„Bram Stoker” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Azért talán mégsem kéne semmi forrás nélkül kinevezni a Drakulát a "a világ legismertebb horrorjának"
28. sor:
Abraham Stoker 1847-ben született [[Dublin]]ban. Apja, William Stoker (1799–1876) a dublini vár tisztviselője volt, anyja, Charlotte Mathilda Blake Thornley (1818–1901) pedig a nők egyenjogúságáért küzdött. Hét testvér sorában a harmadik volt. Stoker saját bevallása szerint hétéves koráig ágyban fekvő beteg volt, bár hogy miben állt a betegsége, azt nem tudni. Szegénység közt nőtt fel egy olyan Írországban, amit még mindig kísértett az 1845-ös krumplivész. Szülei már kiskorában is sokra tartották az irodalmat és a könyveket. Abraham Stoker magántanuló volt.<ref name=obit>Obituary, Irish Times, 23 April 1912</ref>
 
1863-ban a [[dublin]]idublini [[Trinity College (Dublin)|Trinity College]]-ba került. Ekkorra betegségéből már teljesen kigyógyult. Az energikus fiatalember 190 centire nőtt és 80 kilót nyomott. A Trinityben két új tárgyat talált rajongásához: a költészetet és a színművészetet. Az iskola elvégzése után apja nyomdokaiba lépett, de 1878-ban megvált állásától, hogy [[Henry Irving]] impresszáriója legyen. Nemcsak munkakapcsolat volt, hanem barátság. Irving ihlető volt, mentor és egyben egy ügy is, aminek Stoker az életét szentelhette. 1875-ben jelent meg első sikeres irodalmi alkotása, ''A végzet lánca''.
 
Stoker 1878-ban feleségül vette Florence Balcombe-ot, aki korábban [[Oscar Wilde]] kedvese volt. A házaspár [[London]]ba költözött, ahol az író Irvings Lyceum Színházánál menedzserként tevékenykedett. Az Irving mellett folytatott munka eredményeképpen a londoni „High Society” tagjává vált. Londoni pályafutása alatt ismerkedett meg [[Arthur Conan Doyle|Sir Arthur Conan Doyle]]-lal és [[George Bernard Shaw]]-val. Irving amerikai turnéi lehetővé tették, hogy példaképével, [[Walt Whitman]]nel találkozzon. A színházi munka mellett jutott ideje az írásra is. Ezekben az években íródott a ''Pillantás Amerikára (1886)'', és két regény: ''A kígyó útja (1890)'', és a ''Watter's Mou' zátony (1895)''
 
1890-ben az író találkozott [[Vámbéry Ármin]] magyar professzorral, aki először mesélt neki a [[havasalföld]]i uralkodó, [[III. Vlad havasalföldi fejedelem|III. Vlad Tepes]] Drăculea legendájáról. E karakter nyomán hat évi kutatómunkával alkotta meg Stoker a [[vámpír]] figuráját. Habár hihetetlen, de Stoker sosem járt [[Kelet-Európa|Kelet-Európában]]. A regény a négy fal közti kutatómunka iskolapéldája. Sokáig gondolkozott a cselekményen. Többek közt a British Libaryben és a Whitby könyvtárban kutatott. 1897-ben megjelent a ''[[Drakula|Drakula gróf válogatott rémtettei]]'' című [[regény]]eregénye és osztatlan sikert aratott.
 
A Drakula – [[levélregény]]. A szereplők naplóbejegyzésein és egymásnak írt levelein keresztül bontakozik ki a cselekmény, a rémisztő történet, ilymódon Stoker sok oldaláról szemlélteti a cselekményt.