„Összekötő vasúti híd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
A budapesti összekötő vasút a legeslegújjabb időkben kapta a déli körvasút nevet, az korábban soha nem létezett |
||
29. sor:
Az [[1860-as évek]] végére Budapesten már három nagy [[fejpályaudvar]] működött: az [[Osztrák (–Magyar) Államvasút-Társaság|Osztrák Államvasút Társaság]] (röviden OÁVT) [[pesti indóház]]a (a mai [[Nyugati pályaudvar]] elődje), a [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|Magyar Királyi Államvasutak]] losonci pályaudvara (a mai [[Józsefvárosi pályaudvar (Budapest)|Józsefvárosi pályaudvar]]) és a [[Déli Vasút]] budai pályaudvara (a mai [[Déli pályaudvar (Budapest)|Déli pályaudvar]]). Az egymástól független vasúttársaságok pályaudvarait nem kötötte össze vágány, erre a társaságok részéről igény sem merült fel.
A Duna jobb és bal partján kiépült vasútvonalakat egybekapcsoló ún. összekötő vasútnak<ref name="összekötő">{{cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5543 |title=1872. évi IX. törvénycikk a budapesti indóházakat összekötő vasut létesítése tárgyában |publisher=www.1000ev.hu |format=html |language=magyar}}</ref> (legújabb, helytelen nevén: [[körvasút]] déli szakaszának) egy Duna-hídon át történő vezetését már az [[1860-as évek]] végén tanulmányozták. Az összekötő vasút és a híd terveinek kidolgozásával a Magyar Királyi Államvasutak Vasútépítészeti Igazgatóságát bízták meg. Az 1868–69 között készített négy tervváltozat négynyílású, 94–116 m közötti nyílásméretű, vasszerkezetű híd létesítését irányozta elő.
A Vasútépítészeti Igazgatóság kétévnyi szünet után, 1871-ben foglalkozott ismét a vasúti híd építésének előkészítésével. Az ismét több, összesen öt változatban készített terv alapján megállapították, hogy a többtámaszú, kerettartós szerkezet a legkedvezőbb.
79. sor:
A vasúti híd északi oldalán, azzal párhuzamosan épült meg 1992 és 1995 között a [[Rákóczi híd|Lágymányosi (ma: Rákóczi) híd]], amelyre átszerelték a közművezetékeket. Ekkor szűnt meg a vasúti hídon a gyalogosforgalom is, azóta engedély nélkül tilos a gyalogos átjárás.
2001-ben a [[
== A negyedik hídszerkezet ==
A pillérek északi oldalán évtizedeken át láthatóak voltak az egykori K-híd magasított alépítményi részei, melyek – a tervezett harmadik vágány számára – egy új hídnak biztosítottak elhelyezési lehetőséget. Az új híd megépítését 2019-ben jelentették be, ennek átadása után cserélik majd ki, egymást követően, a két régi hídszerkezetet.<ref>{{Cite web |url=https://magyarepitok.hu/aktualis/2019/10/kivitelezore-talalt-budapest-egyik-legjelentosebb-projektje |title=Hegedűs Gergely - Kivitelezőre talált Budapest egyik legjelentősebb projektje |publisher=Magyar Építők |date=20191002}}</ref> (A ''déli körvasút'' elnevezés is ehhez kapcsolódóan jelent meg, a [[budapesti összekötő vasút|budapesti összekötő vasutat]] korábban ezzel a névvel soha nem illették.)
A 2020-ban megalakult [[Budapest Fejlesztési Központ]] egyik nagyszabású projektjének eltökélt célja hosszú távon az agglomerációs településekről a fővárosba jelenleg autóval bejárók átcsábítása az egységes koncepció alapján korszerűsített vasúti hálózatra a fővárosi közutak túlterheltségének csökkentése érdekében. A [[Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia]] megvalósításának első lépése az Összekötő vasúti híd rekonstrukciója és bővítése.<ref>{{Cite web |url=https://www.youtube.com/watch?v=cS1-vxxRIko |title=Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia |publisher= [[Vitézy Dávid]] Youtube csatornája |date=20210204}}</ref>
| |||