„Köztisztviselő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
tatarozás egyelőre nem folytatódik |
→Története: idézet felbontása folyó szöveggé |
||
8. sor:
== Története ==
A két világháború között köztisztviselőnek általában a közszolgálati alkalmazottak közé tartozó azon személyt nevezték, akit az államfő, valamely miniszter vagy más közhatóság közszolgálat ellátására, rendszerint valamely fizetési osztályba tartozó állásra kinevezett vagy megválasztott. A köztisztviselő különbözött a [[magántisztviselő]]től, továbbá a köztestületek szerződéses alkalmazottaitól. Köztisztviselő lehetett állami vagy önkormányzati (törvényhatósági vagy községi); lehet fogalmazási, műszaki vagy más szakmabeli, számvevőségi és segédhivatali. Nem mnősült köztisztviselőnak a kezelő, a díjnok, az [[altiszt]] és szolga, aki nem tartozik fizetési osztályokba.
Tágabb értelemben köztisztviselőnek számították a nem hivatali munkát ellátó közalkalmazottak egyes csoportjait, így a tanárokat, a tanítókat, a közkórházi orvosokat, az állami erdészeket stb. is. A köztisztviselőknek különleges fizetési rendszerbe foglalt csoportjait alkották a bírák és ügyészek, az egyetemi tanárok, honvédségi havidíjasak.
A közisztviselő fogalmánál tágabb volt a közhivatalnok fogalma, mivel az utóbbihoz tartoztak a kezelők is.
A közhivatalnok fogalmát a korabeli büntetőjog még tágabb körben vonta meg. <ref>Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939) 4023. old. </ref>}}
= A köztisztviselőre vonatkozó rendelkezések =
| |||