„Víziváros (Budapest)” változatai közötti eltérés

A [[Római Birodalom|római kor]]ban a városrészen át vezetett a Dunával párhuzamos, észak–déli közlekedési útvonal [[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]] felé, s a mai [[Batthyány tér]] területén ágazott el nyugat felé a hadi út. A rómaiak itteni települését a szarmaták pusztították el a [[3. század|III. század]]ban. A középkorban több kis település jött létre ezen a területen, mindegyiket a templomáról nevezték el. Lakosaik [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] idejében [[Alsóvárosi védőfal|városfallal]] erődítették meg e településeket; a falmaradványok ma már csak a Margit körút 66. szám alatt, a Horvát utca 25-27. számú ház kertjében, illetve a Külügyminisztérium Bem téri épületének aulájában láthatók. Stratégiai jelentőségű területe volt a mai Batthyány tér környéke, és később is ide szerveződött a Víziváros menti vízi út és a római nyomvonalon haladó szárazföldi út védelme. A középkortól kikötő is volt itt, ahol élénk kereskedelmi élet zajlott. [[Buda (történelmi település)|Buda]] elfoglalása után a törökök a templomokat dzsámikká alakították, és felépítették a ma is meglevő [[Király fürdő]]t. [[1686]]-ban, a Buda visszafoglalásáért vívott harcok során a városrész szinte teljesen elpusztult. Az ostrom után német kereskedőket, iparosokat telepítettek ide, akik a [[barokk]] stílus jegyében építették fel házaikat, templomaikat. A [[19. század]] végén a Duna-partot palotasorral szegélyezték. A [[második világháború]] után felépült első – ideiglenes – híd, a [[Kossuth híd (Budapest)|Kossuth híd]] a Vízivárosból, a Batthyány térről ívelt át a Duna bal partjára.