Wikipédia

„Bábaság” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 789 szerkesztés
belső hivatkozások
1. sor:
{{redir2|Bába|A|Bába (település)}}
 
A '''bába''' [[szülés]]t segítő és a gyermekágyas asszonyt és [[újszülöttcsecsemő|újszülöttét]]ét ápoló nő, napjainkban kórházi '''szülésznő'''. Hasonló foglalkozások napjainkban a szülészorvos, meg a dúla, aki a szülés érzelmi feldolgozását segíti, illetve a [[védőnő]], aki a kismama és csecsemője egészségét figyeli és gondozza. A bábának néha volt segédje, akit compónak, vagy fürösztőnek is hívtak.
[[Fájl:Eucharius Rößlin Rosgarten Childbirth.jpg|bélyegkép|A legelső, 1515-ös kiadású bábáknak szóló könyv egy illusztrációja, melyen egy szülőszéken szülő nőt ábrázoltak.ábrázol]]
[[Fájl:ML - Hebammenkoffer 2.jpg|bélyegkép|Hivatalos bábatáska tartalma [[Ausztria|Ausztriából]], az 1950-es évekből]]
 
== Áttekintés ==
9. sor:
 
== A magyar bábaság története ==
A magyar "bába"„bába” első említése [[Könyves Kálmán]] király egy 1111-ben kelt oklevelében található.
 
[[1552]]-ben jelent meg az első működést szabályozó rendelet, mely szerint aki továbbra is bábaként kívánt dolgozni, annak a főhatóságok előtt esküt kellett tennie.
 
Az [[1700-as évektőlévek]]től jelentek meg olyan orvosok, akik egyúttal “szülésmesterek”„szülésmesterek” is voltak. Ők a városokban praktizáltak, és csak a problémás szüléseknél vettek részt. Ekkoriban jelent meg a szülőszék is. Előtte a nők gyakran a földön vagy az istállóban változatos testhelyzetben szültek, hisz az ágy tisztítása sok munkával járt.
 
1745-ben [[Torkus Justus János]] pozsonyi városi főorvos javaslata alapján már országosan érvényes szabályzat utasította a bábákat, hogy működésük megkezdése előtt tisztiorvos jelenlétében tegyenek vizsgát. Ennek alapján [[Mária Terézia magyar királynő]] 1748-ban rendeletileg minden bábát vizsgatételre kötelezett. 1766-ban jelent meg Weszprémi István debreceni tiszti főorvos Bába Mesterségre Tanító Könyve, ami az első magyar nyelvű bábakönyv.[[Fájl:Bába-oklevél 1886.jpg|bélyegkép|Bába-oklevél, 1886]]
19. sor:
Bábák képzettség szerint:
 
:'''Okleveles bábák''': ez volt a legkisebb létszámú, elméletben és gyakorlatban is képzett csoport. Tagjai főleg a polgárság köréből kerültek ki. [[Német nyelvtudásuknyelv]]tudásuk az ismeretek elsajátításánál előnyös volt. Külföldi, főleg a bécsi[[bécs]]i és a prágai[[prága]]i egyetemeken vizsgáztak.
 
:'''Cédulás bábák''': a későbbiekben az úgynevezett másodrendű képzésű bábák csoportját alkották: ők már többen voltak. Oktatásuk kizárólag gyakorlatban történt, mégpedig úgy, hogy a vármegye tiszti főorvosa a megyei bábákhoz küldte őket 1-10 napos "tanfolyam"-ra„tanfolyamra”.
 
:'''Paraszt- vagy kontár bábák''': ők voltak legtöbben: sok tapasztalattal, de kevés elméleti tudással rendelkeztek, a szülés körüli rítusok és hagyományok náluk előnyt élveztek. A legtöbb panasz velük kapcsolatos volt, a sok halálos kimenetelű szülés miatt. A boszorkányperek vádlottjai is főleg közülük kerültek ki.
 
1794-ben [[Rácz Sámuel]] a magyar nyelvű orvosi oktatás úttörője, sebészet-szülészet tanár A borbélyi tanítások könyvében a szülés levezetéséhez javasolt eszközöket és tárgyakat összefoglalta. Ekkoriban már léteztek "bábatáskák"„bábatáskák”, illetve komolyabb szülészeti műszerdobozok is.
 
A [[himlő]]oltás bevezetésekor a bábák is segédkeztek az oltásannak beadásában.
 
Az [[1950-es évek]]től Magyarországon[[Magyarország]]on egyre inkább kötelezővé vált a kórházi, szülőotthoni szülés, így az önálló bábaság intézménye az 50-es évekévtized végére megszűnt. Az intézményekbe terelt bábák alárendelt szerepbe kerültek, szülésznőként, orvosasszisztensként dolgozhattak tovább. Az [[1990-es évektőlévek]]től ismét megjelent a bábák által kísért [[otthon szülés]] iránti igény, melyamely a megtűrt féllegalitásból 2011-re rendelettel szabályozottan legálisan elérhetővé vált. A TB azonban nem támogatja, így sokak számára nem érhető el ez a lehetőség.
 
== Források ==
* Magyar Néprajzi lexikon [http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-447.html bába, szülésznő], Akadémiai Kiadó, Budapest 1977-1982
* [http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/009/pc000910.html bába, [[A Pallas Nagynagy lexikona]]]
* [https://web.archive.org/web/20131103093243/http://kerikata.hu/publikaciok/text/!kek/ezerszin/ezersz13.htm Dr. Werling Józsefné Forrai Márta: A magyarországi bábaképzés főbb állomásai]
* [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/muzeumok/mamutt_evkonyv_11/pages/019_a_babasag.htm Borbély Judit: A bábaság története Magyarországon a 18. század végétől a 20. század közepéig]
40. sor:
== További információk ==
{{commonskat|Midwives}}
* Ágh T. (szerk.): Emléklapok Pécs sz. kir. város múltjából és jelenéből. [[Pécs]], 1894.
* Bába-Kalauz 1908.
* Buda József: Az anyaság és bábaság története. POTE, Egészségügyi Főiskolai Kar, Pécs, 1996.
* Csetneki J.: A szülésznőképzés múltja, jelene és jövője. Kézirat (szakdolgozat), Budapest, 1995.
* Deáky Z. - Krász L.: Minden dolgok kezdete - A szülés kultúrtörténete Magyarországon (XVI-XX. század) Századvég Alapítvány, Budapest, 2005
* Fekete Sándor: A bábaoktatás története Magyarországon. In: Orvostörténeti Közlemények, 1970.
* Gyáni Gábor: A bábától az orvosnőig. In: História, 1984/6.
* Ipolyi Arnold: Magyar mythológia. [[Pest (történelmi település)|Pest]], 1854.
* Reismann A.: Magyar Bábakönyv - A bábai hivatás gyakorlásáról. Magyar Állami Királyi Nyomda, Budapest, 1933.
* Schott, H.: A medicina krónikája. Officina Nova Könyv- és Lapkiadó Kft., Budapest, 1993.
* Surányi S. - Porcsin I.: Bábák, szülésznők - egy nagy múltú "mesterség"„mesterség”. [[Orvosi Hetilap]], 1994/135.
* Szállási Á.: A magyar szülészet és bábaügy I. István királytól Semmelweiss[[Semmelweis IgnácigIgnác]]ig. Debreceni OTE Női Klinika Kiadványa, [[Debrecen]], 1982.
* [[Tauffer Vilmos]]: A szülészet ügyének (bábaügy) állása hazánkban. Pallas Rt., Budapest, 1891.
* Vértes László: A magyar szülészet története a XX. század első felében. Debreceni OTE Női Klinika Kiadványa, Debrecen, 1982.
* Vincze Felícia - LipiennéFelícia–Lipienné Krémer Ibolya: Az intézeten kívüli szülés helyzetének és a szülésznők szerepének alakulása hazánkban. Orvosi Hetilap, 2016/11.
* [[Weszprémi István]]: Bába mesterségre tanító könyv. Debrecen, 1766.
 
{{Terhesség}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bábaság”