„Nagyecsed” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Két új kötet (Trianon árnyi és Pergő Időben) beillesztése, a szerző által |
j |
||
23. sor:
== Fekvése ==
'''Nagyecsed''' a [[Nyírség]] és szatmári tájegység határán fekvő kis[[város]]. [[Mátészalka|Mátészalkától]] 14, [[Győrtelek]]től 10, [[Porcsalma|Porcsalmától]] 16, [[Vállaj]]tól 14 kilométerre található, a [[4922-es mellékút (Magyarország)|4922-es út]] mentén. A várost kettészeli a [[Kraszna (folyó)|Kraszna]].
Vonattal elérhető a [[Mátészalka–Nagykároly-vasútvonal|Mátészalka–Tiborszállás-vasútvonal]]on, amelynek egy megállási pontja van itt, [[Nagyecsed vasútállomás]].
50 ⟶ 48 sor:
[[Fájl:Ecsed vára Das ehmals gedrückte, vom Türken berückte, nun trefflich erquickte Königreich Hungarn. Frankfurt u. Leipzig 1688.jpg|bélyegkép|bal|350px|[[Ecsedi vár|Ecsed vára]], a ''Das ehmals gedrückte, vom Türken berückte, nun trefflich erquickte Königreich Hungarn'' című, Lipcsében 1688-ban megjelent műből, Gottfried Prixner (1746-1819) pesti rézmetsző másolata<ref>[http://daten.digitale-sammlungen.de/~db/0007/bsb00071640/images/index.html?seite=15&fip=193.174.98.30 Gottfried Prixner másolata]</ref> az eredeti<ref>[https://books.google.hu/books?id=RqRRAAAAcAAJ&lpg=PP25&ots=3I6NKIFnyj&dq=Das%20ehmals%20gedr%C3%BCckte%2C%20vonm%20T%C3%BCrken%20ber%C3%BCckte%2C%20nun%20trefflich%20erquickte%20K%C3%B6nigreich%20Hungarn.&hl=hu&pg=PR380#v=onepage&q=echied&f=false Eredeti metszet a várról]</ref> műben megjelent illusztráció alapján]]
[[1648]]-ban [[I. Rákóczi György]] fejedelem tulajdonába került. [[1688]]-ban a vár és uradalma [[Rákóczi Julianna]] és Ferenc öröklött birtoka volt. [[1698]]-ban Rákóczi Julianna és férje, gróf [[Aspremont Ferdinánd]], [[1700]]-ban pedig [[II. Rákóczi Ferenc]] is [[Zálogjog|zálogba]] adta ecsedi gazdaságát [[Bánffy György (1661–1708)|Bánffy György]] erdélyi kormányzónak. A vár őrsége [[1703]]. júliusában, a [[Tiszántúli hadjárat (1703)|tiszántúli hadjárat]] idején
A [[szatmári béke]] (1711) után Ecsed várát átadták a császáriaknak, akik elrendelték annak lerombolását.
95 ⟶ 93 sor:
A lecsapolás után a megnövekedett termőföldek lehetővé tették a mezőgazdaság fejlődését.
Ezzel
A szivattyútelep [[1926]]-[[1927|27]]-ben épült át villany- és szivattyúteleppé, mely [[Ungvár]], [[Munkács]], [[Beregszász]], [[Mátészalka]], [[Nyírbátor]] környezetébe levő községeket, mintegy 30 000 embert látott el villamosenergiával. Épületeit Lenarduzzi János olasz származású építkezési vállalkozó készítette el. Ez újabb lökést adott a település előbbre jutásának.
139 ⟶ 137 sor:
<gallery>
File:Nagyecsed görög katolikus templom.JPG| Görögkatolikus templom
File:Rákóczi-emlékmű Nagyecseden.jpg| Rákóczi-emléktábla
File:Szivattyútelep.jpg|Szivattyútelep
Kép:Díszkút, Nagyecsed.jpg|Díszkút
</gallery>
236 ⟶ 232 sor:
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}
[[Kategória:A Nyírség települései]]
[[Kategória:Magyarország városai]]
| |||