„Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
26. sor:
== Kutatástörténet ==
A helyi idős emberek elmondása alapján a bányászatkor sok üreg volt a talpszinten. A felső bányaudvar falán található, sok kis barlang és a sok barlangindikáció, valamint képződmény arra utal, hogy a kőfejtés egy nagyméretű barlangot pusztított el, vagy a nagyméretű barlangnak a felső részét. A ma látható barlangok ennek a nagyméretű barlangnak a maradványai. Az 1943. évi ''[[Barlangvilág]]''ból megtudható, hogy [[Bertalan Károly]] a Buda környéki barlangok rendszeres feldolgozásakor a Mátyás-hegy és a Kecske-hegy kőfejtőiben Albert Bélával 14 kis üreget átkutatott. Az 1957. évi ''Földrajzi Értesítő''ben napvilágot látott és [[Leél-Őssy Sándor]] által írt tanulmányban meg vannak említve a mátyás-hegyi nagy kőfejtő üregei, amelyek [[nummulites]]zes mészkőben alakultak ki.
Az 1963. évi ''[[Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató]]''ban publikált jelentés szerint 1962-ben a BEAC Barlangkutató Csoport kutatta a Mátyás-hegy K-i kőfejtőjét. A kőfejtőben, a sziklafalon néhány nyílás látható és ezek közül kettő barlangnak nevezhető jelenlegi állapotában. A kutatásukkal még senki nem foglalkozott. Láng Gábor geológus feltérképezte az üregeket. A jellegzetes [[Gömbfülke|gömbfülkék]] utalnak az üregek hévizes eredetére. Kb. 4 m átmérőjű a legnagyobb. A [[Barit-barlang]] feltárásán kívül még két másik helyen is biztató a kutatás. Az 1966-ban kiadott ''Budai-hegység útikalauz'' című könyvben az van írva, hogy a Mátyás-hegyen, a másik, DK-i kőfejtőben is vannak kis barlangüregek. 9 üreg vált ismertté a kőbányában.
| |||