„Kereszténydemokrata Néppárt” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
→A párttá szerveződés: múlt idő |
||
62. sor:
=== Az illegális és féllegális KDNP (1943–1945) ===
==== A párttá szerveződés ====
[[1943]] őszére egyre nyilvánvalóbbnak látszott, hogy a keresztény értékek és érdekek védelme (ideértve a [[vallásszabadság]]ot és az [[egyház|egyház(ak)]] szabadságának védelmét is), és a [[keresztényszocializmus]] társadalompolitikai programjának megvalósítása érdekében mégis csak szükséges egy pártot szervezni. [[Kerkai Jenő]] és [[Nagy Töhötöm]] 1944. februári pártalakítási terveit Serédi az 1944 május 14-i püspökkari konferencia elé
A párt alakuló ülését (Kovrig Béla szerint) [[1944]]. [[október 13.|október 13-án]] tartotta. A megszervezésében komoly részt vállalt Pálffy, aki az értekezleten beszámolt arról, hogy további jelentős személyeket sikerült a párt számára megnyernie. Ezek közül a legfontosabb kétségkívül [[Barankovics István]] volt, a ''[[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzet]]'' c. újság főszerkesztője (45 tavaszára a párt vezetője: főtitkár lett). Az értekezlet, belátva, hogy a baloldalon is elismert Barankovics csatlakozásával leszerelhetnék a szélsőbaloldal KDNP-vel kapcsolatos vádjait (klerikális, [[reakció]]s), meghívta a [[Gestapo]] elől a budai [[ferences]] rendházban bujkáló hírlapírót a párt intézőbizottságába. Bejelentette csatlakozását a párthoz [[Közi Horváth József]], az [[EKP]] képviselője is, [[Szekfű Gyula]] pedig Pálffyn keresztül üzente, nem csatlakozik semmilyen párthoz, a KDNP-hez sem, de szellemileg azonosítja magát annak céljaival. Az ülésen részt vett a csatlakozni kívánó [[Pallavicini György]] őrgróf, de végül, mivel az értekezlet nem fogadta el a [[király]]párti, [[legitimizmus|legitimista]] eszmék támogatását, így visszalépett szándékától. Végül az értekezlet elfogadta a KDNP programjául a KSzN programját, a Kovrig Béla és munkatársai által szerkesztett ''Magyar Társadalompolitika'' c. több száz oldalas tanulmányt. Ezt egy 32 oldalas, ''Merre megyünk'' (más néven: ''Utunk'') c. füzetben foglalták össze röviden.
|