2. ''A nemzetközi zsidó'' / ''A zsidók tevékenysége az Egyesült Államokban''
** 3-4. ''Zsidó hatás az amerikai életben'' / ''Az amerikai zsidóhatalom jellemvonásai''
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek|oszlopok=3}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Henry_Ford”