„Arany János (költő)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 176.63.195.167 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
elírás |
||
40. sor:
Irodalmi pályafutása 1845-ben ''Az elveszett alkotmány'' című szatirikus [[Eposz|eposszal]] indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült [[elbeszélő költemény]]e, a ''[[Toldi]]'' tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]ban [[Nemzetőrség (1848)|nemzetőrként]] vett részt, majd a [[Szemere Bertalan]] által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és [[Nagykőrös]]re költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és [[Pest (történelmi település)|Pestre]] költözött. Itt szerkesztette és adta ki két hetilapját: a [[Szépirodalmi Figyelő]]t (1860–1862) és a [[Koszorú (hetilap)|Koszorút]] (1863–1865). A [[kiegyezés]] idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője volt
<center>{{idézet2|''Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja.''|[[Szerb Antal]]<ref>{{cite web |author=Szerb Antal |authorlink=Szerb Antal |title=Arany János |url=http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/szerbaj.htm |publisher=magyar-irodalom.elte.hu |accessdate=2016-07-03}}</ref>}}</center>
|