„Gombák” változatai közötti eltérés

3 bájt hozzáadva ,  6 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
A gombák világszerte, minden környezeti körülmények között megtalálhatóak. A szerves anyagok lebontása révén igen fontos szerepet játszanak az [[Ökoszisztéma|ökoszisztémákban]] és [[szénkörforgás|szén]], valamint más elemek körforgásában.
 
Az emberek ősidők óta fogyasztják a gombákat, a mezőgazdaság elterjedése után pedig a tészták kelesztésénálkelesztésénél, a [[sör]] és [[Bor (ital)|bor]] erjesztésénél is felhasználják őket. A 20. században az orvostudományt forradalmasító [[antibiotikum]]okat is először gombákból nyerték. A modern vegyipar és élelmiszeripar széleskörűen alkalmazza a gombák által termelt vegyületeket, [[enzim]]eket.
 
Sok gombafaj okozhat fertőző megbetegedéseket, [[Gombás fertőzések|mikózisokat]]. Ezen kívül a gombák mérgező vegyületeikkel is károsíthatják az állati (emberi) szervezetet vagy közvetlen fogyasztás, vagy a gabonafélék [[mikotoxin]]okkal való szennyezése, a tárolt élelmiszerek penészedése révén. Egyes fajok pszichoaktív anyagokat termelnek. A faanyagok, ruhaanyagok, élelmiszerek lebontásával jelentős gazdasági károkat okozhatnak.
 
Rokon tulajdonságok:
* A többi [[Eukarióták|eukariótához]] hasonlóan és a [[Prokarióták|prokariótáktól]] eltérően sejtjeik membránnal határolt [[sejtmag]]okkal rendelkeznek, bennük [[Kromoszóma|kromoszómákkal]], amelyeken a kódoló génszakaszok ([[exon]]ok) nemkódolónem kódoló [[intron]]okkal váltakoznak. Sejtszervecskéik (mint a [[mitokondrium]]ok), [[szterol]]t tartalmazó membránjaik és 80S típusú [[Riboszóma|riboszómáik]] is az eukariótákkal rokonítják őket.<ref>Deacon, p. 4.</ref> Az állatokhoz hasonlóan olyan jellegzetes szénhidrátokat és tartalékanyagokat szintetizálnak, mint pl. a cukoralkoholok ([[Mannit|mannitol]]), [[trehalóz]], [[glikogén]])<ref name=Deacon4>Deacon, pp. 128–129.</ref>).
* Az állatokhoz hasonlóan nincsenek [[kloroplasztisz]]aik, és táplálékukat heterotróf módon szerzik be, vagyis szerves anyagok lebontásával.<ref>Alexopoulos ''et al''., pp. 28–33.</ref>
* A növényekkel rokonítja őket, hogy sejtjeiket [[sejtfal]] veszi körül<ref>Alexopoulos ''et al''., pp. 31–32.</ref> és [[vakuólum]]okat tartalmaznak.<ref name=Shoji2006/> Mind ivaros, mind ivartalan módon szaporodhatnak, és az alacsonyabbrendűalacsonyabb rendű növényekhez hasonlóan spórákat is képeznek. Akárcsak a [[mohák]] és egyes [[Alga|algák]], a gombák egy részének életciklusában a [[Haploidia|haploid]] fázis dominál.<ref name=Deacon58>Deacon, p. 58.</ref>
* Az [[Ostoros moszatok|euglénákkal]], és egyes baktériumokkal közös vonás az <small>L</small>-[[lizin]] aminosav szintézise (α-aminoadipát út).<ref name=Zabriskie2000/><ref name=Xu2006/>
* Egyes növényekhez és állatokhoz hasonlóan mintegy 70 gombafaj [[Biolumineszcencia|lumineszkál]].<ref name="Desjardin 2010"/>
=== Mikroszkopikus jellemzők ===
[[File:Penicillium labeled cropped.jpg|thumb|upright=1.5|right|''[[Penicillium]]'' penészgomba mikroszkóp alatt: 1) hifa 2) konidiofór 3) fialid 4) konídium 5) szeptumok]]
A gombák többsége hifákat, 2-10 µm vastag, hengeres keresztmetszetű, szálszerű struktúrákat alkot, amelyek hossza több centiméteres is lehet. A hifák a csúcsuknál növekednek. Új hifák vagy a meglevőből ágaznak el oldalirányban, de a hifacsúcs villás kettágazása is előfordulhat.<ref name=Harris2008/> Ha a csúcs egy másik hifába ütközik, akkor fuzionálhatnak (ún. [[anasztomózis]]). Mindennek eredményeképpen hifák hálózatos szövedéke, [[micélium]] jön létre.<ref name="Alexopoulos et al., p. 30"/> A sok sejtmagvú hifák lehetnek összeolvadt citoplazmájúak ([[cönocita|cönocitikusak]], ilyenkor gyakorlatilag egyetlen sokmagvú sejtet alkotnak), de gyakoribb, hogy keresztfalakkal (szeptumokkal) szakaszokra oszlanak. A szakaszok egy vagy több sejtmagot tartalmazhatnak.<ref>Deacon, p. 51.</ref> A szeptumokon egyszerű ([[tömlősgombák]]) vagy bonyolultabb, ún. dolipórus ([[bazídiumos gombák]]) biztosítja az átjárást a szakaszok között. A pórusokon citoplazma, sejtorganellumok, sőt sejtmagok is áthatolhatolnakáthatol hatolnak.<ref>Deacon, p. 57.</ref>
 
Egyes fajok specializált hifákat fejlesztettek ki, amellyel az élő gazdaszervezetből tudják felvenni a tápanyagokat. Ilyen a növényparazita gombák [[hausztórium]]a, vagy a mikorrhizás gombák [[Arbuszkuláris mikorrhiza|arbuszkulái]], amelyek behatolnak a gazdanövény sejtjeibe is.<ref name=Parniske2008/>
29 993

szerkesztés