'''Beatrice Ohanessian''' ([[Bagdad]], 1927. március 15. – [[Bloomington (Minnesota)|Bloomington]], 2008. július 17.) iraki örmény zongoraművész, irakIrak első koncertzongoristája és első női zeneszerzője.<ref name="MPR">{{CitWeb|aut=Marianne Combs|tit=Music in Baghdad: An Iraqi pioneer looks back|dátum=2004-01-15|url=http://news.minnesota.publicradio.org/features/2004/01/15_combsm_iraqipianist/|elér=2021-05-02}}</ref>
== Élete ==
=== Családja és tanulmányai ===
Jómódú örmény családban született [[Bagdad]]ban. Apja Perzsiában született, Indiában dolgozott a britek számára, majd Bagdadban telepedett le.<ref>{{CitLib|aut=Holly Windle|tit=Baghdad Barcarolle: How Beatrice Ohanessian became Iraq's foremost classical pianist|red=Nodin Press|ann=2008|isbn=978-1-932472-78-3|pag=10}}</ref> Anyja és két nagybátyja árván maradtak az [[örmény népirtás]] következtében. Mindkét szülő bátorította a zenetanulásra.<ref name="MPR"/> Ohanessian beiratkozott a Szépművészeti Intézetbe és dícséretteldicsérettel végzett zongoraszakon.<ref name="Obituaries">{{CitWeb|tit=Beatrice Ohanessian|dátum=2008-07-20|url=https://www.legacy.com/us/obituaries/twincities/name/beatrice-ohanessian-obituary?pid=113654892|elér=2021-05-02}}</ref> Ezt követően román zongoratanárának, Julien Hertznek az asszisztense lett.<ref name="ST">{{CitPer|tit=Beatrice Ohanessian|per=Star Tribune|dátum=2008-07-19|url=https://www.startribune.com/obituaries/detail/11323159/}}</ref> Az iraki kormány ösztöndíjával a londoni [[Royal Academy of Music]]-on{{wd|Q1144673}} folytatta tanulmányait [[Max Pirani]]{{wd|Q18275889}} irányításával.<ref name="Obituaries"/> Négy évvel később megszerezte diplomáját zongora és pedagógia szakon, illetve énekszakonének szakon.<ref name="ST"/> [[Fulbright-program|Fulbright-ösztöndíjasként]] a New York-i [[Juilliard School]]ban tanult, és a [[Carnegie Hall]]ban debütált. Az [[1958-as iraki államcsíny]]{{wd|Q2988530}} miatt az ösztöndíját egy évvel meghosszabbították.<ref name="ST"/>
=== Hazatérés Irakba ===
Amíg az Egyesült Államokban tartózkodott, meglátogatta [[Minnesota|Minnesotában]] élő fivérét és annak feleségét, akíkakik bátorították, hogy maradjon Amerikában. Ohanessian azonban úgy érezte, hogy vissza kell térnie Irakba. Bagdadban a Szépművészeti Intézet zongora tanszékének vezetőjévé nevezték ki. A nyári szünetek alatt különböző országokban tartott zenei szemináriumokat.<ref name="Obituaries"/> 1961-től kezdve harminc éven át az [[Iraki Nemzeti Szimfonikus Zenekar]] első zongoristája volt.<ref name="MPR"/> 1969 és 1972 között párhuzamosan tanított a [[Minnesotai Egyetem]]en és a [[Macalester College]]-ban.<ref name="Obituaries"/> 1980-ban, az [[irak–iráni háború]] idején szerezte az első nyugati stílusú iraki zeneművet. Munkája felkeltette az iraki hatóságok, köztük [[Szaddám Huszein]] elnök figyelmét. Amikor megkérdezték, hogy milyen jutalmat szeretne, egy jobb zongorát kért.<ref name="StarTribune">{{CitPer|aut=Ben Cohen|tit=Ohanessian was piano prodigy of Iraq, world|per=Star Tribune|dátum=2008-08-02|url=http://www.startribune.com/obituaries/26210884.html}}</ref> Egy [[Steinway & Sons|Steinway]]{{wd|Q156391}} zongorát kapott ajándékba, ami halála után a minnesotai Schubert Clubba került.<ref>{{CitWeb|aut= Barry Kempton|tit=A Steinway with a Story|dátum=2018-04-23|url=https://schubert.org/blog/2018/04/23/a-steinway-with-a-story/|elér=2021-05-02}}</ref>
