„Életközösség” változatai közötti eltérés

A társulás mint élő rendszer működik, benne a szerves anyagot termelő zöld növényekkel, a felhasználó (fogyasztó) állatvilággal és a lebontó (rekuperátor) szervezetekkel. Amikor a működésbe valami beleszól − akár természetes változás, akár emberi beavatkozás −, a társulás erre valamilyen módon „válaszol”; s ez rendszerint a fajösszetétel megváltozásában jelentkezik. A jelenben észlelhető társulások a törzsfejlődés hosszú, évmilliós folyamata eredményeként alakultak ki.<ref>{{cite web |url=http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/zk07.htm |title=Élőlénytársulások − életközösségek |publisher=BME |accessdate=2016-09-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080624093520/http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/zk07.htm# |archivedate=2008-06-24 }}</ref>

 

=== Fajösszetétel ===

Az életközösségeket, társulásokat alkotó populációk nem véletlen csoportosulások, többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. Minél változatosabbak az életkörülmények, minél árnyaltabb életfeltételeket biztosítanak a környezeti tényezők, az életközösség annál fajgazdagabb. Az egyes fajok népességei csak meghatározott környezeti feltételek mellett képesek fennmaradni, miközben egymással alapvető életmegnyilvánulásaik révén bonyolult kapcsolatrendszerekben állnak. Sajátosságaik, valamint fennmaradásuk és működésük törvényszerűségei mások, mint a populációk szintjén jelentkezők.<ref name=Szerenyi>{{cite web |url=http://greenfo.hu/adatbazisok/okologia-cimszavakban/2004/03/01/eletkozosseg-egyensulya_1078097781 |title=Életközösség egyensúlya |author=Szerényi Gábor |date=2004-03-01 |publisher=greenfo.hu |accessdate=2016-09-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160923001441/http://greenfo.hu/adatbazisok/okologia-cimszavakban/2004/03/01/eletkozosseg-egyensulya_1078097781# |archivedate=2016-09-23 }}</ref>