„Kereszténydemokrata Néppárt” változatai közötti eltérés

a
=== Az illegális és féllegális KDNP (1943–1945) ===
==== A párttá szerveződés ====
[[1943]] őszére egyre nyilvánvalóbbnak látszott, hogy a keresztény értékek és érdekek védelme (ideértve a [[vallásszabadság]]ot és az [[egyház|egyház(ak)]] szabadságának védelmét is), és a [[keresztényszocializmus]] társadalompolitikai programjának megvalósítása érdekében mégis csak szükséges egy pártot szervezni. [[Kerkai Jenő]] és [[Nagy Töhötöm]] 1944. februári pártalakítási terveit Serédi az 1944 május 14-i püspökkari konferencia elé viszivitte, ahol a püspöki kar megadjamegadta az elvi hozzájárulását a pártalakításhoz. A [[KSzN]] szervezetileg is csatlakozni kívánt a náciellenes pártszövetséghez, a [[Magyar Front]]hoz,<ref>Korábban is együttműködött vele, például röplapokat nyomtattak a [[KSzN]] alszervezetének, a [[KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom|KALOT]]-nak illegális nyomdáiban. A Magyar Frontban [[Pálffy József]] képviselte a KSzN-t az 1944 júliusi esztergomi titkos tanácskozás döntése alapján, (illetve később majd a (K)DNP-t is).</ref> de a Front formális koalíciót akart létrehozni az ellenállásban részt vevő pártokból és csak [[koalíció]]képes, létező pártokkal volt hajlandó hivatalosan is társulni. Ezért [[október 11.|október 11-én]] [[Kovrig Béla]] és [[Pálffy József]] KSzN-tagok felkeresték [[Serédi Jusztinián]] [[esztergomi érsek|hercegprímás]]t, egyházi részről a KSzN fő támogatóját, és kérték, hogy a haladéktalan párttá alakulást is támogassa, amihez a főpap hozzájárult, ejtve ezzel az addigi rendszert támogató „[[Egységes Keresztény Párt]]ot”. Serédi egyben ekkor engedélyezte, hogy szabad a kommunistákkal együtt dolgozni és az új párt részt vehet a földalatti koalícióban. Hogy ez megtörténhetett, abban komoly szerepe volt [[Apor Vilmos]] püspök rábeszélésének.<ref>[[Közi Horváth József]]: ''[http://www.communio.hu/ppek/konyvek/koziap01.txt Apor püspök élete és halála] {{Wayback|url=http://www.communio.hu/ppek/konyvek/koziap01.txt# |date=20051204183314 }}''. PPEK. ''A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár, magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza.'' <!-- ne töröld, ez a mondat vélhetően a felhasználás jogi feltételei közé tartozik--></ref> Pálffy még egy aznap éjjeli titkos kihallgatáson (vagy október 14-én este Pallavicini Györggyel együtt) átnyújtotta a Magyar Front memorandumát [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] kormányzónak, melyben követelték a háborúból való kiszállást, és tájékoztatta arról, hogy a Front egy új [[koalíció]]s kormány alakítására készül.
 
A párt alakuló ülését (Kovrig Béla szerint) [[1944]]. [[október 13.|október 13-án]] tartotta. A megszervezésében komoly részt vállalt Pálffy, aki az értekezleten beszámolt arról, hogy további jelentős személyeket sikerült a párt számára megnyernie. Ezek közül a legfontosabb kétségkívül [[Barankovics István]] volt, a ''[[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzet]]'' c. újság főszerkesztője (45 tavaszára a párt vezetője: főtitkár lett). Az értekezlet, belátva, hogy a baloldalon is elismert Barankovics csatlakozásával leszerelhetnék a szélsőbaloldal KDNP-vel kapcsolatos vádjait (klerikális, [[reakció]]s), meghívta a [[Gestapo]] elől a budai [[ferences]] rendházban bujkáló hírlapírót a párt intézőbizottságába. Bejelentette csatlakozását a párthoz [[Közi Horváth József]], az [[EKP]] képviselője is, [[Szekfű Gyula]] pedig Pálffyn keresztül üzente, nem csatlakozik semmilyen párthoz, a KDNP-hez sem, de szellemileg azonosítja magát annak céljaival. Az ülésen részt vett a csatlakozni kívánó [[Pallavicini György]] őrgróf, de végül, mivel az értekezlet nem fogadta el a [[király]]párti, [[legitimizmus|legitimista]] eszmék támogatását, így visszalépett szándékától. Végül az értekezlet elfogadta a KDNP programjául a KSzN programját, a Kovrig Béla és munkatársai által szerkesztett ''Magyar Társadalompolitika'' c. több száz oldalas tanulmányt. Ezt egy 32 oldalas, ''Merre megyünk'' (más néven: ''Utunk'') c. füzetben foglalták össze röviden.
196

szerkesztés