|
[[Kép:Kerepesi (ma Rákóczi) út a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcával.jpg|bélyegkép|220px|[[Telepy Károly]]: Kerepesi út, [[1852]] körül ([[Budapesti Történeti Múzeum]]–Fővárosi Képtár, [[Kiscelli Múzeum]]). A Kerepesi (ma: Rákóczi) út a Hatvani (ma: Kossuth Lajos) utcával. Balra a régi („első”) Nemzeti Színház és a Zrínyi-kávéház.]]
Bár [[Pest (történelmi település)|Pest]] város is már 1834-ben adományozott egy 600 négyszögöles telket egy országos nemzeti színház építésére, mégis [[Pest vármegye]] első magyar színházának épületét az alispán, [[Földváry Gábor]] határozott intézkedésitintézkedését követően a [[Grassalkovich Antal (főispán, 1771–1841)|Grassalkovich Antal]] által adományozott Kerepesi úti (a mai Rákóczi út 1-5. szám alatt, az [[Astoria Szálló (Budapest)|Astoria Szálló]]val szembeni irodaház helyén lévő) telken kezdték építeni [[1835]]-ben, és amit 1837. augusztus 22-én nyitottak meg [[Pesti Magyar Színház]] néven. A színház felépítését már eleve ideiglenesnek tervezték, hogy amennyiben a város által tervezett ''„nagyobb színház felállíttatik, kevés változtatással akár konzervatóriumnak, akár pedig más színészeti használatnak szolgálhasson és azon nagyobb színháznak kiegészítő része légyen”'', ahogy a theatralis deputatio 1835. augusztus 24-iki ülésén a Budai Magyar Színész Társaság beadványában elhangzott. Azért is fontosnak gondolták egy általuk kezdeményezett intézmény létrehozását, mivel attól tartottak, hogy a felépítendő nemzeti színház inkább mint operaház háttérbe szorítaná a drámai színjátszást. Mindeközben párhuzamosan tárgyalások folytak egy a Duna-parton, a [[Széchenyi István tér (Budapest)|Kirakodó-téren]] a nemzethez és városhoz méltó épület és egy a nemzeti nyelv előmozdítását, az egész nemzetet illető emlék gyanánt szolgáló magyar játékszínház létrehozásáról, építéséről is. Ez annyira elhúzódott, hogy ott már nem lehetett színházat építeni, így végül a városi felajánlás terhére 1873-ban vásárolt telken a Nemzeti Színház az [[Magyar Állami Operaház|operaházat]] húzta fel. Egy az országos magyar színjátszás jelentőségéhez méltó és a korszerű színpadművészeti követelményeknek nagyobb mértékben megfelelhető épület építésére való törekvés, amelyet a nemzeti díszes játékszín létesítése végett már az 1836 : XLI. törvénycikk is kijelölt, továbbra sem ült el.<ref>Dr. Gárdonyi Albert: ''Pest városa és a Nemzeti Színház'' (49-59. old.), Városi Szemle 15. évfolyam 1. szám – 1929. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/VarosiSzemle_1929/ adtplus.arcanum.hu])</ref><ref name="library.hungaricana.hu">Hóman Bálint: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_FI-1935_06/?pg=96&layout=s Indokolás „a Nemzeti Színházról" szóló törvényjavaslathoz] (85. old.), Az 1935. április 27-ére összehívott országgyűlés felsőházának irományai VI. kötet, library.hungaricana.hu – 1938.</ref>
1840-ben az addig Pest vármegye által fenntartott Pesti Magyar Színház országos intézmény lett, és Nemzeti Színház néven működött tovább. A színházépületet 1875-ben átalakították, és kibővítették, 1908 nyarán azonban bezárták, mivel tűz- és életveszélyesnek nyilvánították. 1913–1914-ben le is bontották. Először 1912 januárjában írtak ki pályázatot az akkor még lebontandó, régi épület helyére (a hozzávásárolt saroktelekkel, egyetemi alappal és a vele összeépített bérházakkal<ref>Jankovich Béla: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_KI-1910_43/?pg=125&layout=s Indokolás a „budapesti Nemzeti Szinház új épületének létesítéséről" szóló törvényjavaslathoz], Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz. irományok, 1910-1092. Törvényjavaslat a budapesti Nemzeti Szinház új épületének létesítéséről, library.hungaricana.hu – 1914. július 6.</ref>) egy új színházépület tervezésére.
|
