„Székely Ferenc (néprajzkutató)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
25. sor:
Az elemit Pusztakamaráson, gimnáziumi tanulmányait [[Mócs]]on (Kolozs megye) végezte (1966), majd [[Székelyudvarhely]]en a Mezőgazdasági Szaklíceumban szerzett diplomát 1970-ben. [[Szék (település)|Szék]]en, [[Ákosfalva|Ákosfalván]], [[Havad]]on, [[Vadasd]]on és [[Erdőszentgyörgy]]ön dolgozott, utóbbi helyen iskolai ügyintézőként az általános iskolában. 2005–2006-ban [[könyvtáros]]i szakképesítést szerzett a kolozsvári [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem|BBTE]] kihelyezett könyvtáros szakán, ezt követően könyvtárosként működik az erdőszentgyörgyi líceumban. 2016-tól nyugdíjas.
Kutatási területe: tárgyi és szellemi néprajz, irodalomtörténet, Sütő András életműve, beszélgetés kortárs jeles személyiségekkel.
== Munkássága ==
1970-ben jelent meg első irodalmi jellegű írása a [[Hargita_(napilap)|Hargita]] c. napilapban Elekes Józseffel közösen. Első tanulmányát 1982-ben a [[Korunk]] közölte ''Igényváltozások a vadasdi elsőházban és lakóházban'' címmel, s témaválasztását később is ez a kapcsolat határozta meg: ''Vadriasztás a marosszéki Vadasdon'' ([[Népismereti Dolgozatok]], 1983); ''Szőlőhegyek, szüretek, borok és bálok két erdélyi faluban'' (''Néprajzi Látóhatár'', 1993); ''A fa hasznosítása Vadasdon'' (KJNT Évkönyv, Kolozsvár, 1994); Népi gyűjtögetés Vadasdon ([[Kriza János Néprajzi Társaság|KJNT]] Évkönyv, 1998). A gegesi húsvéti zöldágazás és legényavatás szokásáról a ''Néprajzi Látóhatár'' 2001-es évfolyamában közölt tanulmányt. A Népújság 1997–98-ban az esztendő jeles napjaihoz kötődő szokásokat, 2001–2002-ben népi humort, tréfás történeteket közölt. 1991–95 között több díjat is nyert a [[budapest]]i Magyar Néprajzi Társaság országos néprajz- és nyelvjárásgyűjtő pályázatain. Szerkesztője az ''Erdőszentgyörgyi Figyelőnek'' és a [[Havad]]on időszakosan megjelenő ''Kolompszó'' című lapnak. Verseit a magyar sajtó és az irodalmi portálok közlik.
1999-ben jelent meg Székelyudvarhelyen ''Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon'' című kötete. A kötetben Vadasd mellett három közeli falu, [[Geges]], [[Siklód]] és [[Székelyszenterzsébet (Románia)|Székelyszenterzsébet]] adatait is felhasználja, rámutatva azokra a kölcsönhatásokra, amelyek a falu szokásrendszerének kialakulásában játszottak szerepet. A naptár által előírt szokások mellett a falu életének jellegzetes eseményeit (vásárok, bálok, pásztorfogadás, táncos kaláka, sorozás, lakodalom, temetés) is leírja.
| |||