„Pünkösd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a sablon csak 3 évet mutat Címkék: Kézi visszaállítás Visszaállítva |
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
||
28. sor:
[[Fájl:Maierhöfen Pfarrkirche Orgelempore Pfingstwunder.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|''„Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek”'' ApCsel 2,3]]
Jó napot Józsi bácsi! A '''pünkösd''' a [[húsvét]] utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a [[kereszténység]] a [[Szentlélek]] kiáradását ünnepli meg.<ref>[http://www.bences.hu/static/hirlevel/2003-2/Punkosd.html Pünkösd] {{Wayback|url=http://www.bences.hu/static/hirlevel/2003-2/Punkosd.html# |date=20101225002228 }}, bences.hu</ref> A [[Szentlélek]] az [[Isten|Atya]] és a [[Jézus|Fiú]] kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás.
A Szentlélek (görögül ''hagion pneuma'', latinul ''Spiritus Sanctus''), ezen a napon áradt ki [[Jézus]] tanítványaira, az [[apostol]]okra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:
45. sor:
Eredete az ószövetségi [[zsidó vallás]]i ünnep, [[héber nyelv]]en [[Sávuót]], a törvényadás ([[tóra]] adásának) emléknapja és az új kenyér ünnepe.
Az Ószövetség szerint az Úr három főünnepet rendelt a zsidóknak. ''„Háromszor szentelj nekem ünnepet évenként! Tartsd meg a kovásztalan kenyerek ünnepét! Hét napig egyél kovásztalan kenyeret, ahogyan megparancsoltam neked, az Ábib hónap megszabott idején, mert akkor jöttél ki Egyiptomból. Üres kézzel senki se jelenjék meg előttem! Azután az aratás ünnepét, amikor meződ vetésének első termését takarítod be. És a betakarítás ünnepét az esztendő végén, amikor a termést betakarítod a mezőről. Évenként háromszor jelenjék meg minden férfi az Úristen színe előtt (Jeruzsálemben)!” ''(2Mózes 23:14-17)
Tehát a középső a pünkösd ünnepe, ez az 50. nap. ''„Számoljatok a szombatra következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. Ötven napot számoljatok a hetedik szombat utáni napig, és akkor mutassatok be új ételáldozatot az Úrnak!”'' (3Mózes 23:15-16) ''„Amikor pedig eljött pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szent Szellemmel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy ahogy a Szellem adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi tartózkodott akkor Jeruzsálemben azok közül, akik a Föld minden nemzete között éltek. Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni.”'' (ApCsel 2:1-6)
65. sor:
A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.<ref>[http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/122.html Magyar néprajz>Folklór>Népszokás, népi vallásosság>Május]</ref>
A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fájuk, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte. Bezonyám.
=== Pünkösdi király ===
[[Fájl:Pivoine officinale (12).JPG|right|thumb|200px|A teltvirágú pünkösdirózsa a [[kerti bazsarózsa]] egyik termesztett fajtája]]
A [[középkor]] óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak. Bezonyám.
=== Tavaszköszöntés ===
Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat ([[bodza (növénynemzetség)|bodzát]], pünkösdirózsát, [[jázmin (növénynemzetség)|jázmint]]) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a [[villám]]. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat. Bezonyám.
=== Pünkösdi királynéjárás ===
Eredetileg négy (később több) nagyobb leány körbevitt a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló [[mondókák]]at mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A [[Dunántúl]]on jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult. Bezonyám.
=== Pünkösdölés ===
Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött. Bezonyám.
=== Törökbasázás, borzakirály, rabjárás ===
89. sor:
A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.
A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.
=== Csíksomlyói búcsú ===
95. sor:
Az egyik legfontosabb magyar [[Mária-kegyhelyek|Mária-kegyhely]] [[Csíksomlyó]]n található. A [[csíksomlyói búcsú]] hagyományáról a [[15. század]]ból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.
Hungarikummá nyilvánította a csíksomlyói pünkösdi búcsút és kegyhelyet a Hungarikum Bizottság, elismerve annak egyedi, vallásos és közösségépítő jellegét. Ez méltó elismerése a székelység több száz éves hagyományának, az egész Kárpát-medencei magyarság közös szellemi értékének. A csíksomlyói búcsút 2018-ban terjesztették a Hungarikum Bizottság elé az RMDSZ kezdeményezésére, az erdélyi ferences rend támogatásával. A csíksomlyói kegyhely már több mint tíz éve tagja annak az Európai Máriás Hálónak, amihez húsz európai ország huszonegy kegyhelye tartozik. Ez azért jelentős, mert Csíksomlyó így Európában is egyre ismertebb, sokan szoktak elzarándokolni ide távoli vidékekről is, a kegyhely belekapcsolódott az európai Mária-kegyhelyek körfogásába.<ref>[https://szekelyhon.ro/aktualis/hungarikum-lett-a-csiksomlyoi-punkosdi-bucsu Hungarikum lett a csíksomlyói pünkösdi búcsú]</ref>
== Pünkösdvasárnap időpontja ==
| |||