„Szerkesztő:Hollófernyiges/próbalap2” változatai közötti eltérés

A mikorrhiza nagyon régen megjelent, legkorábbi bizonyítékai 400 millió évesek.<ref name=Remy1994/> Általa a növények jelentősen megnövelhetik a szervetlen anyagok felvételét, mint pl. a létfontosságú, de alacsony koncdentrációjú nitrátokét és foszfátokét.<ref name=Lindahl2007/><ref name=Heijden2006/> A gombapartner szerves anyagokhoz (cukrokhoz) jut a kapcsolat révén. Mivel a micélium egyszerre több növény gyökérzetáhez is kapcsolódhat, lehetővé válik a szerves anyagok egyik növényből a másikba való átjutása, ún. mikorrhizás hálózatot hozva létre; a fotoszintézisre képtelen növények így is juthatnak tápanyagokhoz.<ref>{{Cite journal|last=Heijden|first=Marcel G. A. van der|s2cid=133399719|date=2016-04-15|title=Underground networking|journal=Science|language=en|volume=352|issue=6283|pages=290–291|doi=10.1126/science.aaf4694|issn=0036-8075|pmid=27081054|bibcode=2016Sci...352..290H}}</ref><ref name=Selosse2006/><ref>{{Cite web|url=https://www.theatlantic.com/science/archive/2016/04/the-wood-wide-web/478224/|title=Trees Have Their Own Internet|last=Yong|first=Ed|date=2016-04-14|website=The Atlantic|language=en-US|access-date=2019-03-09|archive-url=https://web.archive.org/web/20190328164827/https://www.theatlantic.com/science/archive/2016/04/the-wood-wide-web/478224/|archive-date=28 March 2019|url-status=live}}</ref> A kapcsolat odáig fajulhat, hogy a növény kihasználja a gombapartnert és szervesanyag-szükségletének egy részét vagy egészét tőle szerzi be, vagyis gyakorlatilag parazita.<ref name=Merckx2009/> Egyes gombafajok hifái nem csak a gyökér, de a szár és a levelek szöveteibe is behatolnak (ún. [[endofita|endofiták]]).<ref name=Schulz2005/> Az endofitikus kolonizáció is lehet kölcsönösen előnyös; a fűfélék endofitái védelmet nyújtanak a növényevő állatokkal szemben, cserébe táplálékot kapnak a gazdanövénytől.<ref name=Clay2002/>

A [[zuzmók]] nem önálló élőlények, hanem gombák és fotoszintetizáló [[Alga|algák]] (vagy [[cianobaktériumok]]) szimbiotikus telepei. Mindkét részről számos faj vehet részt a kapcsolatban; a gombák esetében többnyire (kb. 90%-ban) tömlősgombák, kisebbrészt pedig bazídiumos gombák.<ref name=Brodo2001/> A zuzmók minden kontinensen, minden ökoszisztémában jelen vannak, általában pionír szervezetek, amelyek a kezdeti talajképződésben, a szukcesszióban[[szukcesszió]]ban játszanak alapvető szerepet.<ref name=Raven2005/> Különösen gyakoriak a sarkvidéki, alpesi és félsivatagi környezetben.<ref>Deacon, p. 267.</ref> Általában olyan felületeket kolonizálnak, ahol a növények nehezen telepszenek meg: sziklákat, fakérget, kagylókat, stb.<ref name=Purvis2000/> A fotoszintetizáló alga (ún. photobiont) cukrokat és egyéb szénhidrátokat ad a gombának, amely cserébe vizet és ásványi anyagokat szolgáltat. A kapcsolat olyan szoros, hogy szinte egyetlen élőlényként funkcionálnak és a zuzmó külsőre is egészen más, mint az eredeti partnerek külön-külön.<ref>Kirk ''et al''., p. 378.</ref> A gombák mintegy 27%-a - kb. 19 400 faj - alkothat zuzmókat.<ref name="Garrido-Benavent & Pérez-Ortega 2017"/> A zuzmók általános jellemzői közé tartozik a fotoszintetikus táplálékszerzés, a lassú növekedés, viszonylag kis méret, hosszú élettartam, vegetatív szaporodás, a kiszáradás tűrése.<ref>Deacon, pp. 267–276.</ref>