„Paprika” változatai közötti eltérés

2 788 bájt hozzáadva ,  14 nappal ezelőtt
Visszavontam az utolsó  változtatást (185.29.81.248), visszaállítva Szaszicska szerkesztésére
(Visszavontam az utolsó  változtatást (185.29.81.248), visszaállítva Szaszicska szerkesztésére)
Címke: Kézi visszaállítás
 
 
=== Magyarországon ===
Eleinte a paprika főúri kastélyok virágoskertjeit díszítette. Már 1570-ben díszlett „vörös törökbors” néven [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] nevelőanyjának Széchy Margitnak a növényi ritkaságokat gyűjtő kertjében.<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/magyar-neprajzi-lexikon/magyar-neprajzi-lexikon-081029-28 Magyar néprajzi lexikon P, paprika (lat. Capsicum annuum) ]</ref><ref>[http://ww2.bibl.u-szeged.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=432&Itemid=3452 A Misztótfalusi-szakácskönyv ]</ref> Később [[Széchy Mária]] grófnőnek, [[Murány]] nevezetes védőjének, [[Wesselényi Ferenc (nádor)|Wesselényi Ferenc]] gróf - az irodalomban „Murányi Vénusz”-ként is ismert - feleségének növényi ritkaságokat gyűjtő kertjében megtalálható volt a paprika ugyanazon a néven.<ref>[http://www.informed.hu/index.nfo?tPath=/betegsegek/gyacs/application/&article_id=97018 A paprika], informed.hu</ref> Kezdetben a burgonyával együtt egzotikus dísznövényként kezelték. Carolus Clusius ([[Charles de L’Écluse]]), németalföldi flamand botanikus, aki [[Batthyány Boldizsár]] humanista műveltségű főúrnak, törökverő hadvezérnek, a természettudományok egyik első hazai mecénásának vendége volt németújvári és szalónaki birtokán és az 1580-as évek elején végzett ott értékes növénygyűjtő munkát) [[1579]]-ben Batthyány szalónaki botanikus kertjébe küldött paprikamagot.<ref>{{Cite web |url=http://www.vasiszemle.t-online.hu/2010/04/balogh.htm |title=Balogh Lajos: Carolus Clusius (1526–1609) élete és munkássága |accessdate=2010-09-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140411133915/http://www.vasiszemle.t-online.hu/2010/04/balogh.htm |archivedate=2014-04-11 }}</ref> A paprika magyarországi megjelenése egyéb más Amerikából származó növényhez viszonyítva nagyon korai. Nem tudjuk pontosan, hogyan érkezett az országba. A valószínűbb álláspont szerint török–délszláv közvetítéssel vettük át a [[Balkán (térség)|Balkán]] felől. Erre utal a „törökbors”, „tatárkabors”, "pogánybors" elnevezés is. A fűszerpaprika először [[Szenczi Molnár Albert]] szótárának 1604-i kiadásában fordult elő török bors néven.
Eleinte a paprika főúri kastélyok virágoskertjeit díszítette. Már 1570-ben díszlett „vörös törökbors” néven [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] nevelőanyjának Széchy Margitnak a növényi
 
A másik nézet szerint éppen azért került be az országba, mert a [[törökök]] lezárták kereskedelmi útvonalainkat kelet felé, ahonnan a [[fekete bors|borsot]] importáltuk, és ezért a [[Portugália|portugálok]] közvetítésével jutottunk hozzá. Mint mindenütt, [[Magyarország]]on is először mint érdekesség jelent meg a főúri kertek ritkaságai között.
 
A spanyolok pimienténak hívták. A magyar „paprika” elnevezés a [[18. század]]ban bukkant fel először írásos emlékeinkben, a bors görög neve alapján lett belőle ''peperi'', ''piperi'', majd felfedezhető a [[fekete bors|bors]] délszláv neve a "''papar''" is. 1724-ben tűnt fel először a magyar ''paprika'' név.
 
Csak a 18. században vált általánosan ismertté; legelső termesztő körzete [[Szeged]] környékén volt. [[Európa|Európában]] [[Spanyolország]] mellett itt, majd később [[Kalocsa]] vidékén kezdtek tömegesen fűszerpaprikát termeszteni. Paraszti termeléséről és használatáról először [[Csapó József (orvos)|Csapó József]] debreceni füvészkönyvében ([[1775]]) olvashatunk. Az első ismert magyar paprikás receptet Nánási István 1771-es szakácskönyvében találhatjuk. Az ''„548. Törökbors sült mellé”'' leírás egy savanyúság. ''„Gyenge zöld korában meg-szedvén, buzgó forró vízzel, forrázd-meg, egy éjtszaka hadd ályon benne, reggel meg kóstolván, ha igen erős, újjabban forrázd-meg, fél-nap ályon benne, azután fél-nap ályon hideg vízben, de mikor hideg vízbe teszed, villával lyuggazd-meg, azután úgy rakd el, köményes megyfa levelekkel, mint az ugorkát, és tölcs etzetet réa.”'' [https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/89181/ertekezes.pdf;jsessionid=631B1E025FEB6DF8CAAD03831D92A968?sequence=5]