„Kora újkori magyar történelem” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:5080:300:E535:A027:2B01:12C3 (vita) szerkesztéséről 2A00:1110:133:2144:F470:2157:D797:4964 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
37. sor:
[[Kép:Regni Hungariae Delineatio Studio M. Seutt. S.C.M. Geogr. Aug. Vind.jpg|balra|bélyegkép|265px|Magyar jogigényeket jelző térkép a török korban (Augsburg, 1656–60)]]
A mohácsi csatavesztés, [[Buda török kézre kerülése|Buda]], Székesfehérvár és Esztergom török elfoglalása még nem jelentette Magyarország végét: a korabeli magyarság ''a
A török kézen lévő alföldi és dunántúli megyék nemessége a királyi Magyarországon is megtartotta vármegyei közgyűléseit. Ráadásul a magyar nemesség a végvári katonaság segítségével a török által elfoglalt országrészen továbbra behajtotta a birtokosoknak, illetve a magyar államnak járó az adókat („kettős hódoltság”, korabeli nevén ''condominium''). A királyi Magyarországra húzódott nemesség erejéből arra is tellett, hogy megtiltsák jobbágyaiknak, hogy ügyeikben a török hatóságokhoz forduljanak, így részben fenntartották a magyar közigazgatást és joghatóságot.<ref name = "A hódoltsági alattvalók adózása1">{{cite web|title=Kereszt és félhold (Encyclopaedia Humana Hungarica 05. alapján)|chapter = A kettős adóztatás és a kondomínium|url=http://mek.oszk.hu/01800/01885/html/index7.html |accessdate=2010-01-09}}</ref>
| |||