„Hajdú vármegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bevezető (határvármegyék, székhely stb), Sablon + képeket raktam be a cikkbe Címkék: HTML-sortörés Vizuális szerkesztés |
|||
1. sor:
{{MagyarVármegye
| név = Hajdú vármegye
| térkép =
| címer = Coa_Hungary_County_Hajdú_(history).svg
| év = [[1876]]-[[1950]]
| székhely = [[Debrecen
| terület = 3343
| népesség = 253 900 ([[1910]])
| nemzetiségek = 99,2% [[magyarok]]
| domborzat = Hajdú county map.jpg|
| ország = [[Magyar Királyság]]
| vallás = [[Kálvinizmus|reformátusok]], [[Római katolikus egyház|katolikusok]]
| főbb települések = [[Debrecen]], [[Hajdúböszörmény]], [[Hajdúszoboszló]]
| kép = Vármegyeháza, Debrecen.jpg
| képméret = Az egykori Vármegyeháza Debrecenben
}}
[[Fájl:Hajdú county administrative map.jpg|bélyegkép|360px|Hajdú vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]]
'''Hajdú vármegye''' ([[német nyelv|németül]]: ''Komitat Haiduck'', [[Latin nyelv|latinul]]: ''Comitatus Hajdonicalis'') közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] középső részén. Ma [[Hajdú-Bihar megye]] területének része. Északról [[Borsod vármegye]] és [[Szabolcs vármegye]], délről [[Bihar vármegye]], nyugatról pedig [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye]] és [[Heves vármegye]] határolta. Központja a "Kálvinista Rómának" is becézett erőssen református [[Debrecen]] volt, de jelentős települései voltak még [[Hajdúböszörmény]] és [[Hajdúszoboszló]].
Nevét a vármegye a 17. században ide letelepített [[Hajdúk|hajdúknak]] köszönheti.
==Földrajz==
[[Fájl:Debreceni református nagytemplom.jpg|középre|bélyegkép|574x574px|[[Református nagytemplom (Debrecen)|Református Nagytemplom]]]]
Hajdú vármegye területe az [[Alföld]] része volt. A területen néhol találni mesterségesen emelt dombokat, ám ezeket a [[honfoglalás]] előtt a vármegye területén élő népek építették az árvizek elkerülésének céljából, illetve temetkezési hely céljából (lásd: [[Kunhalom]]). A vármegye talaja igen változatos volt: a [[Hortobágy (tájegység)|Hortobágy]] mentén mocsaras, a vármegye nyugati részén [[lösz]], a többi részén kövér fekete termőföld. Hajdú vármegye mindig szegény volt a vizekben: csak északon érintette a [[Tisza]], valamint a [[Hortobágy (folyó, Magyarország)|Hortobágy folyó]]. A vármegye ásványkincsekben is szegény volt.
==Történelem==
[[Fájl:Debreceni református nagytemplom – ETH-BIB Hs 1360-0694-003.jpg|bélyegkép|458x458px|A Református Nagytemplom a 20. század elején]]
[[Fájl:DE-foepulet.jpg|bélyegkép|363x363px|[[Debreceni Egyetem]] főépülete]]
Hajdú vármegye az [[1876-os megyerendezés]] során jött létre az 1876. XXXIII. törvénycikk alapján, pontos területét pedig az 1877. I. törvénycikk határozta meg. Gerincét az addigi [[Hajdú kerület]] városai ([[Hajdúnánás|Nánás]], [[Hajdúdorog|Dorog]], [[Hajdúböszörmény|Böszörmény]], [[Hajdúhadház|Hadház]], [[Hajdúszoboszló|Szoboszló]] és [[Vámospércs|Vámos-Pércs]]) adták. Ezeken kívül hozzácsatoltak még tíz községet [[Szabolcs vármegye|Szabolcs megyéből]] ([[Tiszacsege|Csege]], [[Balmazújváros|Balmaz-Ujváros]], [[Téglás]], [[Egyek]], [[Nádudvar]], [[Püspökladány|Püspök-Ladány]], [[Hajdúszovát|Szovát]], [[Tetétlen]], [[Földes]] és [[Józsa (település)|Józsa-Szent-György]]), illetve hármat [[Bihar vármegye|Bihar megyéből]] ([[Kaba]], [[Mikepércs|Mike-Pércs]] és [[Hajdúsámson|Sámson]]).
93 ⟶ 101 sor:
| 1949. szeptember-1950. június 15.
|}
== Lakosság ==
1900-ban a vármegye lakosság 223,612 fő volt, ebből:
* magyar: 221,798 (99,2%)
* német: 972 (0,4%)
* román: 288 (0,1%)
==Közigazgatás==
| |||