„Lahner György” változatai közötti eltérés

'''Lahner György''' (''LáhnerLáner György'', ''Georg Lahner'', [[Necpál]], [[1795]]. [[október 6.]] – [[Arad (Románia)|Arad]], [[1849]]. [[október 6.]]) honvéd [[rendfokozat|vezérőrnagy]],<ref>{{cite journal | author = Hermann Róbert | title = Az 1849-1850. évi kivégzések | journal = Aetas | volume = 2000 | issue = 1-2 | url = http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/aetas/2000_1-2/2000-1-2-04.htm | accessdate = 2009-10-05 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20111130093740/http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/aetas/2000_1-2/2000-1-2-04.htm# | archivedate = 2011-11-30 }}</ref> az [[aradi vértanúk]] egyike.

== Élete ==

A Túróc[[Turóc megyeivármegye]]i Necpálon született 1795-ben, német polgári családbólcsaládban. Katonai pályáját Lahner György is a császári hadseregben kezdte: [[1816]]-ban lépett a 33. gyalogezredbe. Felesége az olasz[[Olaszország történelme|itáliai]] származású Lucia Conchetti volt, házasságukból egy leány gyermekükleánygyermek született.<ref>Özvegye eleinte Damjanichné édesanyjánál lakott, majd Makón[[Makó]]n, a [[Návay család]] vendégeként. Később visszatért Olaszországba[[Olaszország]]ba, és 1895. augusztus 12-én halt meg Collecampigliben[[Collecampigli]]ben, [[Varese]] mellett. Lánya ott is temettette el, a masnagói temetőben.(http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/2000/0en-40t.htm {{Wayback|url=http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/2000/0en-40t.htm |date=20041025071210 }})</ref>

Katonai szolgálatait [[1848]] tavaszán ajánlotta fel a magyar forradalmi kormánynak. A [[magyar nyelvetnyelv]]et törve beszélte. A harmadik honvédzászlóalj parancsnokaként 1848 szeptemberéig a déli területeken tevékenykedett. Októberben A [[Honvédelmi Minisztérium]] hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelővé nevezte ki, ezredesi rangban. Ebben a minőségében a [[Pest (történelmi település)|pesti]] központú magyar fegyvergyártás felfuttatása volt a feladata. Lahner hatalmas szervezőmunkát fejtett ki, ennek következtében a lőfegyvergyártásmagyar [[lőfegyver]]gyártás a többszörösére nőtt. 1848 decemberében azonban a hadsereg [[Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz|Windisch-Grätz]] támadása miatt kénytelen volt feladni Pestet, ezért a hadiipart keletre kellett telepíteni. Lahner az üzemek leszerelésével és elszállításával, a gépsorok és a szakemberek kimenekítésével biztosította a lehetőséget a harc folytatásához. 1849. február 6-ától tábornokká nevezték ki.

A szűkös lehetőségekhez képest feladatát kiválóan oldotta meg, a megmentett gépekkel és munkásokkal felállíttatta a [[nagyvárad]]i fegyvergyárat, mely minimális időkieséssel újra termelni kezdett, s lehetővé tette a [[tavaszi hadjárat]] offenzívájának elindítását. A [[nagyváradi vár]] fegyvergyára a legnagyobb hadiipari központ lett az országban. A fegyvergyárban különböző lőfegyvereket, szuronyokat[[szurony]]okat és kardokat[[kardok]]at is készítettek. A vár környékén puskaporgyár és ágyúöntöde volt. A vár kazamatáiban pedig fegyvergyutacsokat készítettek. Lahner az ágyúkra [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi]] utolsó hadtudományi munkájának jelmondattá vált főcímét íratta: „Ne bántsd a magyart!” 1849 májusában a haditanács katonai események miatt döntést hozott a fegyvergyárak Pestre való visszaköltöztetéséről. Lahner ezt is példásan vezényelte le.

=== Megtorlás ===