Szülei Vécsei Leó és Bárány Erzsébet voltak. Jogi tanulmányait a budapesti, majd a berlini egyetemen végezte. 1913-ban a [[Pesti Hírlap]] berlini tudósítója volt, majd a [[Független Magyarország (napilap)|Független Magyarország]], 1915-től a [[Magyar Hírlap]], 1917-től a [[8 Órai UjságÚjság]], 1920-tól a [[Nemzeti Újság]], 1918. július 2-án Budapest VIII. kerületében feleségül vette Grosz Mózes és Rosenzveig Hani lányát, Gárdonyi (Grosz) Esztert.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT73-3XJ?i=308&cc=1452460 |title=Házasságkötése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 841/1918. folyószáma alatt |accessdate=2019-06-25}}</ref> 1923-tól a [[Magyarság]] c. lapok munkatársa volt. A rendőri riport egyik elismert művelője. 1926-tól 1936-ig szerkesztette a [[Magyar Detektív]]et is. A külföldi irodalomból is sokat fordított, többek közt [[Edgar Allan Poe]], [[Alekszandr Ivanovics Kuprin]], [[H. Rider Haggard]] és [[Jack London]] műveit ültette át magyarra. Egyik legsikeresebb műve az 1926-ban megjelent ''Az életcirkusz'' című regénye, amelynek - a Tolnai Regénytára gondozásában napvilágot látott puha kötésű kiadás előszava szerint - jogait egy közelebbről meg nem nevezett amerikai filmgyár megvásárolta, azonban annak nincs nyoma, hogy valaha film készült volna a regényből. Annyi bizonyos, hogy ''Az életcirkusz'' megjelent angolul, franciául és németül. Legmaradandóbb munkái egyike ''A 40 éves Budapesti Detektívtestület jubiláris albuma'' című kiadvány, amelyet nemcsak ő szerkesztett, hanem a detektívtestület történetét is ő írta meg a kötetben meggyőző alapossággal, részletességgel és nyíltsággal.
