„Páncélosférgek” változatai közötti eltérés

| name = LoriciferaPáncélosférgek

A '''Loriciferapáncélosférgek''' (''Loricifera'', a [[latin nyelv|latin]] ''lorica'', páncél/mellvért + ''ferre'', viselni szavakból) mikroszkopikus méretűtől kb. milliméteresig terjedő, tengerben élő, üledéklakó [[állatok]] [[törzs (rendszertan)|törzse]]. 8-9 nemzetségnemzetsége ismert 20-nál több faja ismert a törzsbőlfajjal.<ref name=anzieger>Gad, G. 2005. Successive reduction of the last instar larva of Loricifera, as evidenced by two new species of Pliciloricus from the Great Meteor Seamount (Atlantic Ocean). Zoologischer Anzeiger. 243: 239–271.</ref><ref name=Ruppert>Ruppert, Edward E., Richard S. Fox, and Robert D. Barnes. Invertebrate Zoology. 7th ed. Toronto: Brooks/Cole — Thomson Learning, 2004. 776.</ref> A már leírt fajok mellett legalább 100 másik faj példányai már begyűjtésre kerültek, de még nem publikálták őket.<ref name=anzieger/> Méretük 100 [[µm]]-től kb. 1&nbsp;mm-ig terjed.<ref name=Heiner2005>Heiner, I. 2005. Preliminary account of the loriciferan fauna of the Faroe Bank (NE Atlantic). Biofar Proceedings 2005: 213–219.</ref> Jellemző rájuk a héjszerű külső védőréteg, a [[lorica]] és élőhelyük, ami a tengeri üledék szemcséi közötti tér – a szemcsékhez rögzülnek. A törzset 1983-ban írta le [[Reinhardt Kristensen]] a franciaországi Roscoffban.<ref name=Heiner>Heiner, I., Kristensen, R.H. 2005. Two new species of the genus Pliciloricus (Loricifera, Pliciloricidae) from the Faroe Bank, North Atlantic. Zoologischer Anzeiger. 243: 121–138.</ref> A [[valódi szövetes állatok]] legfrissebben felfedezett csoportjai közé tartoznak.<ref name=dane>Kristensen, R.M. 2002. An Introduction to Loricifera, Cycliophora, and Micrognathozoa. Integrative and Comparative Biology. 42: 641–651.</ref> Igen erősen tapadnak az aljzathoz, ezért maradtak észrevétlenek olyan sokáig.<ref name=Ruppert/> Az első példányt az 1970-es években gyűjtötték be, és 1983-ban került leírásra.<ref name=dane/> Minden [[földrajzi szélesség]]en, a tenger minden mélységében, mindenféle [[üledék]]típusokon megtalálhatók.<ref name=Ruppert/>

A loriciferáknak vanVan [[fej]]ük, [[száj]]uk, [[emésztőrendszer]]ük és [[lorica|loricájuk]]. A páncélszerű lorica egy külső védőréteg, ami kagylóhéj jellegű vagy körkörös redőkből álló lehet. Nincs [[vérkeringés|keringési]], sem [[endokrin rendszer]]ük. A lárvák nagy része [[testüreg nélküli]], a kifejlett példányok egy része [[áltestüreges]], egy része testüreg nélküli marad.<ref name=dane/> Fejlődésmenetük általában közvetlen, bár léteznek ún. [[Higgins-lárva|Higgins-lárvák]], amikamelyek több szempontból eltérőekkülönböznek a felnőtt egyedekhez képestegyedektől. A kifejlett példányoknak két ivara lehet. A [[Pliciloricidae]] család igen komplex életciklusában szerepet játszik a [[pedogenezis]] (amikor a lárvák képesek szaporodásra, így hatalmas egyedszámot érnek el) több fázisa, a [[szűznemzés]] különböző válfajaival.<ref name=anzieger/> Fosszilis jelenlétükleleteik nem ismeretesismertek.

Legközelebbi rokonairokonaik aaz [[Kinorhynchaövesférgecskék]] ''(Kinorhyncha)'' és a [[Priapulidafarkosférgek]], amivel''(Priapulida)''; a három törzs együtt alkotja a [[Scalidophora]] csoportot alkotjákkládot. A három törzs közösKözös tulajdonságaitulajdonságaik közé tartozik a [[kitin]]tartalmú kültakaró, a 'scalid'-nak nevezett, tüskeszerű, valószínűleg mozgató és érző funkciót is ellátó gyűrűk a belső oldalon és a flosculi jelenléte.<!-- and two rings of introvert retracts--><ref name=Heiner/><ref name=dane/> A 'scalid'-ok száma általában 9, ebből az első 'clavoscalid' előre, a többi 'spinoscalid' hátrafelé néz.

Három Loricifera-fajtfajukat találták találtakmeg a [[Földközi-tenger]] [[Atalanté|Atalante]]-medencéjének alján, több mint 3000 méteres mélységbenmélyen. Ezek az első olyan ismert többsejtű élőlények, melyekamelyek teljes életciklusukatéletüket oxigénmentes környezetben töltikélik le. Azért képesek erre, mert [[mitokondrium]]ok helyett [[hidrogenoszóma|hidrogenoszómákat]] (vagy hasonló [[sejtszervecske|sejtszervecskéket]]) használnak energiatermelésre.<ref name=Nature>{{Cite journal