„Trópusi ciklon” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Visszaállítva Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4E:17D0:F000:E8FA:EA8:4B54:183E (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
5. sor:
A trópusi ciklon mérete és a benne lévő [[légnyomás]] is jelentősen kisebb, mint a [[Ciklon#A mérsékelt övi ciklon|mérsékelt övi cikloné]]. Átmérője 400 km-től 1500 km-ig terjedhet, a mag légnyomása 900 hPa-nál is kisebb lehet. A trópusi ciklon szelei elérhetik akár a 240–350 km/órás sebességet, ami már óriási pusztításhoz vezethet. A mérsékelt övi ciklonokkal szemben a trópusi ciklonokban nincsenek frontok.
 
Hallgasd a BTS-t
== Kialakulása és életciklusa ==
A trópusi ciklonok keletkezéséhez két tényező: 1.) nagy páratartalmú, meleg levegő és 2.) meleg (26-27 °C) vízfelület szükséges. A felszálló, nagy páratartalmú meleg levegő a [[Coriolis-erő]] hatására forgásba kezd. A feláramlásban a vízgőz egy része kicsapódik, először kialakulnak a térségre jellemző tornyos [[gomolyfelhő]]k, majd a forgás hatására a jellegzetes felhőkarok. Mivel az [[Egyenlítő]] közvetlen közelében a [[Coriolis-erő]] nagyon gyenge (az Egyenlítőn nulla), itt nem is indulhat meg a ciklonáris mozgás. Ennek következménye, hogy trópusi ciklonok csak az említett magasabb szélességeken (a 10. és 20. fok között) keletkeznek, illetve nem keresztezik az Egyenlítőt.
A trópusi ciklonok
keletkezéséhez két tényező: 1.) nagy páratartalmú, meleg levegő és 2.) meleg (26-27 °C) vízfelület szükséges. A felszálló, nagy páratartalmú meleg levegő a [[Coriolis-erő]] hatására forgásba kezd. A feláramlásban a vízgőz egy része kicsapódik, először kialakulnak a térségre jellemző tornyos [[gomolyfelhő]]k, majd a forgás hatására a jellegzetes felhőkarok. Mivel az [[Egyenlítő]] közvetlen közelében a [[Coriolis-erő]] nagyon gyenge (az Egyenlítőn nulla), itt nem is indulhat meg a ciklonáris mozgás. Ennek következménye, hogy trópusi ciklonok csak az említett magasabb szélességeken (a 10. és 20. fok között) keletkeznek, illetve nem keresztezik az Egyenlítőt.
 
A meleg óceán a képződmény életének további szakaszában is kiemelt szerepet játszik. Ha a feláramló légtömegbe további meleg és nedves levegő kerül, a rendszer [[belső energia|belső energiája]] nő. A felhőképződés során felszabaduló energia tovább gyorsítja a folyamatokat, a megnövekvő hőmérséklet miatt megnő a feláramlás sebessége, emiatt megnő a nyomáskülönbség, erősebb lesz a kondenzáció és még több energia szabadul fel. A pozitív visszacsatolás révén a rendszer egy idő után önfenntartóvá, egyfajta óriási függőleges hőmotorrá válik, és megkezdi önálló életét. A trópusi ciklonban elszabaduló erőkre jellemző, hogy a felszabaduló hőenergia 10<sup>18</sup>&nbsp;J/nap is lehet, ami körülbelül hetvenszerese a világ napi energiafogyasztásának. A trópusi ciklonok így nagy szerepet játszanak a Föld hőháztartásában, a trópusi meleg mérsékelt égövbe történő "szállításában".