„Chira Sándor” változatai közötti eltérés

egy bájt törölve ,  1 hónappal ezelőtt
a
elütés javítása
a
a (elütés javítása)
 
A szovjet csapatok 1944. szeptemberi bevonulásakor Boldog [[Romzsa Tódor]] – előzetes pápai engedéllyel, a szükséghelyzet miatt, [[Orosz Péter (püspök)|Orosz Péter]] mellett – püspökké szentelte. A görögkatolikus egyház felszámolása után paptársai többségével egyetértve nem volt hajlandó áttérni az ortodox egyházba, ezért [[1949]]. [[február 10.|február 10]]-én letartóztatták és [[Kijev]]ben 25 év szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélték<ref name=katlexchr/> szovjetellenes agitáció és propaganda címén. Büntetését 1949 és 1956 között töltötte, [[Tajset]] ([[Irkutszki terület]]) és [[Kemerovo]] munkatáboraiban, főleg szénbányában és építkezéseken, valamint [[Omszk]]ban. [[1956]]-ban szabadlábra helyezték, ekkor visszatért [[Ungvár]]ra,<ref name=katlexchr/> majd a szülőfalujába ment, s ott mint titkos püspök végzett szertartásokat, többek között papokat is szentelt.
 
Néhány hónap után ismét letartóztatták, [[1957]]-ben öt évre ítélték. [[1962]]-ben<ref name=katlexchr/> a kazahsztáni [[Karagandi (település)|Karagandiba]] száműzték. Itt a szintén száműzött [[volgai németek]],<ref name=katlexchr/> lengyelek, litvánok, lettek és [[kazahsztáni ukránok|ukránok]] titkos lelkipásztora lesttlett. Kifejezetten figyelt arra, hogy mindenkinek a saját rítusa szerint szolgáltassa ki a szentségeket. Miután [[1977]]-ben bejegyezték a karagandai római katolikus plébániát, ő segédlelkészi státuszba került. Több alkalommal látogatott rövid időre [[Kárpátalja|Kárpátaljára]], s ez alkalmakkor – pápai engedéllyel, a szükséghelyzet alapján – négy alkalommal is (1964, 1977, 1978, 1983) püspököt szentelt. Ezzel próbálta biztosítani a görögkatolikus egyház fennmaradását.
 
1983-ban karagandai száműzetésében halt meg. Püspöki kinevezését egészen a halálos ágyáig titkolta. Boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei szakasza 1997. december 14-én kezdődött el.