„Rózsák tere (Marosvásárhely)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
27. sor:
Az [[első világháború]] után Marosvásárhely [[Románia]] része lett. A téren felépítették az [[Mennybemenetel-székesegyház (Marosvásárhely)|ortodox székesegyházat]], a [[Marosvásárhely köztéri szobrai#A dualizmus idején emelt szobrok|magyar jellegű szobrokat]] pedig eltávolították illetve lecserélték. 1940-től a város ismét Magyarország részét képezte (a téren ünnepelték a magyar hadsereg bevonulását), majd 1944-ben visszakerült Romániához. 1948-ban a kommunisták államosították az épületeket. 1955-ben a közigazgatási palota előtt [[Marosvásárhely köztéri szobrai#Sztálin-szobor|Sztálin-szobrot]] avattak, a vásárokat elköltöztették, a tér déli részét tömbházakkal építették be.{{refhely|azonos=F18}}<ref>{{cite web |url=http://www.vasarhely.ro/kozter/sztalin-szobra-marosvasarhelyen |title=Sztálin szobra Marosvásárhelyen |date=20131221 |accessdate=20180228 |author=Gagyi József |publisher=vasarhely.ro |archiveurl=https://web.archive.org/web/20171115021100/http://www.vasarhely.ro/kozter/sztalin-szobra-marosvasarhelyen |archivedate=2017-11-15 }}</ref> 1971-ben lebontották a ferences kolostort a hozzá tartozó templommal és iskolával együtt (napjainkra csak a [[Barátok temploma (Marosvásárhely)|templom tornya]] maradt fenn), és létrehozták a [[Színház tér (Marosvásárhely)|Színház teret]], ahova a [[Nemzeti Színház (Marosvásárhely)|Nemzeti Színházat]] és modern stílusú épületeket emeltek.{{refhely|Balás|53–55. o.|azonos=B53}}
A kommunista rendszer építkezései, rombolásai olyan mértékben változtatták meg a tér arculatát, hogy [[Kovács Levente (rendező)|Kovács Levente]] szerint a tősgyökeres marosvásárhelyiek már nem érzik otthon magukat a központban. „''A régi főtér szétzilálása (...) azt eredményezte, hogy a vásárhelyiek nem érzik otthonuknak azt a központot, ahol annak idején a korzó hullámzása, a Maros vendéglő, a Kultúrpalotában lévő színház, a Muskátli, a Piros Rózsa, a Lido, a Bukarest cukrászda megannyi intim tere volt a találkozásoknak, a civil együttlétnek.''”<ref>{{cite web |url=http://www.vasarhely.ro/kozter/mienk-itt-ter#.WpZiFehub-h |title=Miénk itt a tér? |date=20120914 |accessdate=20180228 |author=Kovács Levente |publisher=vasarhely.ro |archiveurl=https://web.archive.org/web/20180228162145/http://www.vasarhely.ro/kozter/mienk-itt-ter#.WpZiFehub-h |archivedate=2018-02-28 }}</ref> Pozitívumként könyvelhető el
A Rózsák tere volt az 1989-es [[1989-es romániai forradalom|marosvásárhelyi tüntetés]] és az 1990-es [[fekete március]] fő színhelye. Napjainkban itt van a város látnivalóinak, üzleteinek, éttermeinek nagy része, bár a minőség, kifinomultság még nem érte el a többi, turisztikai szempontból jelentős erdélyi város központjainak kínálatáét.<ref>{{cite web |url=https://szekelyhon.ro/aktualis/marosvasarhely-minosegileg-egyelore-nem-versenykepes-a-civil-aktivista-szerint |title=Marosvásárhely minőségileg egyelőre nem versenyképes a civil aktivista szerint |date=20170905 |accessdate=20180228 |author=Antal Erika |publisher=Székelyhon}}</ref> A központi sétányon kézműves vásárokat rendeznek, télen itt állítanak karácsonyfát. 1996-tól néhány évig, majd 2021-től ismét hétvégeken és ünnepnapokon lezárják a teret az autóforgalom elől, gyalogos zónává alakítva.<ref>{{cite web |url=https://szekelyhon.ro/aktualis/foterlezaras-marosvasarhelyen-vasarnap-es-unnepnap |title=Főtérlezárás Marosvásárhelyen vasárnap és ünnepnap? |date=20210409 |accessdate=20210501 |author=Simon Virág |publisher=Székelyhon}}</ref>
| |||