„Ganz csuklós motorkocsi” változatai közötti eltérés

a
 
== Története ==
Az [[M1-es metróvonal]] hosszabbításához kapcsolódóan az 1896 óta közlekedő járműállomány teljes selejtezéséről határoztak. Az új járműtípus tervezésére a megbízást a [[Ganz–MÁVAG]] kapta meg. 1971-re el is készült az első két prototípus 21-es és 22-es pályaszámmal, amik még ebben az évben megkezdték a {{szám|20000|kilométeres}} próbafutásukat az M1-esen, kezdetekben üzemzárás után üresen, majd később ólomcsövekkel rakottan. A próbafutás végén már utasforgalomban is részt vettek a kocsik. 1973 végén a 21–24-es kocsik a [[62-es villamos (Budapest)|62-es viszonylaton]] is szállítottak utasokat. A kocsik alacsony belmagassága miatt ebben az időben rendes villamos áramszedőt szereltek rájuk. A főváros első alacsony padlós járművei. A kocsik később is előfordultak a [[Budapest villamosvonal-hálózata|budapesti villamosvonalakon]], de utasok nélkül. 1973 decemberére elkészült a 21 darabos flotta, amik 21–41 pályaszámon álltak forgalomba. 1987-ben a megnövekedett utasforgalom miatt a BKV további négy darabot kívánt beszerezni a Ganztól, azonban végül csak két szerelvény készült el: ezek 42-es és 43-as pályaszámmal, április 8-án álltak forgalomba.
 
A kisföldalatti 1995-ös rekonstrukciója során a járműpark is felújításon esett át: kicserélték az utastéri üléseket, tűz- és vandálbiztos dekorit lemezborítást, műanyag padlóburkolatot, lámpatesteket és bőrből készült kapaszkodókat kaptak a szerelvények. Ugyanekkor szerelték be az utasok és a vezető közötti kommunikációt biztosító vészjelzőt, illetve a [[Feketedoboz (közlekedés)|fekete doboz]]t is. Cserén estek át az alagútkeretek és a forgóvázak (továbbá azok járulékos alkatrésze) is.